1/2018. (I. 26.) Kgy jegyzőkönyv

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

K Ö Z G Y Ű L É S E

1/2018. (I. 26.)

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült:Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2018. január 26-án 10:00 órára összehívott és 10:02 órakor megkezdett ülésén.

Jelen vannak:

Borkai Zsolt polgármester,

Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester,

Dr. Fekete Dávid alpolgármester,

Radnóti Ákos alpolgármester,

Bárány István, Borsi Róbert, Diligens Tibor, Fodor Roland, Dr. Gancz Tamás, Hajszán Gyula, Juhász István, Kalmár Ákos, Kovács Tamás, Pollreisz Balázs, Rózsavölgyi László, Dr. Sik Sándor, Szabó Jenő, Szeles Szabolcs, Takács Krisztián, Takács Tímea, Varga Márk

Távolmaradását előzetesen jelezte:Glázer Tímea képviselő

Távolmaradását előzetesen nem jelezte:Dr. Dézsi Csaba András képviselő

Várható késését jelezte: Dr. Neupor Zsolt képviselő

Jelen vannak továbbá:

Dr. Lipovits Szilárd jegyző,

Dr. Csörgits Lajos aljegyző,

Páternoszter Piroska, a Modern Városok Program biztosa,

Nagy Tamás, a Gazdálkodási Főosztály vezetője,

Füke Péter, a Településfejlesztési Főosztály vezetője,

Szombati-Serfőző Eszter, a Kulturális és Sport Főosztály vezetője,

Dr. Domanyik Eszter, a Városmarketing és Programszervezési Főosztály vezetője,

Panker Mihály, a Humánpolitikai Főosztály vezetője,

Mező Tímea, az Adóügyi Osztály vezetője,

Varga Zoltán Ákos, az Ellenőrzési Osztály vezetője,

Stipkovits Tamás, az Építéshatósági Osztály vezetője,

Hermann-né Gesztrich Nikoletta, a Kulturális Osztály vezetője,

Dr. Horváth Tamás, az Igazgatási Osztály vezetője,

Szabóné Vörös Ágnes, a Népjóléti Osztály vezetője,

Bodorné Mózes Ágota, az Oktatási Osztály vezetője,

Hoffmann Judit, a Sport Osztály vezetője,

Dr. Luksics Balázs, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője,

Révi Zsolt városi főépítész,

Gyertyás János, a Városfejlesztési Osztály vezetője,

Sági Géza, a GYŐR-SZOL Zrt. elnök-vezérigazgatója,

Prédl Antal, a GYMJV Útkezelő Szervezet vezetője,

Truka István, a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr vezetője,

a sajtó munkatársai, valamint

1 fő érdeklődő állampolgár.

****

Borkai Zsolt polgármester: Köszönti a Közgyűlés résztvevőit és az érdeklődő állampolgárokat.

Kéri, hogy a képviselők a létszám megállapítása érdekében gombnyomással jelezzék jelenlétüket. Megállapítja, hogy az ülésen 20 képviselő – a megválasztott képviselők több mint fele – megjelent, tehát a testület határozatképes, az ülést megnyitja. Távolmaradását előzetesen Glázer Tímea képviselő asszony jelentette be, várható késését jelezte dr. Neupor Zsolt képviselő úr.

A mai ülés tervezett napirendjét a kiküldött meghívó tartalmazza. Az ülés előtt kiosztásra került az 1. napirendi ponthoz tartozó A közterület használatával kapcsolatos szabályokról című rendelettervezet módosítása, valamint a 3. napirendi ponthoz a Javaslat a parkolóhely-létesítés szabályairól szóló önkormányzati rendelethezkapcsolódó módosítás.

Kiosztásra került még a Javaslat a győri 2907/4 hrsz.-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vételének kezdeményezésérecímű előterjesztés, melyet 11. napirendi pontként javasol napirendre venni, valamint a Javaslat a civil élettel kapcsolatos véleményalkotásra című előterjesztés, melyet 12. napirendként javasol napirendre venni.

Végül kiosztásra került a Javaslat országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok tagjainakmegválasztására című előterjesztés, melyet 13-as sorszámmal, zárt ülés keretében javasol napirendre venni.

Kéri, hogy akinek a napirendi pontokkal kapcsolatban észrevétele vagy más javaslata van, jelezze!

Juhász István képviselő:Javasolja, hogy a kiosztott „Javaslat a civil élettel kapcsolatos véleményalkotásra”címet viselő, 12. napirendi pontként tárgyalásra kerülő napirendi pontot, melyet a bizottságok nem tárgyaltak meg, vegyék le a napirendről.

Borkai Zsolt polgármester: További hozzászóló nem lévén, szavazásra bocsátja Juhász István képviselőtársa módosító indítványát a 12. napirendi pont levételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 20 fő – 3 igen, 17 nem és 0 tartózkodó szavazattal a módosító indítványt nem fogadta el.

Ezt követően szavazásra bocsátja az általa előterjesztett és szóban kiegészített napirendet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 20 fő – 17 igen, 3 nem, 0 tartózkodó szavazattal a napirendet elfogadta.

A KÖZGYŰLÉS 2018. I. 26-I ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

1/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az alábbiak szerint fogadja el a 2018. január 26-i ülésének napirendjét:

1. Javaslat Győr Megyei Jogú Város Településképi Arculati Kézikönyvének és településképi rendeletének, valamint a kapcsolódó rendeletek elfogadására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

2. Javaslat a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosítására

Előterjesztő: Révi Zsolt városi főépítész

3. Javaslat a parkolóhely-létesítés szabályairól szóló önkormányzati rendelet elfogadására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

4. Javaslat a köztemetőkre vonatkozó díjak felülvizsgálatára

Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

5. Javaslat elővásárlási jogról történő lemondásra a győri 6889 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában

Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

6. Javaslat a győri 5779 hrsz.-ú ingatlan megvásárlására

Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

7. Javaslat a Rába Quelle Gyógy- Termál- és Élményfürdő felújítására, fejlesztésére, a Rába Quelle Kft. által befizetett bérleti díj felhasználására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

8. Javaslat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettesének megbízásához egyetértési jog gyakorlására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

9. Tájékoztató a Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott határozatokról

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

10. Tájékoztató a bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

11. Javaslat a győri 2907/4 hrsz.-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vételének kezdeményezésére

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

12. Javaslat a civil élettel kapcsolatos véleményalkotásra

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

13. Javaslat országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok tagjainak megválasztására (zárt ülésen tárgyalandó napirend)

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

1. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉNEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETÉNEK, VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK ELFOGADÁSÁRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Juhász István képviselő: Kérése, hogy az eltérő vélemények,melyek a napirendi pont kapcsán a Fertő-Hansági Nemzeti Parktól és az Építész Kamarától érkeztek, kerüljenek ismertetésre a képviselők előtt is, mert ezek a vélemények nem a nyilvános anyag részei. Kérése, ha ezeket az anyagokat a Közgyűlés tagjai megismerték, csak utána döntsön a testület a kérdésről. A védett természeti értékekről, valamint a város országosan védett műemlékeiről van szó, így a nem támogató nyilatkozatok ismertetését kéri az illetékesektől.

Dr. Csörgits Lajos aljegyző: Az SZMSZ az eltérő vélemények tárgyalását és elfogadását a Városstratégiai Bizottságra ruházta. A Bizottság az eltérő véleményeket megtárgyalta és úgy értékelte, hogy ami nem lett beépítve az anyagba, azokat elveti. Innentől kezdve a törvényi kötelezettségnek eleget tettek, tehát a Közgyűlés elé úgy érkezett meg ez az anyag, hogy az eltérő véleményekről döntött az a Bizottság, melynek erre hatásköre volt. Egyébként az anyagokat a képviselők megkapták, így a képviselőknek lehetősége volt azokat megismerni az illetékes szakosztálynál.

Borkai Zsolt polgármester: Természetesen a képviselőknek lehetőségük van módosító indítvány előterjesztésére, azok a képviselők, akik a Városstratégiai Bizottság tagjai ezt pontosan tudják, amennyiben úgy látják, hogy ezt az előterjesztést ki kell egészíteni, megtehetik.

Juhász István képviselő:Azzal tisztában van, hogy a Városstratégiai Bizottság tagjai megismerhették az eltérő véleményeket, de a Közgyűlés többi tagja nem,ezért kérte a vélemények felolvasását. Tudomása szerint van egy levél, ami ezen vélemények figyelmen kívül hagyását teszi lehetővé, de ezt a levelet sem lehetett megismerni. Kérte a bizottsági ülésen, hogy ezt a levelet küldjék meg számára, de azóta sem érkezett meg részére. Kéri, hogy mindhárom anyag kerüljön ismertetésremost az ülésen, hogy a testület tagjai ezek ismeretében dönthessenek a kérdésről.

Borkai Zsolt polgármester:Úgy gondolja, az Önkormányzat és a képviselő-testület legfontosabb feladata a törvények betartása. Jelen pillanatban a testület előtt lévő előterjesztés teljesen szabályosan került a Közgyűlés elé. Aki az említett ellenvéleményeket meg akarta ismerni, az megtehette, hiszen azok nem titkos anyagok. Nem támogatja azt, hogy ezeket a véleményeket ismertessék az ülésen a Közgyűlés tagjai számára.

Juhász István képviselő:Továbbra is aggályosnak tartja, hogy miért kell figyelmen kívül hagyni a Fertő-Hansági Nemzeti Park és az Építész Kamara véleményét. Kérte, hogy küldjék meg részére ezeket a véleményeket, de ez azóta sem történt meg. Ezért kéri, hogy ismertessék ezeket a dokumentumokat a képviselő-testülettel.

Dr. Csörgits Lajos aljegyző:Az Mötv. szerint, a képviselőknek joguk van tájékoztatást kérni és az anyagokba betekinteni. A képviselő úr a levél megküldését kérte, amit viszont a törvény nem ír elő. Tehát a levelet megtekinthette volna, mivel azonban azt kérte, hogy küldjék meg részére, ezt a Mötv. alapján nem volt mód teljesíteni.

Borkai Zsolt polgármester:Minden képviselőnek lehetősége volt arra, hogy a véleményeket megismerje, az iratokba betekintsen. Részéről az ügyet lezártnak tekinti.

Juhász István képviselő: Továbbra is azt kéri, hogy mindenki ismerhesse meg a véleményeket tartalmazó leveleket, hogy a testület ezek ismeretében dönthessen a kérdésről.

Bárány István képviselő:Úgy gondolja, mindenképpen köszönet illeti azokat a hivatali kollegákat, akik részt vettek a Településképi Arculati Kézikönyv összeállításában. Semmi olyan hatósági észrevétel nem érkezett, amit ne értékelt volna a Városstratégiai Bizottság.

A Településképi Arculati Kézikönyv tartalmazza, hogy milyen városrészek vannak Győrben és hova szeretne eljutni Győr. Fontos üzenete az anyagnakaz összes építést mozgató vállalkozónakaz értékőrzés, értékteremtés, igényesség és az élhetőség. Az elmúlt ülésen rendezésre került az új lakások építéséhez szükséges parkolók számának biztosítása. Fontos az is, hogy betartásra alkalmas szankciókat alakítottak ki számos területen. Összességében egy olyan rendelettervezet csomagot fogad el ma a testület, mellyel a benne lévő szankciókkal könnyebben felügyelheti az építkezéseket a városban. A rendeletcsomagot elfogadásra javasolja!

Dr. Sik Sándor képviselő:A Városstratégiai Bizottság minden alkalommal megtárgyalja az eltérő véleményeket és az arra adott válaszokat. Amennyiben Juhász István képviselőtársának ilyen jellegű problémája van, Révi Zsolt városi főépítész úr vagy a Bizottság titkára minden esetben készséggel áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy az említett véleményt nem volt szükséges figyelembe venni, ezért nem került a Közgyűlés elé.

Borkai Zsolt polgármester: További hozzászólás nem érkezett a napirendi ponthoz, így elsőként szavazásra bocsátja a Településképi Arculati Kézikönyv elfogadásáról szóló határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 főre módosult – 17 igen, 0 nem, 4 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

2/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Településképi Arculati Kézikönyvet a melléklet szerint elfogadja.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

****

Borkai Zsolt polgármester:Szavazásra bocsátja a településkép védelméről szóló rendelettervezetet az ülés előtt kiosztott módosítással együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő – 17 igen, 0 nem, 4 tartózkodással a rendelet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

1/2018. (I. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében; és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1; 7; 11. pontjaiban foglaltfeladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Árubemutatás: a saját üzlet előtti árusítás nélküli árukirakodás kizárólag az árukínálat bemutatása céljából; nem minősül árubemutatásnak a zöldség, a gyümölcs és a virág kirakodása a saját üzlet elé.

2. Árusító hely: a vendéglátóipari terasz, az üzlet elé kitelepülés és minden közterületi árusítás céljából igénybe vett terület, kivéve a kézből történő árusítást.

3. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 2. § 1b. pontjában meghatározott cégér.

4. Cég- és címtábla: a vállalkozás azonosítására szolgáló, a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe bejáratánál, a homlokzat síkjában vagy a kerítésen elhelyezett, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla.

5. Cégfelirat: Bankautomatán és az építmény homlokzatán elhelyezett, a bankautomata helyére és üzemeltetőjére vonatkozó információt, valamint logót is tartalmazó felirat, tábla.

6. Cirkuszi tábla: cirkusz vagy mutatványos reklámozására szolgáló ideiglenesen elhelyezett reklámeszköz.

7. Citylight: változó tartalmú reklámok elhelyezésére szolgáló, önálló fényforrással rendelkező, oldalanként legfeljebb 2 m2 reklám közzétételére alkalmas felülettel vagy 195,58 cm (77”) – 228,6 cm (90”) képátlójú, 16:9 arányú álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkező reklámeszköz, amelynek szélessége 118 cm, magassága 175 cm.

8. Cityboard: olyan lábon álló berendezés, melynek nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzétételére alkalmas felülete felületenként legalább 6, legfeljebb 9 m2, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

9. Értékvizsgálat: megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy által készített, a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

10. Étlaptartó: étlap elhelyezésére szolgáló eszköz, amely lehet vitrin vagy állvány.

11. Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott építmény vagy létesítmény közterületről látható felületén közvetlenül festéssel készített grafikai mű, amely nem az épület tervezett részeként jött létre. Nem minősül falfestésnek, ha az cégfelirat megjelenítését szolgálja.

12. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor vagy bármely más vizuális eszköz, ide nem értve a vetített reklámot.

13. Hirdetmény: e rendelet szerint reklámnak nem minősülő közérdekű információ, beleértve a lakossági apróhirdetést.

14. Inváziós fafajták: A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott fafajták.

15. Járdareklám: járófelületre (járdára, gyalogútra, kerékpárútra) bármilyen technikával felvitt reklám.

16. Karbantartás: az ingatlan vagy ingóság állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, üzemképességének biztosítása érdekében szükséges, rendszeres állagmegóvási, megelőző és javítási, gondozási, tisztántartási munka.

17. Kandeláber reklám: közvilágítási-, villany- vagy telefonoszlopon elhelyezett reklámeszköz és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz; nem minősül kandeláber reklámnak a cirkuszi tábla.

18. Kereskedelmi útirányjelző tábla: vállalkozás gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének vagy üzletnek a helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla.

19. Kirakat:az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző vagy közterületről látható, üvegezett felületű reklámeszköz.

20. Közterületi árusítás: az adott közterülethez kapcsolódóan üzlettel nem rendelkező kereskedő a külön jogszabályban meghatározott közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékének megvételre kínálása.

21. Közterület berendezése: a közterület állandó tartozéka és a közterületen időszakosan, de tartós jelleggel elhelyezett más eszköz, az utcabútort is beleértve.

22. Megállító eszköz: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil eszköz, amely lehet egy- vagy kétoldalú tábla vagy egyéb eszköz.

23. Mezőgazdasági kert: ingatlan-nyilvántartási jogszabály szerinti volt zártkert.

24. Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező ideiglenes reklámeszköz, amely falra vagy más tartószerkezetre van rögzítve.

25. Nyírt sövény: rendszeresen (évente legalább 1-2 alkalommal) formára visszametszett és 2 métert meg nem haladó magasságú, vonal mentén, rendszerint kötésben telepített cserje- vagy fenyősor.

26. Önkormányzati közutak kezelője: Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete.

27. Reklámvitrin: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő legalább részben üvegezett felületű reklámeszköz.

28. Rendezvény: sport-, kulturális, karitatív, családi, oktatási, szociális, egészségügyi, állami, önkormányzati esemény, állami, önkormányzati, egyházi ünnepség, fesztivál, alkalmi és ünnepi vásár.

29. Sarki üzlet:az az üzlet, amelynek legalább két eltérő közterületre nyíló bejárata vagy kirakata van.

30. Szórólap: a gazdasági reklámtörvény szerint reklámnak minősülő bármilyen formában előállított irat, ide nem értve a sajtóterméket.

31. Totemoszlop:egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó torony- vagy oszlopszerű reklámeszköz. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla, továbbá az autóbuszos közlekedéshez kapcsolódó és a City bike rendszer részét képező ún. totemoszlop.

32. Tulajdonos: Ingatlan vagy ingó dolog tulajdonosa, vagyonkezelője, használója, haszonélvezője.

33. Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés.

34. Üzlet: kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak.

35. Üzlet elé kitelepülés: üzlettel rendelkező kereskedő közterületi árusítása az üzlete homlokzatával érintkező területen.

36. Üzletfelirat: az üzlet nevét az üzlet homlokzati síkjában, a betűket külön-külön festett vagy szerelt formában feltüntető felirat vagy tábla.

37. Vállalkozás: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: reklámtörvény) szerinti fogalom.

38. Vendéglátóipari terasz: közterületen kialakított, vendéglátó üzlethez tartozó fogyasztótér.

39. Vázlatterv: a megértéshez szükséges műszaki tervdokumentáció, amely minden esetben megegyezik az eljárás által előírt műszaki tartalommal azzal a különbséggel, hogy a tervek kidolgozottsága elsősorban a koncepció, beépítés, tömegformálás, a településképi szempontból meghatározó részek vonatkozásában teljes.

40. Vetített reklám: optikai készülékkel megjelenített, információt közvetítő reklám.

41. Zöldterületek kezelője: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által megbízott GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: GYŐR-SZOL Zrt.).

II. Fejezet

A helyi védelem alapvető szabályai

2. §

Az 1. mellékletben meghatározott terület helyi területi védelem alatt áll (a továbbiakban: védett terület).

3. §

A 2. mellékletben meghatározott épített érték helyi egyedi védelem alatt áll (a továbbiakban: védett érték).

2. A védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése

4. §

(1) A helyi védelem alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a települési főépítésznél (a továbbiakban: főépítész).

(2) A védetté nyilvánításra irányuló kezdeményezés:

a) az építmény vagy védendő terület pontos megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám és helyrajzi szám), szükség esetén helyszínrajzzal,

c) fotódokumentációt,

d) a kezdeményező nevét, elérhetőségét,

e) műalkotás esetén az alkotó azonosításához szükséges adatait és a

f) a kezdeményezés indokolását

tartalmazza.

(3) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés:

a) a védett érték megnevezését, azonosító adatait,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és

c) a kezdeményező nevét, elérhetőségét

tartalmazza.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiányos, és a kezdeményező a polgármester felhívására azt nem egészíti ki, vagy a főépítész szakmai véleménye az értékvizsgálatot nem javasolja, a kezdeményezést a polgármester visszautasítja.

5. §

(1) A védetté nyilvánításnak és a helyi védelem megszüntetésének a szakmai előkészítése a főépítész feladata. A főépítész a kezdeményezés benyújtásától számított 90 napon belül meghozott szakmai véleménye alapján a helyi védelemmel kapcsolatos döntés megalapozása érdekében értékvizsgálatot készíttet vagy a polgármesternek a kezdeményezés visszautasítását javasolja.

(2) Az értékvizsgálat a 3. melléklet szerinti tartalommal készül el.

6. §

(1) Az értékvizsgálattal rendelkező kezdeményezésekről a főépítész szakmai véleménye alapján a közgyűlés évente egyszer dönt.

(2) A védetté nyilvánításról vagy a helyi védelem megszüntetéséről a döntés meghozatalától számított 15 napon belül a polgármester

a) a kezdeményezőt,

b) az épített érték tulajdonosát és

c) a helyi örökségvédelmi hatóságot

írásban értesíti.

3. A védett értékhez kapcsolódó kötelezettségek

7. §

(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a védett érték karbantartása, állapotának megóvása, rendeltetésének megfelelő használata a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A tulajdonos kikéri a védett érték építésére, bővítésére, átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz a polgármester településképi véleményét.

(3) A védett értéket érintő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység, rendeltetésmódosítás és reklámelhelyezés tekintetében bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

4. A védett értékek nyilvántartása

8. §

(1) A védett értékekről az önkormányzat a polgármester útján naprakész nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás

a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,

b) azonosító adatait, helymeghatározását (utca, házszám és helyrajzi szám),

c) a védett érték fotóját, helyszínrajzát,

d) a védelem indokolását,

e) védett érték rendeltetését és

f) a helyi védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát

tartalmazza.

(3) Az újonnan védetté nyilvánított védett érték egységes kivitelű, a védelem tényét tartalmazó táblával való jelöléséről az önkormányzat gondoskodik a GYŐR-SZOL Zrt. útján.

5. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

9. §

(1) A védett értékek és a műemléki jelentőségű területeken lévő ingatlan felújításához, karbantartásához az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, haszonélvező, vagy hozzájárulásával az ingatlan bérlője, használója részére az önkormányzat – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) rendelkezéseit betartva – támogatást nyújthat (a továbbiakban: városképi támogatás) a polgármester által jóváhagyott pályázati kiírás szerint.

(2) A városképi támogatás előirányzatát az önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja.

(3) A beérkezett pályázatok alapján a főépítész szakmai véleményének meghallgatása után az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogosult döntése alapján nyújtható támogatás.

(4) Amennyiben a kedvezményezett a városképi támogatást az érintett ingatlan tekintetében európai uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységhez kapja, abban az esetben a részére nyújtható vissza nem térítendő támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amely kizárólag a bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) szabályai alapján nyújtható.

(5) A pályázati kiírás tartalmazza a bizottsági rendelet előírásainak megfelelő részletszabályokat.

6. A védett területre vonatkozó területi építészeti követelmények

10. §

(1) A védett terület műemléki jelentőségű területen kívüli részén is őrzendő a kialakult telekszerkezet. Az összevont belső udvarú tömbben az új beépítés tagolása követi az eredeti telekszerkezetet.

(2) Közterület burkolata és berendezése a védett területen lévő épületek jellegéhez és az utcaképhez igazodva alakítandó ki.

(3) Az építési tevékenységgel érintett építmény szélességi és hosszanti méretének aránya a védett területre jellemző aránynak felel meg.

(4) A védett érték jellegzetes tömege, formája, alapvető léptéke, karaktere és más épületekhez való tömbszerű kapcsolódása eredeti arányban fenntartandó, eltérni tőle csak a településképi véleményben írt feltételek betartásával, valamint az egyenértékűség biztosításával lehet.

11. §

(1) A helyi területi védelemmel érintett, valamint műemléki jelentőségű területen vendéglátóipari terasz kialakításakor a következő előírás alkalmazandó:

a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése csak abban az esetben megengedett, ha a közterület burkolatának kialakítása és lejtési feltételei nem teszik azt másképp lehetővé,

b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedik a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos,

c) a napellenző és árnyékoló szerkezet (a továbbiakban: napellenző) csak az örökségvédelmi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalásával vagy településképi bejelentés alapján helyezhető el,

d) a napellenző ernyőjének legalsó pontja legalább 2,20 méter magasságban helyezkedik el,

e) a napellenző textil típusú anyagú és natúr, ekrü vagy bézs színű. A napellenző lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú üzletfelirat helyezhető el, valamint

f) a vendéglátóipari terasz lehatárolása csak felületkezelt alumínium szerkezetű, üveg vagy plexi betétes szélfogó paravánnal lehetséges. A szélfogó paraván magassága nyáron legfeljebb 120 cm, télen legfeljebb 180 cm magasságú lehet.

(2) A vendéglátóipari terasz zárttá nem tehető sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.

(3) A vendéglátóipari üzlet – függetlenül attól, hogy rendelkezik terasszal vagy nem – egy darab megállító táblát elhelyezhet a 70. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint.

(4) A vendéglátóipari üzlet jogosult bejáratonként 2 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.

12. §

Az árusító hely kialakítása csak úgy megengedett, ha

a) az a járda gyalogossávját 1,50 méternél kisebbre nem csökkenti, valamint

b) gyalogos utcában az árusító hely helyfoglalása mellett legalább 3,00 méter széles szabad sávot biztosít, amelybe semmilyen berendezés, növényzet vagy egyéb akadály nem nyúlik bele.

13. §

Árubemutató eszköz a saját üzlet homlokzatától számított legfeljebb 1 méter széles, 1 méter hosszú, 1,8 méter magas területen helyezhető el.

14. §

(1) Üzlet elé kitelepülés céljára az üzlet homlokzatától számított legfeljebb 1 méter széles, 1 méter hosszú, 1,8 méter magas terület vehető igénybe.

(2) Zöldséget, gyümölcsöt vagy virágot forgalmazó kereskedő esetén az (1) bekezdéstől eltérő terület vehető igénybe a közterület-használati szerződésben foglaltak szerint.

7. A védett területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. §

(1) Az építmény homlokzatán megjelenő egyéb felület és szerkezet inhomogén – az építmény anyaghasználatával összhangban nem álló vagy a homlokzat egészéhez nem illő – módon nem színezhető.

(2) Az egységes utcaképi megjelenés érdekében a homlokzat részleges festése, színezése nem megengedett a (3) bekezdés kivételével.

(3) Az épület földszinti homlokzata önállóan is felújítható településképi bejelentési eljárás lefolytatásával, amennyiben a teljes homlokzatra elkészített színezési terv jóváhagyásra kerül az eljárás során, és a tulajdonos vállalja az épület homlokzatának öt éven belüli felújítását a terv jóváhagyásától számítva.

16. §

(1) Közterületről vagy közhasználatra megnyitott területről látható homlokzaton és tetőfelületen antenna vagy más hírközlési berendezés, valamint szellőző, klíma berendezés és a légtechnikai berendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés) nem helyezhető el, homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető.

(2) A védett területen lévő épület előkertjében, továbbá lakás vagy udvar bejáratára szolgáló kapualj esetében árusítóhely nem létesíthető.

(3) A védett területen építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett.

(4) A védett területen fémkémény nem építhető.

8. A védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. §

(1) A védett érték átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése, részleges bontása során az építmény eredeti állapota kerül figyelembevételre. Ennek megfelelően az ilyen építmény építési munkáihoz készült terv műszaki leírásában fényképekkel dokumentálandó az építmény állapota, bemutatásra kerül az építmény építéstörténete és a tervezett munkálatok szükségességének indoklása.

(2) A védett érték eredeti külső megjelenése az értékvizsgálat szerint az e rendeletben foglaltak figyelembevételével őrzendő meg és állítandó helyre, mely során az eredeti külső geometriai forma, anyaghatás, színhatás és az épülettartozékok veendők figyelembe.

(3) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

állítandó helyre.

(4) A védett értéknek minősülő építményt úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti építmény tömeg- és tetőformája, színe homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, vagy a – bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű -legkisebb kárt szenvedje. A bővítés a régi építmény formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban valósítandó meg.

(5) A védett érték belső átalakítása – ha az lehetséges – az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával valósítandó meg.

18. §

(1) A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán nem helyezhető el a homlokzatot takaró berendezés, szerkezet, továbbá csak településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatásával változtatható meg:

a) az épület homlokzatának felületképzése,

b) az épület nyílása, portálja, azok elhelyezése a homlokzaton, a nyílás mérete, keretezése, a nyílászáró kialakítása, azok jellegzetes szerkezete, az ablak üvegosztása,

c) a lábazat, lábazati párkány,

d) a függőleges tagolóelemek,

e) a nyitott és zárt erkély; veranda, az azt tartó ácsszerkezet, faragott és fűrészelt díszítőelem,

f) a további díszítőelem,

g) a díszes esőcsatorna, kovácsoltvasból, öntöttvasból készült kitámasztó elem, díszes vonóvas, valamint

h) a tető eredeti héjazata, tetőablak, kémény, eredeti huzatfokozó, szélkakas, zászló, élsarokdísz.

(2) A tető héjazatán a meglévővel azonos módon vörös égetett agyag, mázatlan cserépfedés megengedett. Meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos méretű, színű fedés alkalmazandó, ha az lehetséges. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el, kivéve, ha eredetileg is többféle volt.

(3) Védett érték homlokzata esetében a csatlakozó tetőfelület – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően megőrzendő.

(4) Hangsúlyos tetőfelépítmény csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amely korabeli fotóval, képpel vagy tervvel igazolandó.

(5) A nyílászáró szerkezeti átalakítása vagy cseréje esetén a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású és színű nyílászáró helyezhető el.

(6) A védett érték elhelyezésére szolgáló telken az értékes táj- és kertépítészeti alkotások megőrzendők.

19. §

(1) A védett épület bontására engedély csak a helyi védelem feloldása után adható ki, kivéve, ha a feloldás megtörténtéig az épület fenntartása veszélyezteti az állékonyságot, az élet- vagy vagyonbiztonságot. Az állékonyság, az élet- vagy vagyonbiztonság veszélyeztetettségét a tulajdonos statikai szakvéleménnyel igazolja.

(2) A lebontott védett épület helyén csak az eredeti épülettel azonos tömegű, külső megjelenésében hasonló építészeti megoldású épület építhető, kivéve, ha a területre vonatkozó településrendezési eszköz más irányú beépítést is lehetővé tesz.

20. §

(1) Védett területen és műemléki jelentőségű területen lévő vállalkozás használatában álló építményen, védett értéken a jelen §-ban és a 21. §-ban írt rendelkezéseken túl a 67-69. §-ban meghatározottak szerint helyezhető el vállalkozást népszerűsítő felirat és más grafikai megjelenítés.

(2) Cég- és címtábla, cégér, üzletfelirat kizárólag a homlokzat vagy portál erre alkalmas mezőiben helyezhető el úgy, hogy ne takarja az épület meghatározó építészeti elemét. Épület tetőfelületén üzletfelirat, cég- és címtábla, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés nem helyezhető el. Az egy épületen megjelenő feliratok megjelenésük tekintetében egymással összhangban állnak.

(3) Cég- és címtábla üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzletet, ahol közterületenként 1-1 db helyezhető el.

(4) Cégér üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzletet, ahol közterületenként 1-1 db helyezhető el.

(5) A cég- és címtábla, cégér és üzletfelirat együttes mérete nem haladhatja meg a vállalkozás használatában álló épület üzletre eső homlokzatának 10%-át.

(6) Az üzletfelirat és cégér önálló fényforrással rendelkezhet vagy külső fényforrással megvilágítható, de villogó fénytechnika, futófény és egyéb fényreklám nem alkalmazható.

(7) Üzletfeliratként, cég- és címtáblaként molinó nem helyezhető el.

(8) Cég- és címtábla, cégér és üzletfelirat csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el, és ez alatt a tulajdonos gondoskodik annak megfelelő karbantartásáról.

21. §

(1) Kirakatban üzletenként egy fényreklám elhelyezhető településképi bejelentési eljárás lefolytatásával.

(2) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyon, ablakszárnyon történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

III. Fejezet

A településkép szempontjából meghatározó területek

22. §

(1) A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza. A területi lehatárolások megegyeznek a településszerkezeti terv jelzett övezeti besorolásának területi lehatárolásaival.

(2) A településképi karakterek és a hozzájuk tartozó építési övezetek az alábbiak:

a) családiházas karakter: falusias lakóövezet (Lf),

b) kertvárosi karakter:

ba) kertvárosias lakóövezet I. (Lke-I) és

bb) kertvárosias lakóövezet II. (Lke-II),

c) kisvárosi karakter:

ca) kisvárosias lakóövezet (Lk),

cb) településközponti vegyes övezet (Vt) és

cc) egyházi központ különleges övezet (Kegy),

d) nagyvárosi karakter:

da) nagyvárosias lakóövezet (Ln),

db) központi vegyes övezet (Vk),

dc) művelődési központ különleges övezet (Kku),

dd) kutatási központ különleges övezet (Kok) és

de) egészségügyi központ különleges övezet (Keg),

e) gazdasági karakter:

ea) kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz),

eb) mezőgazdasági major övezet (Gmg),

ec) vásárok, kiállítások és kongresszusok különleges övezet (Kvk),

ed) nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű, kereskedelmi célú különleges övezet (Kbe) és

ee) üzemanyagtöltő állomás különleges övezet (Küz),

f) ipari karakter:

fa) jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet (Gipz),

fb) egyéb ipari övezet (Gipe) és

fc) kutatás-fejlesztés célú különleges övezet (Kkf),

g) mezőgazdasági, egyéb és üdülő karakter:

ga) mezőgazdasági, egyéb karakter: megújítható energiaforrások építményei különleges övezet (Kme), honvédelmi és belbiztonsági különleges övezet (Kho), hulladékkezelők és lerakók különleges övezet (Khu), nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek különleges övezete (Kbá), kötöttpályás közlekedési övezet (KÖt), vízi közlekedési övezet (KÖv), légi közlekedési övezet (KÖl) és hírközlési övezet (KÖh), valamint

gb) üdülő: üdülőházas övezet (Üü), hétvégiházas övezet (Üh) és kertes mezőgazdasági övezet (Mk), valamint

h) zöldterületi, táj- és természeti karakter:

ha) zöldterületi karakter: jelentős zöldfelületű intézményterület különleges övezet (Kiz), fürdő és rekreációs célú különleges övezet (Kfü), állat- és növénykertek különleges övezet (Kák), temetők különleges övezet (Kte), nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet (Ksp), szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet (Kvi), közlekedési épületek különleges övezet (Kkö), közúti közlekedési övezet (KÖu), közforgalom számára megnyitott magánút övezet (KÖm), közlekedési sétáló utca (KÖs), közterület burkolt köztér (Ktb), közterület fásított köztér (KTf), zöldterületövezet (Z) és különlegesnagy zöldfelülettel rendelkező parkolóterület (Kzp), továbbá

hb) táji- és természeti karakter: különleges beépítésre nem szánt rekreációs övezet (Knr), védett erdő övezete (Evt), védő erdő övezete (Evő), honvédelmi célokat szolgáló erdő övezete (Eho), gazdasági erdőövezet (Eg), turisztikai erdő övezet (Ee), általános mezőgazdasági övezet (Má), korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko), folyó vizek medre és partja (Vf), állóvizek és holtágak medre és partja (Vá), hullámtéri erdők (Ve), a hullámtéri mezőgazdasági területek (Vm), a vízbázisok külső és belső védőterülete (Vvb) és a töltések területe (Vtö).

IV. Fejezet

A településkép szempontjából meghatározó területre vonatkozó
területi építészeti követelmények

9. Beépítés telepítési módja

23. §

(1) A már beépült területen a településképre jellemző karakternek megfelelő beépítés követendő azzal hogy:

a) ha a beépítésre tervezett telekkel szomszédos telek meglévő beépítésének beépítési módja eltér az övezetre előírttól, akkor a tervezett beépítés olyan beépítési móddal valósítandó meg, hogy az

aa) segítse a telekhatárokon álló szomszédos épület tűzfalának takarását,

ab) illeszkedjen a környezetéhez, és

ac) ne korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát, vagy

b) ha a telek oldalhatárai mentén szomszédos épületek beépítési módja azonos, akkor a tervezett épület is a szerint kerül elhelyezésre, kivéve azt az esetet, ha a telek mindkét oldalhatárán oldalhatáron álló épület áll, mely esetben ikres vagy zártsorú beépítés is megvalósítható, mérlegelve a rendezett utcakép, a városépítészeti minőség érdekét.

(2) A 10 m-nél kisebb mélységű előkert esetében lehajtó nem építhető, ha a járdatőszint és az épületben elhelyezett gépjárműtároló vagy egyéb célú helyiség padlószintje közötti különbség a 70 cm-t meghaladja.

10. Kerítéskialakítás
24. §

(1) Utcai telekhatáron kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető, kivéve ha e rendelet más magasságot ír elő.

(2) Az utcai telekhatáron 1,20 méternél magasabb tömör kerítés kizárólag előkert nélküli beépítéseknél és Újváros műemléki jelentőségű területén, valamint gazdasági szerepkörű övezetekben létesíthető. Ilyen ingatlan esetén a tömör kerítésből telekhatáronként legfeljebb egy bejárat (kapu) 2,50 méternél magasabb kerete is kiállhat az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság figyelembevételével.

(3) A (2) bekezdés szerint megengedett felületű tömör mező szakaszosan 1,20 méternél magasabb is lehet, ha a kerítés tömör szakaszai között áttört kerítésmezők létesülnek úgy, hogy a kerítés tömör mezőinek összes felülete ne legyen nagyobb az (2) bekezdés betartásával építhető kerítés tömör mezői összes felületénél.

25. §

Telek határvonalán teljes hosszában 2,50 méternél magasabb tömör kerítés kizárólag a műemléki védelem alatt álló ingatlanon, az örökségvédelmi hatóság előírása alapján létesíthető.

26. §

(1) Új kerítés a tervezett szabályozási vonalon építhető. E bekezdés alkalmazásában nem számít új kerítésnek az építési engedély alapján épített vagy több mint 10 éve fennálló kerítésen új bejárat kialakítása, a meglévő bejárat lezárása vagy a kerítés vonalának részleges, a kerítés teljes hosszának legfeljebb 20%-át érintő módosítása egy éven belül.

(2) Sorházasbeépítésnél a közterületitelekhatáron a kerítésmegengedettlegnagyobbmagassága 2,20 m, melyilleszkedik a telkenlévő épületépítészetikialakításához és azutcaképhagyományosarculatához. 


(3) A telepszerű beépítésnél kerítés nem létesíthető, területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet.

(4) Saroktelekesetén a csakáttörtkerítéslétesíthető.

11. A településképi illeszkedés szabályai

27. §

(1) A településképi illeszkedési feltételek meghatározásakor figyelembe veendő az ingatlannak helyet adó kialakult vagy tervezett telektömb és utca karaktere, az adott utcaszakaszon lévő beépített ingatlanok rendeltetése, beépítési módja, beépítettsége, zöldfelületi jellemzője, épület- és telekméretei.

(2) Az illeszkedés szempontjából vizsgálandó az érintett építmény városépítészeti környezete, az épület jellegzetességeinek összessége, beleértve az útterület szélességét és a légtérarányát, a beépítés sűrűségét és módját, az épületek tömeg- és homlokzatformálását, a zöldfelületek kialakítását.

(3) Az illeszkedés szempontjából hasonló magasságúnak tekintendő – a tetőtéri szint figyelembevétele nélkül – az azonos szintszámú épület.

12. Beépítés jellemző szintszáma

28. §

(1) Kiegészítő épület legfeljebb egy hasznos építményszintet tartalmazhat.

(2) Tetőtérben kizárólag egy építményszint alakítható ki.

(3) Lakó szerepkörű övezetben a meglévő épület tetőtere egy szinten beépíthető akkor is, ha azt a szabályozási terven jelölt szintszám vagy a szintterületi mutató nem teszi lehetővé, feltéve, hogy a helyi építészeti és műszaki tervtanács (a továbbiakban: tervtanács) az utcaképi illeszkedést támogatja. A tetőtérben a beépítés legfeljebb egy szintet eredményezhet.

13. A közterület alakítási terv által érintett terület lehatárolása

29. §

Amennyiben az adott közterületet érintő építési tevékenység nem tartozik a településrendezési szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ. rendelet hatálya alá, az építtető közterület alakítási tervet készít

a) védett területen:

aa) vendéglátóipari terasz kialakítása, valamint

ab) közműhálózat és műtárgyai kialakítása, továbbá

b) a településkép szempontjából meghatározó területen

ba) közlekedési és parkoló felületek kialakítása, valamint

bb) pavilonok, pavilonjellegű építmények elhelyezése

esetén, és azt benyújtja jóváhagyásra a polgármesterhez.

V. Fejezet

A településkép szempontjából meghatározó területre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények

14. Anyaghasználat

30. §

Építőanyagként nem használható sem a homlokzaton, sem a közterületről látható épületrészen, kiegészítő épületen:

a) OSB lap, más építőlemez,

b) felületkezeletlen fémlemez,

c) alumínium hullámlemez,

d) műanyag hullámlemez,

e) cserepes fémlemezfedésnél a hagyományos cserép színétől eltérő színek.

15. Tömegformálás

31. §

A márbeépültterületenújépületcsakazadottutcaszakaszkarakteréhezilleszkedőépítészetikompozícióval, tömegképzésselhelyezhető el.

16. Homlokzati kialakítás

32. §

(1) A márbeépültterületenújépületcsakazadottutcaszakaszkarakteréhezilleszkedőhomlokzatikialakítássalhelyezhető el. Anyaghasználat, homlokzatiszínválasztás a meglévőépítészetiértékektőleltérőnemlehet.

(2) Az épületek homlokzati színezése során nem alkalmazhatóak egymással nem harmonizáló színek.

(3) Égéstermék homlokzaton nem vezethető ki.

33. §

(1) Új épület közterületről látható homlokzatán nem helyezhető el kültéri klímaberendezés.

(2) Meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, valamint többszintes épület esetében kültéri klímaberendezés – amennyiben az épület homlokzati kialakítása lehetővé teszi – takartan vagy az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezéshez illeszkedve helyezhető el.

(3) A településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó épület homlokzatfelújítása esetén a benyújtandó építészeti-műszaki dokumentáció ábrázolja az üzletfelirat, cégér, cég- és címtábla épület megjelenéséhez illeszkedő kialakítását, valamint a kültéri klímaberendezés elhelyezését abban az esetben is, ha a kültéri klímaberendezés elhelyezésére a későbbiekben kerül vagy egyáltalán nem kerül sor.

(4) Az épület homlokzatára szerelt vezeték, kapcsolószekrény vagy csatlakozó doboz helyét az épület falsíkjába történő süllyesztéssel vagy a vezeték, szerelvény, csatlakozó doboz esztétikus takarásával, lefedésével oldandó meg, mely színe, formája és helye az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva alakítandó ki.

(5) Az épület közterületről látható homlokzatán az épület tartozékán kívül egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el, kivéve a bankautomata és egy ahhoz tartozó cégfelirat.

17. Zöldfelületek kialakításának módja

34. §

(1) Az építmény környezetének rendezése során inváziós fafajta nem telepíthető.

(2) Ha a telek nem beépített része alatt is pinceszint helyezkedik el, akkor legalább 2 közepes növekedésű, legalább 4 m lombátmérőjű fa kiültetéséhez és életben maradásához szükséges 3 m széles sáv vagy egyenként legalább 3 m átmérőjű sziget alakítandó ki a telek azon részén, mely alatt nincs pinceszint.

(3) Keretes beépítésű telektömbben az értékes faállomány megtartása érdekében a telektömb telkeinek pincétől mentes részére vonatkozó előírás összevonható, ha a növényállomány megtartását beültetési előírás biztosítja, és a telekhatárokon kerítés építését jogszabály tiltja.

(4) Belterületi út mentén létesülő fasor az útburkolattal párhuzamos, legalább 1,5 m széles zöldsávba telepítendő. A zöldsávba cserjeszint telepítése is javasolt.

(5) Négy férőhelynél több parkolóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, minden 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.

(6) Saroktelek esetén a takaró növényzet a saroktól számított 5 méteren belül úgy telepíthető, hogy az ne akadályozza, ne takarja el a kilátást a járművel közlekedők elől.

35. §

A település zöldfelületi rendszerének kialakítása érdekében a településképi eljáráshoz a tervdokumentáció részeként kertépítészeti tervkészítendő:

a) tetőkert tervezésekor,

b) vegyes területen belüli telek zöldfelületének kialakítására vonatkozóan,

c) gazdasági területen belüli telek zöldfelületének kialakítására vonatkozóan, többszintű növényállománnyal,

d) kétlakásosnál nagyobb lakóépület telkén a zöldfelület kialakítására vonatkozóan,

e) különleges terület övezeteiben a telek zöldfelületnek kialakítására vonatkozóan,

f) többszintes növényállomány kötelező létesítése esetén,

g) birtokközpont tervezésekor, valamint

h) beültetési kötelezettséggel érintett telek esetén.

36. §

(1) A beültetési kötelezettséggel érintett telek esetén a növényzettel való beültetésről és annak fenntartásáról a tulajdonos gondoskodik. Ha a kertépítészeti terv előírt fajtájú és számú növényzetről rendelkezik, annak megfelelő módon alakítandó ki és tartandó fenn a zöldfelület.

(2) A telekre vonatkozó előírás szerint meghatározott zöldfelület legkisebb mértéke folyamatosan fenntartandó.

(3) A zöldfelület utcaképbe illeszkedő kialakítása és megfelelő karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

18. Beültetési távolságok

37. §

(1) Belterületen, valamint külterületnek a mezőgazdasági kerten belül eső részén a legkisebb telepítési távolság

a) a telek határától:

aa) 1 métert meghaladó, de 3 méternél magasabbra nem növő sövény, cserje, fa esetében: legalább 1,0 méter,

ab) 3 méternél magasabbra növő cserje, valamint oszlopos fenyőfélék esetében legalább 3,00 méter,

ac) 3 méternél magasabbra növő fa esetében legalább 5,00 méter, valamint

ad) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje és fenyő esetén legalább 0,5 méter, továbbá

b) a más tulajdonában lévő épülettől vagy épületrésztől, vagy a más telken álló épülettől:

ba) 1,5 méternélalacsonyabbsövény, cserjeesetében 2,0 méter,

bb) 1,5 méternélmagasabbsövény, cserje és 4,0 méternélalacsonyabbfaesetében 3,0 méter,

bc) egyébfaesetébendiófa és magasranövő, terebélyesfákkivételével 4,0 méter, valamint

d) diófa és magasranövő, terebélyesfákesetében 7,0 méter.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ültetési távolság irányadó azon cserje esetében is, amelyik természetes növekedésében a 3 méteres magasságot meghaladja. Ebben az esetben a tulajdonos kötelezettsége a magasságot metszéssel 3 méterre korlátozni.

(3) Kúszó-kapaszkodó cserje csak saját tulajdonú kerítésre futtatható fel.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt telepítési távolságok alól kérelemre a polgármester eltérést engedélyezhet, amennyiben a növénytelepítéssel érintett telekszomszéd írásban hozzájárul. A kérelemhez csatolandó a növénytelepítéssel érintett valamennyi telekszomszéd írásbeli hozzájárulása.

(5) Közterületre a közterület tulajdonosán kívül más fát, cserjét csak a zöldterület kezelőjével történt előzetes egyeztetést követően, az írásban megadott kezelői hozzájárulás birtokában telepíthet. A zöldterületek kezelője a közterületre történő fatelepítést megelőzően az önkormányzati közutak kezelőjével szükség szerint egyeztet.

(6) A közterületre ültetett fák, cserjék fenntartásáról legalább 3 vegetációs időszakon keresztül a növényzet telepítője gondoskodik.

VI. Fejezet

Az egyes karakterekre vonatkozó területi építészeti követelmények

38. §

A IV. és V. fejezet rendelkezései az e fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazandók.

19. Családiházas karakter

39. §

(1) Lakóépület csak egy építészeti tömegben helyezhető el. Nem tekinthető egy építészeti tömegnek a tartószerkezettel összekötött, megjelenését, funkcióját, rendeltetését tekintve több önállóan is használható épületrészek együttese.

(2) Olyan területen, ahol az utcaszakaszon álló épületek legalább 80%-a egységes beépítésű,kizárólag az utcaképbe illeszkedő tetőkialakítás és tömegformálás lehetséges.

(3) A már beépült területen új lakóépület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során lapostetős kialakítás utcai homlokzaton abban az esetben megengedett, ha

a) annak közvetlen környezetében lapostető már létesült,

b) az adott utcaszakaszon lévő lakóépületekre ez a jellemző, vagy

c) az adott utcaszakasz településképét jelentősen nem befolyásolja.

40. §

A már beépültterületenutcaitelekhatáronazegységesutcaképimegjelenésérdekébenazutcárajellemzőanyagú és arányú, nemtömörkialakításúkerítéslétesíthető.

20. Kertvárosi karakter

41. §

(1) A már beépültterületenutcaitelekhatáronazegységesutcaképimegjelenésérdekébenazutcárajellemzőanyagú és arányú, nemtömörkialakításúkerítéslétesíthető.

(2) Csoportházas beépítés esetén a saját használatú kertek legfeljebb 1,6 m magasságú, nem tömör kialakítású kerítéssel határolhatóak el egymástól.

(3) Közterületről látható telekrészen melléképítmény fém- és műanyagszerkezetű nem lehet.

21. Kisvárosi karakter

42. §

(1) A már beépültterületenutcaitelekhatáronazegységesutcaképimegjelenésérdekébenazutcárajellemzőanyagú és arányú, nemtömörkialakításúkerítéslétesíthető.

(2) Egy helyrajzi számon lévő, telepszerű beépítésnél belső kerítés nem létesíthető, területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet.

(3) Csoportházas beépítés esetén a saját használatú kertek legfeljebb 1,6 m magasságú, nem tömör kialakítású kerítéssel határolhatóak el egymástól.

(4) Az átalakuló zártsorú beépítés megengedett utcaképi magasságát az illeszkedési szabály határozza meg.

22. Nagyvárosi karakter

43. §

Tömbházas beépítésnél kerítés nem létesíthető, területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet, kivéve játszóteret, parkot, sportpályát és közmű műtárgyat.

23. Gazdasági karakter

44. §

Szabadtériparkolóhelycsak a kertészetikivitelitervekkelösszehangoltanalakíthatóki, a gyephézagosburkolat, burkoltterület és növénytelepítésmeghatározásával.

24. Ipari karakter

45. §

A már beépültterületenutcaitelekhatáronnemtömörkialakításúkerítéslétesíthető.

25. Mezőgazdasági, egyéb ésüdülő karakter

46. §

(1) Kertes mezőgazdasági övezetben tájba illő, nyeregtetős, földszintes épület építhető. A tetőtér hasznosítható. A tetőtérben csak 1 m2-nél nem nagyobb és a tető síkjában elhelyezett nyílás létesíthető. Tetőfelépítmény nem létesíthető nyílás céljára sem. A tetőtér oromfalán erkély és 2 m2-nél nagyobb nyílás nem alakítható ki. A tető hajlásszöge nem lehet nagyobb 45°-nál.

(2) Tömörkerítésnemlétesíthető.

(3) A területenmeglévő idős, értékesnövényállománymegőrzendő. Fakivágásesetén – a kivágásokátólfüggetlenül – mindenegyesfapótolandó.

26. Zöldterületi, táj- és természeti karakter

47. §

(1) A jelentős zöldfelületű intézményterület különleges övezet telkén zöldfelület csak kertépítészeti terv alapján alakítható ki.

(2) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs övezeten belül az épület legalább 10 m-es előkert és 10 m-es vízparti sáv megtartásával helyezhetők el.

VII. Fejezet

A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

48. §

(1) Új közművezeték, járulékos közműlétesítmény elhelyezésénél a településképi megjelenítés, esztétikai követelmények betartása figyelembe veendő.

(2) Védett területen, műemléki jelentőségű területen, kisvárosiaskarakterű és nagyvárosikarakterűterületen, valamintújonnanbeépítésrekerülőlakóterületena villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózat és távközlési hálózat létesítés, valamint rekonstrukció esetén földkábelen vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építendő.

(3) Meglévőlégkábelvezetésesetén a közvilágítási és a távközlésiszabadvezetékközösoszlopsoronhasználandó.

(4) Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron helyezendő el a közvilágítás lámpateste is. Korszerűsítés esetén a közművek földkábeles elhelyezéssel alakítandóak ki.

(5) Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozása földkábellel építendő ki.

49. §

(1) Épületreszereltantennatartószerkezetvagymáshírközlésiberendezéstelepülésképetzavarómódonnemhelyezhető el.

(2) Energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy elhelyezésére elsősorban a már meglévő, ilyen célra kialakított építmény, műtárgy veendő igénybe.

(3) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozó helyezendő el. A tervezett egyedi szabályozókat felszín alatti elhelyezéssel építendő, ha az lehetséges. Ettől eltérően telepített berendezés a telken növényzet takarásában helyezhető el, vagy az épület alárendelt homlokzatára szerelhető.

(4) Új távhő- és földgázvezetéket fektetni közterületen és telken belül is csak felszín alatti elhelyezéssel lehetséges.

50. §

(1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a mezőgazdasági besorolású terület, kivéve a védett területrészt.

(2) Hírközlési toronyépítmény kizárólag a beépítésre nem szánt övezetben, a lakóövezettől legalább ötszáz méterre helyezhető el.

(3) Szélerőmű kizárólag a megújítható energiaforrások építményei különleges övezetben (Kme) és általános mezőgazdasági övezetben (Má) helyezhető el.

VIII. fejezet

Egyéb területekre vonatkozó szabályok

27. Építmények anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények

51. §

Épület héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez alkalmazása.

IX. Fejezet

Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

28. A reklámelhelyezésre vonatkozó általános szabályok

52. §

(1) A reklámelhelyezésnél az alábbi szempontok veendők figyelembe:

a) reklámhordozónak a meglévő épített és természetes környezetbe, valamint a településképbe illeszkedése,

b) az építményen elhelyezett reklámhordozónak az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodása, valamint

c) egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett reklámhordozónak más reklámhordozóval és az építménnyel való összhangja.

(2) Közterületen reklámhordozó elhelyezésére, reklám közzétételére vonatkozó közterület-használati bérleti szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági döntés alapján, és az abban meghatározottak figyelembevételével kerülhet sor, kivéve, ha a reklámelhelyezés településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül történhet.

(3) A reklámhordozó elhelyezője, valamint a reklám közzétevője gondoskodik a reklámhordozó megfelelő karbantartásáról.

53. §

(1) Nem helyezhető el reklámhordozó, nem tehető közzé reklám védett területen, műemléki jelentőségű területen, továbbá a műemléken, műemléki környezetben és védett értéken, kivéve

a) az utcabútort,

b) az építési reklámhálót,

c) rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámhordozót,

d) rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron elhelyezett reklámhordozót,

e) a víztornyon elhelyezett reklámeszközt,

f) a szórólapot, valamint

g) az autóbuszos közlekedéshez kapcsolódó és a City bike rendszer részét képező totemoszlopot.

(2) Műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és védett területen kandeláber reklám nem helyezhető el.

(3) Településképi bejelentés nélkül helyezhető el az (1) bekezdés c), d) és f) pontjában írt reklámhordozó.

29. Településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó szabályok

54. §

(1) Hídon, felüljárón, aluljárón, korláton reklám nem helyezhető el.

(2) Járdareklám nem helyezhető el.

(3) Vetített reklám nem helyezhető el.

(4) Szórólap kizárólag kézből kézbe osztható, egyéb módon történő elhelyezése tilos.

(5) Cirkuszi tábla legfeljebb 30 napig kizárólag kandeláberen helyezhető el. Egy cirkusz vagy mutatványos reklámozására legfeljebb 100 darab cirkuszi tábla helyezhető el.

(6) Járművet, gépjárművet kifejezett reklámcélú, mobil vagy fix rögzített reklámmal közterületről látható módon tárolni nem lehet, kivéve a vállalkozásra utaló festett vagy a felragasztott reklámot.

(7) A fényreklám fénye nem vibrálhat, nem villoghat.

(8) Falfestés kizárólag településképi bejelentéssel helyezhető el.

55. §

(1) A város alábbi főbb útvonalain helyezhető el utanként legfeljebb 10db kandeláber reklám:

a) 1. sz. úton belül a Mártírok útján, valamint a Bécsi úton a Kossuth utcáig,

b) 14. sz. úton a közigazgatási határtól az Újfalusi országútig,

c) 81. sz. úton a közigazgatási határtól az Ipar utcai körforgalomig,

d) 82. sz. úton a közigazgatási határtól a Szent Imre úton a József Attila utcáig,

e) Szauter F. úton a Jereváni út és Fehérvári út között,

f) Ipar utcában,

g) József Attila utcában, valamint

h) Lajta utcában.

(2) Egy kandeláberre legfeljebb 2 db kandeláber reklám helyezhető el.

(3) A kandeláber reklám világíthat.

(4) A kandeláber reklám legfeljebb A2 méretű lehet.

56. §

A rendelet jelen fejezetében írt szabályoktól eltérően

a) az önkormányzat által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó,

b) az önkormányzati fenntartású intézmény, az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó, valamint

c) az önkormányzat támogatásával megvalósuló nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó, a főépítész hozzájárulása birtokában

reklám, reklámhordozó évente összesen tizenkét hét időtartamban jelen rendeletben foglalt szabályoktól eltérően bármilyen formában elhelyezhető.

30. Építési reklámháló

57. §

Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el az építési tevékenység idejére, de összesen legfeljebb egy évig.

31. Utcabútorokra vonatkozó rendelkezések

58. §

Utasváró függőleges lehatároló felületén, annak szerkezetébe integráltan kizárólag citylight formátumú eszköz helyezhető el legfeljebb a teljes oldalfelület 50%-ig terjedő mértékben. Utasvárónként legalább egy önkormányzati információs vitrin is elhelyezendő.

59. §

A kioszk függőleges határoló felületén, annak szerkezetébe integráltan oldalanként legfeljebb egy citylight formátumú eszköz helyezhető el.

60. §

(1) Kizárólag olyan közművelődési célú hirdetőoszlop telepíthető, melyen összesen legfeljebb 4 m2 felületű reklám tehető közzé.

(2) A közművelődési célú hirdetőoszlopon kizárólag az 1. függelékben meghatározott közművelődési intézmény helyezhet el reklámot.

61. §

(1) Közterületen kizárólag az alábbi információs vagy más célú berendezés helyezhető el:

a) favédő rács,

b) önkormányzati információs vitrin,

c) nyilvános illemhely,

d) CityBoard, valamint

e) kereskedelmi útirányjelző tábla.

(2) A favédő rács reklám közzétételére alkalmas felületének legfeljebb felén helyezhető el reklám.

(3) A nyilvános illemhely függőleges lehatároló felületén kizárólag egy darab citylight formátumú eszköz helyezhető el.

(4) Az 55. § (1) bekezdés a)-f) pontjában írt területen helyezhető el településképi bejelentési eljárással CityBoard.

(5) A városkép egységesítése érdekében vállalkozás székhelyére, telephelyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó eszközként kizárólag az önkormányzat által az üzemeltetéssel megbízott szervezet belső szabályzatával elfogadott arculati útmutató szerint kialakított egységes formátumú kereskedelmi útirányjelző tábla helyezhető ki, melynek a reklám közzétételére alkalmas felületének egyharmadán közérdekű információ teendő közzé.

(6) A kereskedelmi útirányjelző táblán a vállalkozás arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

32. Reklámhordozó rendezvény, vásár alkalmával

62. §

(1) Rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámhordozót kizárólag a rendezvény területén elhelyezett színpadon, mobil lelátón, a rendezvény területén és a város területén elhelyezett kivetítőn, valamint a rendezvény területét lehatároló korláton, kordonon lehet elhelyezni a rendezvény időtartama alatt és a rendezvényt megelőző és követő 12 órán át.

(2) A rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron csak az árusítással összefüggő, az árusítás profiljába illő, saját termékről és az üzletről szóló reklám helyezhető el.

X. Fejezet

A vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítésre vonatkozó településképi követelmények

33. Cég- és címtábla, cégér, üzletfelirat

63. §

(1) Védett területen, műemléki jelentőségű területen lévő vállalkozás használatában álló ingatlan, valamint védett érték esetén a (2)-(4) bekezdés, a 64-66. § és 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(2) Cég- és címtábla vállalkozásonként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzletet, ahol közterületenként 1-1 db helyezhető el.

(3) Cégér üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzletet, ahol közterületenként 1-1 db helyezhető el.

(4) Üzletfelirat üzletenként 1 db, kivéve a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el.

64. §

(1) A cég- és címtábla, cégér és üzletfelirat együttes mérete nem haladhatja meg a vállalkozás használatában álló ingatlan homlokzatának 10%-át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a vállalkozás kizárólagos használatában álló épületének nyílás nélküli homlokzatán a homlokzat felületének 20%-át meg nem haladó felületnagyságban, legfeljebb az épület terepszinttől mért második emeletének magasságáig helyezhető el vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés.

(3) Cég- és címtábla, cégér és üzletfelirat csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el és ez alatt a tulajdonos gondoskodik annak megfelelő karbantartásáról.

(4) Az (1) bekezdés szerinti cégér helyett elhelyezhető reklámzászló vagy tábla a vállalkozás nevével és logójával, amely legfeljebb A3 méretű lehet.

(5) A cég- és címtábla, cégér, üzletfelirat önálló fényforrással rendelkezhet, vagy külső fényforrással megvilágítható, de nem vibrálhat, nem villoghat, nem lehet futófény, fényújság.

65. §

(1) Épület tetőfelületén üzletfelirat, cég- és címtábla, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés nem helyezhető el.

(2) Vállalkozás használatában álló telek kerítésén kizárólag egy darab cég- és címtábla helyezhető el, melynek felülete nem haladhatja meg a 2m2-t.

(3) A vállalkozás használatában álló ingatlan telkén egy darab, vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazóönálló eszköz helyezhető el, melynek felülete nem haladhatja meg a 2 m2-t.

(4) Amennyiben a telken, épületben több vállalkozás működik, településképi bejelentési eljárással elhelyezhető környezetéhez illeszkedő (2)-(3) bekezdésben írtaknál nagyobb eszköz.

66. §

(1) Gazdasági és ipari karakterű területen épületenként egy totemoszlop helyezhető el az ingatlan bejáratánál.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmény esetén telkenként legfeljebb kettő, az övezeti előírásban megengedett legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 12 méterrel meghaladó építménymagasságú reklámtorony helyezhető el, ha nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését.

34. Kirakat, reklámvitrin

67. §

(1) Az üzlet kirakatát, reklámvitrinét beragasztani, reklámcélú díszítéssel elfedni legfeljebb a teljes kirakatfelület 30%-áig lehet.

(2) Az üzlet kirakatának, reklámvitrinének beragasztása, reklámcélú díszítéssel elfedése legfeljebb a teljes kirakat-, reklámvitrin-felület 50%-áig terjedhet:

a) legfeljebb 30 napig akciók céljából, valamint

b) Karácsony vagy Húsvét alkalmával az ünnep előtt legfeljebb 60 nappal, ünnep után legfeljebb 30 nappal az ünnep jellegének megfelelő díszítéssel.

(3) Reklámvitrin kizárólag az üzlet ajtajának zsalugáterén helyezhető el az üzlet nyitvatartási ideje alatt.

(4) A meglévő, az épület homlokzatára elhelyezett reklámvitrin az épület homlokzatának felújításáig változatlanul fennmaradhat, az épület homlokzatának felújításával egyidejűleg megszüntetendő.

68. §

Épület homlokzatán vagy kerítésén elhelyezhető egy darab, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást tartalmazó legfeljebb 1 négyzetméter felületű hirdetés.

69. §

(1) Kizárólag az önkormányzat által hirdetmények közzétételére biztosított táblán helyezhető el hirdetmény.

(2) A hirdetmény elhelyezhető településképi bejelentési eljárás nélkül.

(3) A hirdetmény elhelyezésekor keletkező hulladék eltávolításáról – a köztisztasági szabályok betartásával – az gondoskodik, aki elhelyezte, ha az elhelyező nem ismert, az, akinek érdekében a hirdetményt elhelyezték.

35. Megállító eszköz, étlaptartó

70. §

(1) Megállító eszköz üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzletet, ahol bejáratonként 1-1 db helyezhető el.

(2) Amennyiben a megállító eszköz formája tábla, úgy azon oldalanként legfeljebb 1 m2 vállalkozást népszerűsítő felirat vagy más grafikai megjelenítés lehet (megállító tábla). Amennyiben a megállító eszköz egyéb formában jelenik meg, úgy az a főépítész hozzájárulásával helyezhető el.

(3) A megállító eszköz önálló fényforrással nem rendelkezhet.

(4) A megállító eszközre külön reklámot ragasztani vagy más módon a hordozótól különállóan ráhelyezni tilos.

(5) A vendéglátóipari üzlet jogosult bejáratonként 2 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.

XI. Fejezet

Önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök

36.A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

71. §

(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban együtt: szakmai konzultáció) a (3) bekezdésben írt esetekben folytatandó le.

(2) A szakmai konzultáció kiterjed a hatályos településrendezési eszközben található településképi és egyéb követelményekre is.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatandó olyan tervezett építési tevékenység esetén, amikor

a) az 2. mellékletben felsorolt védett értéket érint a beavatkozás,

b) a 1. mellékletben meghatározott védett területen található az ingatlan,

c) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.
(VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik,

d) valamely paramétert az övezeti jelben „T” betűvel jelöli a szabályozási terv,

e) közterület alakítási terv jóváhagyása szükséges, vagy

f) településképi véleményezési eljárás esetén a tervezés kezdeti szakaszban van.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl egyéb esetekben is kezdeményezhető szakmai konzultáció.

(5) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, előzetes időpont egyeztetéssel, formanyomtatványon benyújtott kérelemre indul. A kérelemhez két példányban legalább vázlattervi szintű tervdokumentáció csatolandó, melynek részei:

a) helyszínrajz parkolómérleg-számítással,

b) utcakép ábrázolása,

c) tömegvázlat,

d) alaprajz,

e) metszetek, valamint

f) homlokzati rajz.

(6) A szakmai konzultációt a polgármester nevében a főépítész folytatja le. A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben vagy telefonon értesíti.

(7) A konzultációról készült jegyzőkönyvet a főépítész nyilvántartásba veszi.

(8) A szakmai konzultációról készült jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat az adott ingatlanra vonatkozik, annak betartásával a jegyzőkönyv hatálya alatt bárki megvalósíthatja a tervezett építési tevékenységet.

(9) A szakmai konzultációról készült jegyzőkönyv alapján annak elkészültétől számított 10 évig valósítható meg a tervezett építési tevékenység, kivéve ha jogszabály alapján más eljárás is lefolytatandó, mivel ez esetben a szakmai konzultáció alapján felett jegyzőkönyvben foglaltak ezen eljárásban hozott végleges vagy jogerős döntésig bírnak kötőerővel.

37. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

72. §

(1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a 73. §-ban részletezett esetekben a főépítész, a 74. §-ban részletezett esetekben a tervtanács szakmai álláspontja alapján.

(2) Amennyiben a tervtanács akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt szakmai álláspontját határidőben nem alakítja ki, a településképi vélemény a főépítész szakmai álláspontján alapul.

(3) Amennyiben a polgármester úgy ítéli meg, hogy az adott engedélyezési eljárásban érintett tervezési terület vagy építési munka sajátossága indokolja, a megalapozott döntés érdekében a 73. §-ban részletezett esetekben is kérheti a főépítész helyett a tervtanács szakmai álláspontját.

73. §

A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:

a) rendeltetéstől függetlenül, a tervezési területen a 200 m2 beépített területet meghaladó, de az 1000 m2-t meg nem haladó építmény esetében,

b) ipari rendeltetésű, a tervezési területen 200 m2 beépített területet meghaladó építmény esetében,

c) városképi területi védelem alá tartozó területen lévő építmény esetében,

d) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében, valamint

e) sajátos építményfajták esetében.

74. §

A polgármester tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz ipari rendeltetésű építményen kívül rendeltetéstől függetlenül:

a) a tervezési területen az 1000 m2 beépített területet meghaladó építmény esetében,

b) valamennyi olyan épület és épületegyüttes esetében alapterülettől függetlenül, amely hasznos szintterülete meghaladja az 1000 m2-t,

c) helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése esetében,

d) helyi egyedi védelem alatt álló építmény szomszédságában lévő építmény esetében,

e) tömbtelek építménye esetében,

f) háromnál több rendeltetési egységet tartalmazó építmény esetében, valamint

g) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben lévő építmény esetében.

38. A településképi véleményezés szempontjai

75. §

(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontok érvényesítendők.

(2) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a vonatkozó településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia elveinek és előírásainak, és

b) megfelel-e az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(3) A településképi véleményezés során a telepítéssel kapcsolatban vizsgálandó

a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

c) a vertikális megfelelőség, és

d) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség.

(4) A településképi véleményezés soránaz alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát, és

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(5) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és

f) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.

(6) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy

a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés (különösen díszvilágító és hirdető berendezés) milyen módon befolyásolja a közterület használatát,

b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát,

c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, és

d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásra.

(7) A (2)-(6) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanács és a főépítész a szakmai álláspontjának kialakítása során figyelembe veszi.

39. Településképi véleményezés eljárási rendje

76. §

A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció – a Kkr. 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmazza:

a) műszaki leírás parkolómérleg-számítással,

b) fotódokumentáció a tervezési területről,

c) tető-felülnézeti helyszínrajz,

ca) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá

cb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának

ábrázolásával,

d) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

e) metszet a megértéshez szükséges mértékben,

f) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdető- és reklámberendezések helye,

g) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, valamint

h) látványterv vagy modellfotó legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel.

40. A településképi bejelentési eljárás építési tevékenység esetén

77. §

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az 5. mellékletben meghatározott területeken az ott meghatározott – építési engedély nélkül végezhető – építési tevékenységek esetén.

41. A településképi bejelentési eljárás reklám, reklámhordozó, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés elhelyezése esetén

78. §

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklám, reklámhordozó, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés elhelyezésére vonatkozóan az alábbi esetekben:

a) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, védett területen, valamint védett értékre vonatkozóan

aa) utcabútor,

ab) bármilyen reklámhordozó, reklám, valamint

ac) cégér, cégfelirat, üzletfelirat,

ad) a 21. § (2) bekezdés szerinti fényreklám, továbbá

b) a településkép szempontjából meghatározó területen

ba) utcabútor,

bb) fényreklám,

bc) falfestés,

bd) CityBoard, és

be) a 65. § (4) bekezdése szerinti eszköz

elhelyezésekor.

42. A településképi bejelentési eljárás rendeltetésmódosítás esetén

79. §

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

a) önálló rendeltetési egység számának változása esetén,

b) amennyiben lakás rendeltetése változik, vagy egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése lakás rendeltetésre módosul,

c) garázs rendeltetésének megváltoztatása esetén,

d) szállás rendeltetéssé módosítása esetén, valamint

d) amennyiben egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése módosul és az új rendeltetés szerinti használat

da) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhely kialakítását teszi szükségessé, vagy

db) lakóövezetben zavaró hatású.

43. A településképi bejelentés részletes szabályai

80. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél formanyomtatványon benyújtott kérelmére indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú dokumentáció csatolandó, melyből egy igazolt példány a hatósági döntés mellékleteként a bejelentőnek visszajár.

(2) A településképi bejelentésről szóló döntést a főépítész szakmai álláspontján alapul.

(3) A dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) a 77. § szerinti építési tevékenység és a 79. § szerinti rendeltetésmódosítás esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – 5. melléklet szerinti dokumentáció,

b) a 78. § szerinti reklámelhelyezés és vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés elhelyezése esetében

ba) műleírást, megfelelő minőségű, színvonalú tervek, dokumentáció,

bb) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,

bc) a reklámeszköz elhelyezésének és rögzítésének műszaki megoldását,

bd) a legalább 2 m2 felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint

be) látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is tartalmazóan, és

c) azon terület vonatkozásában, ahol e rendelet előírja, közterület alakítási terv.

(4) A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó dokumentáció-munkarész elhagyható.

81. §

(1) A tudomásulvételről szóló hatósági döntés alapján az ügyfél jogosulttá válik a 78. § szerinti reklámelhelyezésre kérelmének megfelelő időtartamra vagy a tevékenység gyakorlásának idejére, de legfeljebb öt évre.

(2) A tudomásul vett időtartamot követő időszakra vonatkozóan bejelentés ismételten benyújtható, legkorábban a tudomásul vett időszak lejáratát megelőző két hónappal.

44. A településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság

82. §

Településképi kötelezési eljárás kerül lefolytatásra:

a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntéstől eltérő végrehajtás esetén,

c) e rendeletben meghatározott valamely településképi követelmény megszegése esetén, valamint

e) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén.

83. §

(1) A polgármester az általa a jogszabálysértés megszüntetésére kiszabott határidő eredménytelen elteltét követően településképi kötelezéssel településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi konzultáció elmaradása esetén 30.000 forinttól 500.000 forintig,

b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30.000 forinttól 500.000 forintig,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 forinttól 1.000.000 forintig,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően 200.000 forinttól 500.000 forintig,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000 forinttól 1 000 000 forintig,

e) a rendeletben írt valamely településképi követelmény megszegése esetén 30.000 forinttól 1.000.000 forintig

terjedhet.

(2) A településképi kötelezésben foglalt határidő elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva a településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(3) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, és a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

84. §

Felhatalmazást kap a polgármester a függelék napra készen tartására.

45. Hatályba léptető rendelkezések

85. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

46. Átmeneti rendelkezések.

86. §

(1) E rendelet rendelkezései a hatálybalépése után indult ügyekben – a (2)-(5) bekezdés figyelembevételével – alkalmazandók.

(2) A rendelet hatályba lépéskor érvényes közterület-használati bérleti szerződéssel rendelkező vendéglátóipari terasz legkésőbb 2019. december 31-ig alakítandó át a 11. §-ban meghatározott előírásoknak megfelelően.

(3) A 36. § (1) bekezdésében meghatározott növénytelepítési távolság a 2008. január 1. után történt növénytelepítés esetén alkalmazandó.

(4) Azt a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, mely valamilyen vonatkozó településképi követelménybe ütközik, az azzal rendelkezni jogosult az alábbiak szerinti határidőig eltávolítja vagy ha azzal a jogellenes állapot megszüntethető, a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja, továbbá a fennmaradása érdekében a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályok szerint bejelenti

a) védett területen 2018. június 30-ig, vagy

b) az a) pontba nem tartozó területén 2018. december 31-ig.

(5) E rendelet rendelkezései alkalmazandók a folyamatban lévő településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokra.

47.Hatályon kívül helyező rendelkezések

87. §

Hatályát veszti a

a) a városkép helyi védelméről, továbbá egyes építési előírásokról szóló 10/1997. (IV. 1.) Ök rendelet,

b) a növények telepítési távolságáról szóló 37/2007. (XII. 10.) R. rendelet,

c) a településkép védelméről és a győri tervtanácsról szóló 39/2012. (XII. 19.) GYMJVÖ. rendelet, valamint

d) a reklámelhelyezésekről szóló 12/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet.

Borkai Zsolts.k. dr. Lipovits Szilárd s.k.

polgármester jegyző

(A rendelet melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

****

Borkai Zsolt polgármester:Szavazásra bocsátja a Győri Tervtanácsról szóló az előterjesztés szerinti rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő – 17 igen, 0 nem, 4 tartózkodással a rendelet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

2/2018. (I. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A GYŐRI TERVTANÁCSRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében; ésaz épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a 62. § (6) bekezdésének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában foglaltfeladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) helyi építészeti és műszaki tervtanácsaként a Győri Tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működteti.

2. §

A Tervtanács az önkormányzat településképi rendeletében meghatározott esetekben alakítja ki szakmai álláspontját, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz. A polgármester egyéb esetben is jogosult a Tervtanács szakmai álláspontját kérni, mely álláspont nem köti.

3. §

(1) A Tervtanács elnöke a települési főépítész (a továbbiakban: főépítész).

(2) A Tervtanács tagjait a főépítész javaslatának figyelembevételével a polgármester bízza meg két évre, mely megbízás meghosszabbítható.

(3) A Tervtanács legalább három, legfeljebb öt taggal ülésezik az ügyrendjében meghatározottak szerint. A Tervtanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. A határozatképességhez az elnök jelenléte is szükséges. A Tervtanács döntéseit a jelenlévő tagjainak több mint felének egybehangzó szavazatával hozza. A szavazat igen vagy nem lehet.

(4) A Tervtanács működéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat biztosítja, melyek fedezetét a mindenkori éves költségvetési rendeletében állapítja meg.

(5) A Tervtanács véleményezési eljárása díj- és illetékmentes.

(6) A Tervtanács tagját napirendenként bruttó 10.000,- Ft tiszteletdíj illeti. A tiszteletdíj ülésenként nem haladhatja meg a bruttó 80.000,- Ft-ot.

4. §

(1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el tervtanácsi titkárán keresztül, aki nem tagja a Tervtanácsnak.

(2) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet és a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján – a polgármester egyetértésével – a Tervtanács fogad el.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Borkai Zsolt s.k. Dr. Lipovits Szilárd s.k.

polgármester jegyző

****

Borkai Zsolt polgármester:Szavazásra bocsátja a közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló rendelettervezetet az ülés előtt kiosztott módosítással együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő – 17 igen, 0 nem, 4 tartózkodással a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

3/2018. (I. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ 11/2016. ÉVI (IV. 29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a közúti közlekedésről szóló az 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében és a választási eljárásról szóló XXXVI. tv. 144. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közterületen:

a) a kereskedelmi hatóság által engedélyezett és nyilvántartásba vett vásár és piac területére, valamint

b) a fizető-parkolóhely területére az üzemképtelen járművet kivéve.”

2. §

(1) A rendelet 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Közterület: közhasználatra szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként és nem kifejezetten közterületként nevesített minden olyan Önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, továbbá az országos közút részét képező járda és zöldterület. Közterületnek minősül továbbá

a) a 12. alcím alkalmazása szempontjából az állami tulajdonban álló földrészlet, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat,

b) a 26-27. § alkalmazása szempontjából a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat, valamint

c) a 20. alcím alkalmazása szempontjából a közhasználatra szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként és nem kifejezetten közterületként nevesített minden olyan Önkormányzat tulajdonában álló külterületi földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, továbbá az országos közút részét képező járda és zöldterület”

(2) A rendelet 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Üzlet: kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak”

(3) A rendelet 2. §-a a következő 19-36. ponttal egészül ki:

„19. Alkalmi árukirakodás: alkalmi jellegű, árusítás nélküli árukipakolás, amelynek célja valamely áru, termék, szolgáltatás vagy üzlet népszerűsítése (így különösen személygépkocsi kiállítása eladás nélkül a bemutatás szándékával, termékminta osztás, stb.)

20. Árubemutatás: a saját üzlet előtti árusítás nélküli árukirakodás kizárólag az árukínálat bemutatása céljából; nem minősül árubemutatásnak a zöldség, a gyümölcs és a virág kirakodása a saját üzlet elé

21. Reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám

22. Reklámcélú közterület-használat: reklámelhelyezés közterületen

23. Reklámelhelyezés: a reklám bármilyen módon történő érzékelhetővé tétele

24. Reklámeszköz: minden olyan reklámtartalmat hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó képi vagy hang effektusok érzékelhetővé tételére, információ tárolására is alkalmas eszköz, amely kialakításától, anyagától, méretétől és elhelyezése módjától függetlenül reklám megjelenítésére szolgál vagy reklámot tartalmaz. A reklámeszköz lehet kifejezetten reklámozási céllal létrehozott eszköz és elsődlegesen nem reklámozási céllal létrehozott eszköz

25. Árubemutató eszköz: áru megismertetését szolgáló, elérhetőségéről információt tartalmazó dolog

26. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott cégér

27. Cég- és címtábla: a vállalkozás azonosítására szolgáló, a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe bejáratánál, a homlokzat síkjában vagy a kerítésen elhelyezett, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla

28. Cirkuszi tábla: cirkusz vagy mutatványos reklámozására szolgáló ideiglenesen elhelyezett reklámeszköz

29. Üzletfelirat: az üzlet nevét az üzlet homlokzati síkjában, a betűket külön-külön festett vagy szerelt formában feltüntető felirat vagy tábla

30. Megállító tábla: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely lehet egy- vagy kétoldalú tábla vagy egyéb eszköz

31. Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező ideiglenes reklámeszköz, amely falra vagy más tartószerkezetre van rögzítve

32. Reklámvitrin: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő üvegezett felületű reklámeszköz

33. Reklámzászló: építményen elhelyezett vagy önálló szerkezeti elemre rögzített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámeszköz

34. Reklámcélú szórólap: reklámnak minősülő nyomtatvány, irat, kiadvány, ide nem értve a sajtóterméket

35. Kirakat: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző vagy közterületről látható, üvegezett felületű reklámeszköz

36. Hirdetmény: e rendelet szerint reklámnak nem minősülő közérdekű információ, beleértve a lakossági apróhirdetést.”

3. §

A rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a közterület igénybevételével egyidejűleg reklámelhelyezés is történik, arra vonatkozóan a bérlő e rendelet 20. alcímében foglaltaknak megfelelően külön szerződést köt és díjat fizet.”

4. §

A rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Árusító helyre bérleti szerződés jóváhagyott közterület alakítási terv, vagy – ha az adott területen közterület alakítási terv nem készítendő – az I. övezetben a településképi szempontoknak való megfelelőségről kiadott főépítészi hozzájárulás alapján köthető bérleti szerződés.”

5. §

A rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 30/A. § és 30/B. §-sal egészül ki:

„30. §

Szórólap, reklámcélú szórólap kizárólag kézből kézbe osztható.

30/A. §

(1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. 144. § (1) bekezdése szerinti plakát – ide nem értve a szórólap terjesztését, melyre a 30. § rendelkezése az irányadó – környezetvédelmi okból kizárólag az önkormányzat által a választási kampányra biztosított önálló hirdetési berendezésen helyezhető el.

(2) Önálló választási hirdető-berendezést kizárólag az önkormányzat helyezhet el.

30/B. §

(1) Kizárólag az önkormányzat által hirdetmények közzétételére biztosított táblán helyezhető el hirdetmény.

(2) A hirdetménnyel kapcsolatban keletkező hulladék eltávolításáról – a köztisztasági szabályok betartásával – az gondoskodik, aki elhelyezte, ha az elhelyező nem ismert, az, akinek érdekében a hirdetményt elhelyezték.”

6. §

A rendelet IV. fejezete a következő 20. alcímmel egészül ki:

„20. Reklámcélú közterület-használat

38/A. §

(1) Reklámcélú közterület-használat esetén e rendelet 4-6., 9., 11. és 13-19. alcíme nem alkalmazandó, míg a 7-8., 10. és 12. alcím a jelen alcímben foglalt eltéréssel alkalmazandó.

(2) Ezen alcím alkalmazásában bérbeadóGyőr Megyei Jogú Város közterületeit érintő és közterületekről látható hirdetményekkel és reklámeszközökkel kapcsolatos reklámhasznosító tevékenység ellátása tárgyában Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött szolgáltatási koncessziós szerződés koncesszióba vevője.

(3) A közterület rendeltetésszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, szerződéshez vagy útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése a bérbeadó vagy megbízottja feladata azzal, hogy a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr jogosult akár önállóan, akár a bérbeadóval vagy megbízottjával együttesen ellenőrizni.

(4) A szabálytalanság vagy jogellenes közterület-használat esetén eljárási cselekmények végzése, intézkedések megtétele a bérbeadó vagy megbízottja feladata.

38/B. §

(1) Közterületen reklámeszközt elhelyezni

a) településképi bejelentési eljárás lefolytatásával,

b) bérleti szerződés birtokában, kivéve a 38/D. § szerinti esetet,

c) közhasználatú zöldterület érintettsége esetén a zöldterületek fenntartásáról szóló rendelet figyelembevételével a kezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával, valamint

d) az országos közút részét képező zöldterületen e rendelet hatályba lépése előtt az országos közutak vagyonkezelőjével létrejött szerződés alapján

lehet.

(2) A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az Önkormányzat településképi rendelete (a továbbiakban: településképi rendelet) állapítja meg.

38/C. §

(1) A bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére érvényes koncessziós szerződés esetén a bérbeadó, a koncessziós szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az útkezelő jogosult.

(2) A bérleti szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor, kivéve, ha a reklámelhelyezés településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül történhet.

(3) A reklámcélú közterület-használatot igénylő beszerzi a formanyomtatványhoz a szükséges hatósági, kezelői és főépítészi hozzájárulást.

(4) A bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező adatait,

b) a kérelmező által megjelölt kapcsolattartó adatait,

c) a reklámcélú közterület-használat célját és időtartamát,

d) a reklámcélú közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és méreteket tartalmazó részletes helyszínrajzát, melyen szerepel a járdák, a növényzet, a szegélyek, az elhelyezésre kerülő bútor, berendezés, a napellenző és árnyékoló szerkezet kialakítási módja, térelhatároló szerkezetek mérete, típusa és színe,

e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. működési engedély, nyilvántartásba vétel igazolása) másolatát,

f) építési engedélyhez kötött reklámcélú közterület-használat esetén jogerős és végrehajtható építési engedélyt, településképi bejelentési eljáráshoz között reklámcélú közterület-használat esetén a tevékenység tudomásul vételéről szóló döntést.

38/D. §

A közterület bérleti szerződés nélkül igénybe vehető

a) cég- és címtábla, üzletfelirat, cégér elhelyezésére, ha az a közterületbe 25 cm-en túl nem nyúlik be,

b) az Önkormányzat által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezésre,

c) hirdetmény elhelyezésére az Önkormányzat által biztosított ingyenes hirdetőeszközön,

d) kereskedelmi útirányjelző tábla elhelyezésére,

e) megállító reklámeszköz elhelyezésére a 38/E. § (4)-(5) bekezdés szerinti esetben, valamint

f) rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron a településképi rendelet szabályainak megfelelően történő reklám elhelyezésére.

38/E. §

(1) Győr Megyei Jogú Város területe a reklámcélú közterület-használati díj alkalmazása szempontjából három szabályozási területre (I., II. és III. övezet) oszlik, amelyek területi lehatárolását a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A bérbeadó a reklámcélú közterület-használatért fizetendő bérleti díjat e rendelet 7. mellékletében szereplő díjtételek alapján határozza meg a 6. mellékletben szereplő területi kategóriák figyelembevételével azzal, hogy más célú közterület-használat esetén a díjtételek együtt alkalmazandóak.

(3) A közterület bérleti szerződés alapján, bérleti díj fizetése nélkül igénybe vehető

a) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság cég- és címtábla, cégér, cégfelirat, megállító reklámeszköz és molinó elhelyezése esetén,

b) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezés esetén, valamint az Önkormányzat támogatásával megvalósuló nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezés esetén, a főépítész hozzájárulásával,

c) a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illő, esztétikai értéket képviselő cégér elhelyezése esetén, a főépítész hozzájárulásával,

d) az Önkormányzat, az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámeszköz, hirdetmény településképi rendelet szabályainak megfelelő elhelyezése esetén, feltéve, hogy a támogatás, szponzorálás összege meghaladja a bérleti díj összegét, vagy

e) kirakat céljára.

(4) Amennyiben a vendéglátóipari üzlet terasszal rendelkezik, úgy a megállító tábla elhelyezésére külön díj felszámolása nélkül jogosult.

(5) Üzlet elé kitelepülés esetén a bérlő a bérleti szerződés alapján elhelyezhet a bérelt közterületen vagy annak határán 1 db megállító reklámeszközt külön díj felszámolása nélkül, feltéve, ha az üzlet elé kitelepülés legalább 5 m2 közterület bérlésére vonatkozik.

38/F. §

(1) Közterület

a) bérleti szerződés nélküli,

b) a bérleti szerződéstől eltérő,

c) a bérleti szerződésben meghatározott időtartam lejárta utáni, valamint

d) bármely jogszabályba, különösen e rendelet tilalmába ütköző

használata esetén a jogosulatlan használó a használatot azonnal megszünteti és a közterületet eredeti állapotában saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítja a bérbeadó által megadott határidőn belül, továbbá az a)-c) pontok esetén az igénybe vett időre esedékes bérleti díj négyszeres összegének megfelelő használati díjat, a d) pont esetén az igénybe vett időre a legmagasabb bérleti díjtétellel számított összeg négyszeres összegének megfelelő használati díjat megfizeti.

(2) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a bérbeadó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgot a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolítja vagy eltávolíttathatja.

(3) Az eltávolított dolog őrizetére, kezelésére és értékesítésére a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek, valamint az (1) bekezdés szerinti használati díj megfizetése után veheti át az eltávolított dolgot.

(5) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, a bérbeadó írásban értesíti a bontás tényéről és a (4) bekezdésben foglaltakról. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a bérbeadó a felszólítást az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.

(6) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a bérbeadó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt vagy eleve lehetetlen, a bérbeadó a megsemmisítést is elrendelheti.

(7) Azzal, akivel a szerződés azonnali hatályú felmondással szűnt meg, továbbá aki közterületet szerződés nélkül vesz igénybe, szerződés az eredeti állapot helyreállításától számított 2 évig nem köthető.

38/G. §

(1) A reklámeszköz elhelyezője a reklámeszközt kártalanítási igény nélkül átalakítja vagy eltávolítja az Önkormányzat vagy a bérbeadó által megadott határidőn belül, ha

a) az elhelyezésére szolgáló közterület városfejlesztési vagy más célú felhasználásra kerül, valamint

b) egyéb fontos közérdek (pl. közerkölcs, közbiztonság, közegészség) azt indokolja.

(2) A megszűnt üzlet reklámeszközét az távolítja el, akinek az érdekében az elhelyezés történt, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa.”

7. §

A rendelet kiegészül e rendelet 1. és 2. mellékletét képező 6. és 7. melléklettel.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Borkai Zsolts.k. dr. Lipovits Szilárd s.k.

polgármester jegyző

(A rendelet melléklet a jegyzőkönyv végén található.)

****

2. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT A GYŐRI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL (GYÉSZ-RŐL) ÉS GYŐR SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ 1/2006. (I. 25.) ÖK. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Révi Zsolt városi főépítész:Néhány módosítást kíván a testület elé terjeszteni. Az előterjesztés 2. sz. mellékletét képező a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosításáról szóló rendelettervezet a 9. § (2) bekezdésében a 04808-as számú övezeti előírás törlésre kerül, ahogy a hatályon kívül helyezendő rendelkezéseit tartalmazó 13. § f) pontból is törlésre kerül a „(12) bekezdés” szöveg, valamint kiegészül a paragrafus egy g) ponttal: „g) 107. § (2) bekezdése”. Ezekkel a módosításokkal kéri az előterjesztés elfogadását, tekintettel arra, hogy valamennyi, az előterjesztésben szereplő szabályozási módosításra az állami főépítész úr záróvéleménye rendelkezésre áll, melyben megerősítette a törvényességet és szakszerűséget.

Borkai Zsolt polgármester: Kérdés, hozzászólás nem érkezett a napirendi ponthoz, így szavazásra bocsátja az elhangzott módosítás szerinti rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő – 17 igen, 0 nem, 4 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

4/2018. (I. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A GYŐRI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL (GYÉSZ-RŐL) ÉS GYŐR SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ 1/2006. (I. 25.) ÖK. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. Rendelet (a továbbiakban: GYÉSZ) 6. §-a az alábbi 6/A. §-sal egészül ki:

[Az építési telkek beépítésnek út- és parkoló építési feltételei]

„6/A. § (1) A lakószerepkörűövezetekben a Belvárosvárosrész, Újvárosműemlékijelentőségűterületekivételévelújlakóépületépítéseesetén a szükségesszámúparkolóhelybiztosításasoránazországostelepülésrendezési és építésikövetelményekrőlszóló 253/1997. (XII. 20.)Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 42. § (11) bekezdésenemalkalmazható.

(2) A lakó szerepkörű övezetekben lakás rendeltetési egységenként, ha a lakás mérete

a) a nettó 75 m2-t nem éri el, akkor 1 gépjármű,

b) a nettó 75 m2 elérő és 90 m2-t el nem érő, akkor 1,5 gépjármű vagy

c) a nettó 90 m2-t elérő, akkor 2 gépjármű

elhelyezése biztosítandó.

(3) A nettó 100 m2 alapterületet meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó funkciójú rendeltetési egységnek többszintes lakóépület földszintjén történő létesítése esetén parkolóhely kialakítása nem szükséges. A 100 m2 nettó alapterületet meghaladó kereskedelmi és szolgáltató funkciójú rendeltetési egységnél a (4) bekezdésben meghatározott módon biztosítandó az OTÉK előírásai szerint számolt gépjármű 50%-ának megfelelő számú parkolóhely, kivéve a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletet, ahol az OTÉK előírásai szerinti számú parkolóhely alakítandó ki.

(4) Az ingatlan parkolási mérlegében a ténylegesen kialakítandó parkolóhely száma egész számra való felfelé kerekítéssel határozandó meg.

(5) Ha építés, létesítés, bővítés (a továbbiakban együtt: építés) vagy rendeltetés-módosítás miatt parkolóhely elhelyezése szükséges és az (1) bekezdés kivételével a telek megközelíthetőségére, geometriai méretére vagy a már meglévő építmény építészeti adottságaira tekintettel a parkolóhely létesítése telken belül nem megoldható, akkor a parkolóhely a telekhatártól mért legfeljebb 500 m-es távolságon belül a külön rendeletben foglalt módon és eljárási szabályok szerint létesítendő.

(6) A Belváros területén a (3) bekezdésben nem szabályozott esetben a vegyes rendeltetésű épületben, ahol az önálló lakás rendeltetési egységek összes hasznos alapterülete meghaladja az egész épület összes hasznos alapterületének 50%-át, a földszinten vagy a földszint alatti szinten

a) a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket árusító 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet kivételével a kereskedelmi,

b) vendéglátó,

c) szolgáltató,

d) kulturális és közösségi szórakoztató,

e) igazgatási, vagy

f) iroda

önálló rendeltetési egységeknél az OTÉK 4. sz. mellékletében előírt parkolóhely 50%-a biztosítandó.”

2. §

A GYÉSZ 35. § (4) bekezdése módosul az alábbiak szerint

„(4) A telepszerű (T) és csoportházas (C) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.”

3. §

A GYÉSZ 36. § (4) bekezdése módosul az alábbiak szerint:

„(4) A telepszerű (T) és csoportházas (C) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.”

4. §

A GYÉSZ 56. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:

a) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenység kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthet,

c) tájképvédelmi területet nem érinthet,

d) nem érinthet Győr átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű mezőgazdasági területet,

e) nem érinthet tervezett vagy meglévő országos közúttól 50 m-en belül fekvő területet,

f) nem érinthet vasúttól 50 m-en belül fekvő területet kivéve a vasúti pályahálózat tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének hozzájárulásával, és

g) a szállítási útvonal úgy jelölendő ki, hogy a bányatelektől a forgalmi utakig tartó szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet.”

5. §

A GYÉSZ 82. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) Az övezetek beépítésének megengedett módját, az építési helyet az övezeti jel 3. karaktercsoportja helyén lévő betűjel jelentése határozza meg. Az építési helyet a teleknek az építési övezeten belül építési jogot adó részéhez viszonyítva – az előírt elő-, oldal- és hátsókertek figyelembevételével – határozandó meg. (lásd: 4. ábra74) Amennyiben azépítésihelyetaz SZT rajzosanábrázolja, akkorazépületazépítésihelyenbelülbárholelhelyezhető.”

6. §

A GYÉSZ 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Csoportházas (C) beépítés]

„(1) A csoportházas beépítés építési telkenként több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, az építési helyen belül zártsorúan csatlakozó, konkrét telepítési tanulmányterv és beépítési terv szerint, ütemezetten is megvalósítható beépítés.

(2) Minden önálló rendeltetési egység egymástól független épületszerkezettel és közműbekötésekkel létesítendő. Emeletszinten önálló rendeltetési egység nem létesíthető.

(3) A csoportházas beépítésű övezetbenmelléképítménya kerti építmény, a közmű-becsatlakozási műtárgy és hulladéktároló kivételével nem helyezhető el. Kerti építmény kizárólag a saját használatú kertben helyezendő el legfeljebb 10 m2 alapterülettel. A közmű-becsatlakozási műtárgy és hulladéktároló a saját használatú kertben nem helyezhető el.

(4) Valamennyi lakó rendeltetési egységhez saját használatú kert alakítandó ki.

(5) A saját használatú kert gépjármű-tárolásra nem használható.

(6) A csoportházas beépítésű övezetben a szükséges parkolószám a saját használatú kert kivételével, az övezet be nem épített területén biztosítandó.

(7) A csoportházas beépítésű övezet a saját használatú kerten kívüli, be nem épített, burkolatlan része fásított zöldfelületként tartandó fenn.”

7. §

A GYÉSZ 100. § (1)-(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és kiegészül a (2a) és (2b) bekezdésekkel:

„(1) A megengedett szintszámot a szabályozási terv övezeti jele tartalmazza.

(2) Az övezeti paramétersorban meghatározott maximális építményszint felett kizárólag egy gépészeti helyiség vagy a lépcsőház felső szintje, valamint ezek együttesen helyezhetők el egy szinten.

(2a) A megengedett építményszint felett elhelyezett

a) gépészeti helyiség alapterülete 20 m2-nél,

b) lépcsőház felső szintje 40 m2-nél, és

c) gépészetihelyiség és lépcsőházfelsőszintjénekegyüttesalapterülete 45 m2-nél

nagyobbnemlehet.

(2b) A megengedett szintszám szempontjából figyelmen kívül hagyható a pinceszint, amennyiben a mennyezetifödémteljesterülete a rendezettterepszintfelettlegfeljebb 1 méterrelhelyezkedik el. Amennyiben a pinceszintmennyezetifödéménekegyrésze, vagyteljesterülete 1 méternélmagasabbanhelyezkedik el a rendezettterepszintfelettúgyaztazövezetiparamétersorbandefiniáltszintszámba be kellszámítani.”

8. §

(1) A GYÉSZ 101. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Telekalakítás során – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – kivételesen, ha azt a szabályozási terv rajzosan tartalmazza, kialakítható olyan építési telek, amelynek szélessége vagy mélysége nem éri el az övezeti előírásban szereplő méretet, feltéve, hogy a teleknek az övezeti határokon belüli területe és beépítettsége megfelel az övezeti jelben előírtaknak, és

a) a már beépített telek eredeti szélességét vagy mélységét tartja meg, vagy

b) a tömb formája miatt a kialakuló telek formája nem téglalaphoz vagy paralelogrammához közeli formájú.”

(2) A GYÉSZ 101. § (16) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(16) Az övezeten belül a lakóövezetek kivételével önálló telekként kialakíthatók közlekedési célú és közmű területek az övezeti előírásban szereplőtől eltérő méretű telken is, ha a kialakítás az övezet tervezett felhasználását nem teszi lehetetlenné. Iparvágány esetében gazdasági területen elegendő, ha a vágánytelek két oldalán fekvő telkek együttesen elégítik ki az övezeti jel szerinti értékeket. Ezek az övezeti jelnek egyenként nem megfelelő telkek csak akkor tekinthetők építési teleknek, ha a két telek közötti átjárás szolgalommal biztosított.”

9. §

(1) A GYÉSZ 103. § 01250 és 01251 sz. övezeti sorszám előírása helyébe a következő lép:

 01250  Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.
A 10691/1 hrsz.-ú ingatlanon jelölt építési helyen belül 1 db legfeljebb 1000 m2-es bruttó alapterületű lakóingatlan helyezhető el.
Az SZT-n rajzosan jelölt építési helyen belül az épületmagasság: 7,0 m.
Az övezetben a 18 m-nél szélesebb telkek szabadonálló módon is beépíthetőek.
 01251  Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.
A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra.
Az övezetben a 18 m-nél szélesebb telkek szabadonálló módon is beépíthetőek.

(2) A GYÉSZ 103. §-a kiegészül a 00162, 00962, 03057, 04803, 04805 és 04806 sz.

övezetekre vonatkozó egyedi előírásokkal az alábbiak szerint:

 
00162
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le.
Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.
 
00962
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le.
Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.
 
03057
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le.
Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.
 
04803
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le.
Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.
 
04805
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le.
Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.
 
04806
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le.
Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor.

10. §

(1) A GYÉSZ 1. sz. mellékletében a telekkihasználtsági mutató fogalma helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Telekkihasználtsági mutató: a telken építhető épület csatlakozó terepszint feletti, összes hasznos nettó szintterületének és a telek építési övezeten belüli vagy az építési jogot adó övezetrészen belüli területének hányadosa. Az összes hasznos nettó szintterület kiszámítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni a csatlakozó terepszint alatti padlóvonalú szinten lévő, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség és a működésükkel összefüggésben létesített közlekedő és egyéb helyiség területét. A telekkihasználtságimutatószámításánálfigyelmenkívülhagyandó a legalábbegyoldalrólnyitottközlekedő (tornác, folyosó, függőfolyosó, nyitottlépcsőház) és kültéritartózkodótér (terasz, erkély, loggia) területe.”

(2) A GYÉSZ 1. sz. melléklete kiegészül a saját használatú kert fogalmával:

„Saját használatú kert: a csoportházas beépítésű lakóterületen az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosai között létrejött megállapodás alapján, az önálló lakó rendeltetési egységhez közvetlenül csatlakozó kertterület, melyet a lakó rendeltetési egység tulajdonosa, haszonélvezője és jogszerű használója jogosult használni és köteles annak fenntartásáról gondoskodni.”

11. §

(1) A GYÉSZ szabályozási tervlapja módosul a rendelet 1. mellékletét képező SZTM 2017-082, SZTM 2017-084 és az SZTM 2017-085 tervszámú szabályozási tervlapja szerint.

(2) A GYÉSZ szabályozási tervlapja módosul a rendelet 2. mellékletét képező SZTM 2017-041, SZTM 2017-051, SZTM 2017-057, SZTM 2017-068, SZTM 2017-071 és az SZTM 2017-072 tervszámú szabályozási tervlapjai szerint.

12. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba a (2) bekezdés kivételével.

(2) A rendelet 1-10. §-a, a 11. § (2) bekezdése és 13. § a) és e) pontja 2018. február 10. napján lép hatályba.

13. §

Hatályát veszti a GYÉSZ

a) 6. § (3) bekezdése,

b) 9. § (6) bekezdése,

c) 17. §-a,

d) 23. § (4) bekezdése,

e) 82. § (8) bekezdés c) pontja,

f) 98. § (15) bekezdése, valamint

g) 107. § (2) bekezdése.

Borkai Zsolt s.k. dr. Lipovits Szilárd s.k.

polgármester jegyző

(A rendelet melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

****

3. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT A PARKOLÓHELY-LÉTESÍTÉS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET ELFOGADÁSÁRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi pontoz sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az ülés előtt kiosztott módosítással együtt érvényes rendelettervezetet.Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -21 igen, 0 nem és 0 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

5/2018. (I. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A PARKOLÓHELY-LÉTESÍTÉS SZABÁLYAIRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Jelen rendelet hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén új építmény, önálló rendeltetési egység, terület rendeltetésszerű használata, meglévő építmény bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetén a Győr Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének, valamint a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletében (a továbbiakban: GYÉSZ) meghatározott számú parkolóhely megvalósítására, valamint a közterületi parkolóhely megszüntetésére.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Építtető: a parkolóhely létesítésére okot adó építés vagy rendeltetésmódosítás kezdeményezője.

2. Parkolóház: legalább 5 parkolóhelyet magában foglaló önálló fedett építmény.

3. Parkolóhely: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti gépjármű-várakozóhely (parkoló).

4. Tehermentes ingatlan: a jogszabályon alapuló, az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével mással nem terhelt ingatlan.

3. §

(1) A parkolóhely a GYÉSZ 6/A. § (5) bekezdése alapján az építtető által a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: GYŐR-SZOL Zrt.) kötött szerződés alapján a telekhatártól mért legfeljebb 500 m-es távolságon belül

a) a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával,

b) a közterület közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával,

c) az önkormányzat, annak költségvetési szerve vagy 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága tulajdonában lévő más telken parkolóban vagy parkolóházban, vagy

d) az építtető tulajdonában álló más telken

tartós műszaki megoldással valósítandó meg.

(2) A parkolóhely (1) bekezdés a-c) pontja szerinti megvalósítására a GYŐR-SZOL Zrt., az (1) bekezdés d) pontja szerinti megvalósítására az építtető jogosult.

(3) A jelen rendelet alkalmazásában gépjármű elhelyezése akkor biztosított, ha a tervezett parkolóhely – a többi foglaltsága esetén is – a parkoló gépjárművel önállóan, biztonságosan megközelíthető.

(4) A parkolóhely helyszínének meghatározásához

a) az (1) bekezdés a-b) pontja esetén Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezetének (a továbbiakban: útkezelő szervezet),

b) az (1) bekezdés c) pontja esetén a telek tulajdonosának, valamint a parkolóhely-létesítésre szolgáló telek és az út csatlakozása szerinti út kezelőjének (a továbbiakban: út kezelője),

c) az (1) bekezdés d) pontja esetén az út kezelőjének

jóváhagyása beszerzendő.

(5) Az építtető részéről a parkolóhely-létesítés helyszínének meghatározásához az útkezelő szervezethez a 2. melléklet szerinti ügyintézési díj megfizetésének igazolása mellett helyszínrajzzal alátámasztott, közlekedési szakági tervező által készített terv nyújtandó be. Az útkezelő szervezet nyilatkozatát a szakmai és tulajdonosi érdekek figyelembevételével a terv és a kapcsolódó dokumentumok megvizsgálása után a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül adja meg.

(6) Az építtető által a parkolóhely a létesítésre okot adó építéshez vagy rendeltetésmódosításhoz kapcsolódó településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás, továbbá szakmai konzultáció során

a) az (1) bekezdés a-b) pontja szerinti esetben a parkolóhely-létesítés helyszínét az (5) bekezdés szerinti beazonosító terv és az útkezelő szervezet által 30 napnál nem régebbi jóváhagyása vagy a 6. § (1) bekezdés esetén 30 napnál nem régebbi nyilatkozata,

b) az (1) bekezdés c) pontja esetén az a) pontban foglaltakon túl az út kezelőjének 30 napnál nem régebbi jóváhagyása és a tulajdonos hozzájárulása,

c) az (1) bekezdés d) pontja esetén az a) pontban foglaltakon túl az út kezelőjének 30 napnál nem régebbi jóváhagyása és a tehermentes, 1/1-ed arányú tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolata

csatolandó.

4. §

(1) A 3. § (1) bekezdés a-c) pontja szerinti parkolóhely megvalósításának feltétele a 3. § (5) bekezdés szerint az útkezelő szervezet által a parkolóhely-létesítés helyszínének meghatározását jóváhagyó terven kívül

a) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az út kezelője, a 3. § (1) bekezdés c) pontja esetén a telek tulajdonosa, valamint az út kezelője hozzájárulásának beszerzése,

b) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a GYŐR-SZOL Zrt.-vel, a 3. § (1) bekezdés c) pont esetén a GYŐR-SZOL Zrt.-vel és a telek tulajdonosával együttesen történő szerződés megkötése a parkolóhely-létesítés feltételeire, megvalósítására és a megépített parkolóhelynek Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) javára történő térítésmentes átadására vonatkozóan, és

c) az (1) bekezdés a) pontja esetén az 1. melléklet 1. pont szerinti, az (1) bekezdés b) pontja esetén az 1. melléklet 2. vagy 3. pont szerinti létesítési hozzájárulás összegének a GYŐR-SZOL Zrt. részére történő megfizetése a b) pont szerinti szerződés aláírásának időpontjáig.

(2) A 3. § (1) bekezdés d) pontja esetén a parkolóhely megvalósításának feltétele a 3. § (5) bekezdés szerint az útkezelő szervezet által a parkolóhely-létesítés helyszínének meghatározását jóváhagyó terven kívül

a) az út kezelője hozzájárulásának beszerzése,

b) a GYŐR-SZOL Zrt.-vel szerződés megkötése a parkolóhely-létesítés feltételeire, megvalósítására vonatkozóan, és

c) az Önkormányzattal megállapodás megkötése a parkolóhely-létesítésére szolgáló ingatlannak a szabályozási tervben parkoló területté történő módosítására, és a megépített parkolóhely tulajdonjogának az Önkormányzat javára történő térítésmentes átadására, üzemeltetésre és fenntartására vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak a parkolóhely-létesítésre okot adó építés vagy rendeltetés-módosítás

a) építési engedélyhez kötött eljárása esetén az építési engedély kiadása iránt eljárás megindításáig,

b) építési engedélyhez nem kötött eljárása esetén a településképi bejelentési eljárás megindításáig, vagy

c) szakmai konzultáció esetében az egyszerű bejelentéshez kötött építés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállításáig

teljesítendők az építtető által.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak a parkolóhely-létesítésre okot adó építés vagy rendeltetés-módosítás

a) építési engedélyhez kötött eljárása esetén a használatbavételi eljárás megindításáig,

b) építési engedélyhez nem kötött eljárása esetén a településképi bejelentési eljárás során hozott döntés véglegessé vagy jogerőssé válástól számított 1 éven belül, vagy

c) szakmai konzultáció esetében az egyszerű bejelentéshez kötött építés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállításáig

teljesítendők az építtető által.

5. §

A létesítési hozzájárulás összege a településképi bejelentési eljárás során az építési tevékenységet megtiltó, véglegessé vált vagy jogerős önkormányzati hatósági döntés vagy az építési engedély iránti kérelem elutasításáról rendelkező véglegessé vált vagy jogerős döntés GYŐR-SZOL Zrt. felé történő igazolását követő 15 napon belül az építtető részére visszafizetendő. Ha a létesítési hozzájárulás befizetését követően az építtető a tervmódosításra tekintettel kevesebb számú parkolóhely-létesítésére köteles, a létesítési hozzájárulás arányos része a tervmódosítás igazolását követő 30 napon belül a GYŐR-SZOL Zrt. által az építtető részére visszafizetendő.

6. §

(1) A parkolóhely-létesítési kötelezettség a GYŐR-SZOL Zrt.-vel kötött szerződés megkötésével és a létesítési hozzájárulás megfizetésével teljesítendő, ha a parkolóhelynek a telekhatártól mért 500 méteren belül történő megvalósítása azért nem lehetséges, mert

a) a 3. § (5) bekezdés szerint az útkezelő szervezethez benyújtott a parkolóhely-létesítés helyszínének meghatározását jóváhagyó terv alapján a parkolóhely-létesítés az útkezelő szervezet nyilatkozata alapján fizikai akadályba ütközik, mely esetben a 1. melléklet 1. pont szerinti, vagy

b) a 3. § (5) bekezdés szerint az útkezelő szervezethez benyújtott a parkolóhely-létesítés helyszínének meghatározását jóváhagyó tervhez az útkezelő szervezet nem járul hozzá, mely esetben a 1. melléklet 2. vagy 3. pont szerinti létesítési hozzájárulás összege fizetendő meg.

(2) A szerződés megkötésének feltétele a létesítési hozzájárulás összegének a GYŐR-SZOL Zrt. részére történő megfizetése az (1) bekezdés b) pont szerinti szerződés aláírásának időpontjáig.

7. §

Amennyiben valamely építési tevékenységgel vagy rendeltetésmódosítással összefüggően közterületi parkolóhely szűnik meg, úgy a parkolóhely megszüntetését kezdeményező az útkezelő szervezet jelzése alapján a GYŐR-SZOL Zrt. felszólításától számított 30 napon belül parkolóhelyenként az 1. melléklet 2. pontja szerinti létesítési hozzájárulás összegével egyező ellentételezést fizet, melynek megfizetése után történhet meg a parkolóhely megszüntetése.

8. §

E rendelet 2018. február 10-én lép hatályba.

9. §

Hatályát veszti a parkolásról (Győri parkolási rendelet) szóló 66/2004. (XII. 20.) Ök rendelet.

Borkai Zsolt s.k. dr. Lipovits Szilárd s.k.

polgármester jegyző

1. melléklet a 5/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelethez

A parkolóhely-létesítési hozzájárulás

1. A parkolóházban lévő parkolóhely megvalósításához szükséges létesítési hozzájárulás összege gépjárművenként: bruttó 6.000.000,- Ft.

2. A közterületi vagy az önkormányzat, annak költségvetési szerve valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában álló nem közterületi parkolóhely megvalósításához szükséges létesítési hozzájárulás összege gépjárművenként: bruttó 3.500.000,- Ft.

3. A 2. pontban foglaltak alól kivételt képez.

a)már meglévő épület tetőterében történő lakáscélú tetőtér-beépítés, ha a településképi bejelentési eljárás során megállapítást nyer, hogy az építés a felújítást szolgálja, mely esetben bruttó 1.500.000,- Ft,

b) a Győr belváros behajtási rendjének szabályozásáról szóló 19/2010. (VI. 25.) GYMJVÖ. rendelet értelmében a behajtási engedéllyel érintett terület, mely esetben bruttó 2.000.000,- Ft.

a gépjárművenként fizetendő létesítési hozzájárulás összege.

2. melléklet a 5/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelethez

Ügyintézési díj: 10.000,- Ft

Az ügyintézési díj az áfa összegét tartalmazza.

****

4. NAPIRENDI PONT:

JAVASLATA KÖZTEMETŐKRE VONATKOZÓ DÍJAK FELÜLVIZSGÁLATÁRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendhez sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -20 igen, 0 nem és 0 tartózkodó szavazattal (1 fő képviselő nem vett részt a szavazásban)a határozatot elfogadta.

3/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 16/2004. (IV. 16.) Ök. rendeletben meghatározott temetési helyek megváltási, újraváltási és egyéb szolgáltatási díjait felülvizsgálta, azokat változatlanul hagyja.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

5. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT ELŐVÁSÁRLÁSI JOGRÓL TÖRTÉNŐ LEMONDÁSRA A GYŐRI 6889 HRSZ.-Ú INGATLAN VONATKOZÁSÁBAN

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.

Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -21 igen, 0 nem és 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

4/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a győri 6889 hrsz. alatt nyilvántartott, 320 m2 alapterületű, kivett gyógyszertár megnevezésű, 9022 Győr, Rákóczi Ferenc u. 2. sz. alatti ingatlanra, a Győrött 2018. január 03. napján a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (képviseli: Sági Géza elnök-vezérigazgató) 9024 Győr, Orgona utca 10. szám alatti székhelyű cég, mint Eladó, valamint az „AGROLA TRADE” Mezőgazdasági és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (képviseli: Gyurics Endre ügyvezető) 3170 Szécsény, Ludványi utca 1691/1 hrsz.szám alatti székhelyű cég, mint Vevő között létrejött adásvételi szerződés tekintetében, a szerződés szerinti 215.000.000,- Ft vételáron, a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. §-ban – a Magyar Államot követő helyen – biztosított elővásárlási jogával nem kíván élni.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

6. NAPIRENDI PONT:

JAVASLATA GYŐRI 5779 HRSZ.-Ú INGATLAN MEGVÁSÁRLÁSÁRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.

Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -21 igen, 0 nem és 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

5/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul a győri 5779 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, a természetben Győr, Kiskút ligetben található, kivett sporttelep megnevezésű, 34445 m2 területű ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának nettó 344.450.000,- Ft + 27% áfa (93.001.500,- Ft) vételáron, azaz összesen: bruttó 437.451.500,- Ft forint, azaz négyszázharminchétmillió-négyszázötvenegyezer-ötszáz Ft összegen történő megvásárlásához a XANTUS JÁNOS Állatkert Közhasznú Nonprofit Kft. feladatainak ellátásához.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert valamennyi szükséges dokumentum aláírására, nyilatkozat kiadására, eljárási cselekmény megtételére, beleértve az ingatlanra vonatkozó adásvételiszerződés megkötését és esetleges módosításait is.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

7. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT A RÁBA-QUELLE GYÓGY- TERMÁL ÉS ÉLMÉNYFÜRDŐ FELÚJÍTÁSÁRA, FEJLESZTÉSÉRE, A RÁBA QUELLE KFT. ÁLTAL BEFIZETETT BÉRLETI DÍJ FELHASZNÁLÁSÁRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.

Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -21 igen, 0 nem és 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

6/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért a Gyógy-, Termál- és Élményfürdő tervezett felújítási- és fejlesztési programjával az előterjesztésben szereplő műszaki tartalommal.

2. „A Közgyűlés engedélyezi, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2017. évi költségvetéséről szóló 5/2017. (II. 24.) önkormányzati rendelet 5. számú mellékletében szereplő „Felújítási, korszerűsítési keret képzése – Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő kapcsán” című kiadási jogcím előirányzatból a külső csúszdatest cseréjére, tetőszigetelésre, fürdőtéri zuhanyzók burkolati felületének cseréjére, a kültéri medencék fedettségét biztosító polikarbonát felújítására, átemelő szivattyú cseréjére, pénztárgépek cseréjére, az informatikai rendszer fejlesztésére és a hajszárítók cseréjére bruttó 41.642.873,- Ft felhasználásra kerüljön.

3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a munkák végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

8. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT A DR. KOVÁCS PÁL MEGYEI KÖNYVTÁR ÉS KÖZÖSSÉGI TÉR IGAZGATÓHELYETTESÉNEK MEGBÍZÁSÁHOZ EGYETÉRTÉSI JOG GYAKORLÁSÁRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.

Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -20igen, 0 nem és 0 tartózkodó szavazattal(1 fő képviselő nem vett részt a szavazásban)a határozatot elfogadta.

7/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szóló 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet 7. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján egyetért az irányítói jogkörébe tartozó Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér költségvetési szervnél dr. Horváth József úr igazgatóhelyettesi megbízásával 2018. február 1. napjával.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

9. NAPIRENDI PONT:

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRBEN HOZOTT HATÁROZATOKRÓL

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Varga Márk képviselő: A tájékoztató két olyan polgármesteri határozatról is beszámol, melyek keretében a Győr Projekt Kft. részére pénzeszközátadásra kerül sor, egyrészt az Otthon Melege Program keretéből kerül átcsoportosításra 27,8 millió Ft, illetve a pályázati önerő alapból 25 millió Ft. Mindkettő ugyanazt a célt szolgálja, a Győr Projekt Kft. gondozásában sportlétesítmények működési támogatását. Kérdése, hogy pontosan milyen működési támogatásról van itt szó? Aggasztó ugyanis az, ha 20-25-30 millió forintokat tologatnak újra és újra a Győr Projekt Kft.-hez ilyen jellegű célokra. Ez azt sugallja, hogy ezek a létesítmények, melyek az elmúlt időszakban elkészültek, nem önfenntartóak, nem termelnek elég bevételt, nem jutnak pályázati forráshoz, nem érkezik elegendő állami támogatás a működtetésükhöz. Szeretné, ha a következő évi költségvetésben egyértelműen látható lenne, hogy ezen létesítményeknek mennyi a fenntartási költsége, mennyiben kerül ez a győrieknek.

Borkai Zsolt polgármester: Ha elolvasta az anyagot, láthatta képviselőtársa, hogy ez az összeg a Győr Projekt Kft. működési költsége és nem fenntartási költség. A két fogalom között különbség van. Mikor a képviselő úr arról beszél, hogy ezek a létesítmények a győrieknek mennyibe kerültek, akkor azt is meg kell említeni, hogy a győriek ezeket a létesítményeket használják. Ezek az összegek tehát a működési kiadásokat szolgálják, hozzáteszi, más, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságnak is segít az Önkormányzat, hogy még hatékonyabban tudjanak működni. Természetesen a költségvetés tervezésénél már idén figyelembe tudják venni azokat a működési költségeket, melyek ahhoz kellenek, hogy megfelelően és magas szinten tudjon működni az adott létesítmény.

Mivel a napirendi ponthoztovábbi kérdés, hozzászólás nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -17igen, 0 nem és 4 tartózkodó szavazattala határozatot elfogadta.

8/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a polgármester által átruházott hatáskörben hozott, 1. számú melléklet szerinti döntésekről szóló tájékoztatót, és ezzel a döntésekért való felelősséget viseli.

(A határozat a jegyzőkönyv végén található.)

****

10. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT A BIZOTTSÁGOK ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRBEN HOZOTT HATÁROZATOKRÓL

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.

Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -17igen, 0 nem és 4 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

9/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott, 1. számú melléklet szerinti döntésekről szóló tájékoztatót, és ezzel a döntésekért való felelősséget viseli.

(A határozat a jegyzőkönyv végén található.)

11. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT A GYŐRI 2907/4 HRSZ.-Ú INGATLAN INGYENES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBA VÉTELÉNEK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.

Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -21igen, 0 nem és 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

10/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-ában foglaltak, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kezdeményezi és kérelmezi a Magyar Állam tulajdonában lévő Győr belterületi 2907/4 helyrajzi számon felvett, kivett sporttelep megnevezésű, 7.2238 m2 területű ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának ingyenes önkormányzati tulajdonba adását.

2. Az ingatlant az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott „sport, ifjúsági ügyek”, illetve a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt feladatainak (együttműködés a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel; a tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartása és működtetése) ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és sportcélra, elsősorban a labdarúgás sportág infrastrukturális feltételeinek biztosítása célra kívánja felhasználni.

3. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek – ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét – megtérítését.

4. Az Önkormányzat az ingatlant a tulajdonszerzést követő 15 évig elsődlegesen sportcélokra fogja használni.

5. Az igényelt ingatlan nem áll védettség alatt.

6. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Győr 2907/4 hrsz.-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos eljárás során az MNV Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, és valamennyi nyilatkozatot megtegyen.

7. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Győr 2907/4 hrsz.-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó megállapodást aláírja.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

12. NAPIRENDI PONT:

JAVASLAT A CIVIL ÉLETTEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYALKOTÁSRA

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Fodor Roland képviselő:Úgy gondolja, ez az előterjesztés egy vicc, a közgyűlési munka megcsúfolása, mely igazán méltatlan Győr városához. Szeretné felhívni a kormánypárti képviselőtársai figyelmét az általukoly sokszor hangoztatott mondatra, mely szerint Győr városába ne hozzák le az országos politikát, és védjék meg a közéletet attól a fajta közéleti stílustól, ami az országos politikát jellemzi. Igazán nem érti, akkor miért is került beterjesztésre az anyag? Megjegyzi, nem fog szavazni erről a napirendi pontról!

Borsi Róbert képviselő:Azt gondolja, azok között a politikai tartalmú,akár országos ügyek között, amiknek Győrre nincs hatása és azok között, aminek van hatása, igenis különbséget kell tudni tenni. Nem szabad elfelejteni azt, hogy az elmúlt 2-3 évben nagyon sok mindent lehetett ezzel kapcsolatban hallani és sajnos látni is. A bevándorlók viselkedéséről, hozzászólásairól, azokról az állapotokról, melyek országosan és itt helyben is kialakultak. A helyzetet sokan és sokféleképpen próbálták megközelíteni, vannak azonban bizonyos tények, melyek megkérdőjelezhetetlenek. Olyan emberek lepték el a várost, akikről nem lehetett tudni semmit, illegálisan lépték át az országhatárt, ami a bűncselekmény kategóriájába tartozik. Ezek mellett felfordulást és koszt hagytak maguk után. A Megyei Jogú Városok Szövetsége ez év januárjában összehívott egy tanácskozást ez ügyben, ahol egy olyan személy szólalt fel, akinek a települését szintén érintették ezek az útvonalak. Az ott jelenlevők mindannyian hasonló állásponton voltak, hogy ebből nem kérnek. Képviselőtársainak öt időpontot szeretne felidézni az elmúlt két évből:

2015. február 2. 250 koszovói menekültet szállítottak le Győrben a vonatról.

2015. február 4. Újabb 183 migránst szállítottak le Győrben a vonatról.

2016. február 25. Részeg migránsok támadtak meg egy győri büfést, akit megkéseltek annak érdekében, hogy ingyen ételhez jussanak.

2016. augusztus 8. Fiatal migránsok csoportja randalírozott Győrben.

Ha ezek ellenére Fodor Roland képviselőtársa viccnek nevezi azt a tény, hogy 2016. október 2-án a népszavazáson a győriek 98,6%-a elutasította a kötelező betelepítést, akkor ez is egy vélemény, de engedtessék meg számára, hogy ezzel ne értsen egyet.

A Győri Önkormányzatnak mindeközben intézkedési tervezet kellett készítenie, és megkezdte annak végrehajtását azért, hogy a helyi lakossági komfort- és biztonságérzetét erősítő intézkedéseket hozzon, melynek keretében szem előtt kellett tartani azt, hogy a migránsok szükségleteit is kiszolgálják. Mindezt annak érdekében, hogy az„élhető város” szlogen megvalósulhasson.

Úgy gondolja, a képviselőknek kötelességük mindent megtenni annak érdekében, hogy ez többet sem helyi, sem országos szinten ne fordulhasson elő, és konzekvensen, határozottan el kell utasítani a Soros-terv minden egyes részletét; a kvótát, az alapítványokat, a szervezeteket és mindent, ami ezeket az állapotokat idézheti elő.

Fodor Roland képviselőtársa a Jobbik nevében kért szót a téma kapcsán. Ehhez kapcsolódóan említ egy-két példát, hogy a Jobbik milyen intézkedéseket tett a téma kapcsán. Egyrészt elutasították az Alaptörvény módosítást, majd Vona Gábor, a Jobbik pártigazgatója azt nyilatkozta, ha pár ezer emberről van szó a kvóta kapcsán, az elfogadható, bagatell.

Felelős politikus így nem nyilatkozik, hiszen figyelembe kell venni a lakosság akaratát, a helyi problémákat, és ez ellen mindent meg kell tenni.

Pollreisz Balázs képviselő:Nem kívánt hozzászólni a témához, de ígéri, nem megy bele abba a méltatlan vitába, amit Borsi Róbert képviselőtársa elkezdett. Beszélhetne itt érvénytelen népszavazásról, az 1300 fő befogadott személyről, a letelepedési kötvényekről, vagy említhetné azokat a hazug kampányokat, melyekre több milliárd forintot költöttek el. De pontosan ezért javasolta Juhász István képviselőtársa, hogy ezt a napirendi pontot vegyék le a napirendről, mert méltatlan a győri közgyűléshez mindez. Személy szerint ő is azt mondja, hogy mindenféle megkülönböztetést, amit egy hivatal tesz, elutasít. Ezért frakciója e téma szavazásában nem kíván részt venni.

Borkai Zsolt polgármester:Polgármesterként átélte azokat a hónapokat, amikor nem volt olyan perc, nemcsak a lakosság oldaláról, hanem a pártok képviselőitől, hogy ne érkezett volna bejelentés, panasz. A Jobbik a Megyeháza előtt felállított tribünön hirdette, hogy azonnal zárják be a Vámosszabadiban működő menekülttábort. Felháborítónak tartották akkor, hogy az Önkormányzat nem tud rendet tartani a városban.Ha körbe néz a teremben ülők között, visszaemlékszik, hogy több párt képviselője is járt nála ezzel a kéréssel. Ekkorát változott volna a világ azóta? Most meg arról beszélnek képviselőtársai, hogy nem érdekes, majd csak lesz valahogyan. Ne álljon ellen a város a migránsok befogadásához? Győr városa nem kér abból az időszakból, amit a menekültáradat időszakában elszenvedett a város. Bár az is igaz, hogy a város együtt, közösen megoldotta a problémát, nem a most felszólaló képviselők oldották meg azt. Ezért szeretné hangsúlyozni, hogy igenis minden olyan kezdeményezést, ami arról szól, hogy veszélyforrás lehet továbbra is ebben a városban, azt a témát igenis a Közgyűlés elé fogja terjeszteni. Borsi Róbert képviselőtársa jól fogalmazott annak kapcsán, hogy különbséget kell tudni tenni a politikai tartalmú ügyek között, amennyiben annak hatása van Győr városára. Ez az ügy igenis közelről érinti Győr városát, csak most kiadták az ellenzéki képviselőknek párt oldalról, hogy most már teljesen mást kell mondani, máshogy álljanak hozzá a témához. Igazából erről van szó, és amíg ő lesz a város polgármestere, küzdeni fog azért, hogy még egyszer ne legyen olyan helyzet, ami akkor volt a városban. Megjegyzi, Fodor Roland képviselőtársa nemegyszer kereste meg ennek kapcsán abban az időszakban, azzal, hogy ezt a problémát meg kell oldani, nem létezhet, hogy a városban migránsok legyenek. Javasolja az ellenzéknek, hogy térjen vissza korábbi álláspontjához, és támogassa az előterjesztést, ne hagyják cserben a győrieket!

Fodor Roland képviselő: Javasolja, hogy haladjanak sorban azokat az ügyeket illetően, hogy mit oldott meg a Kormány, a Fidesz és ki hogy használja a migránskérdést.

Mielőtt az első migráns megjelent volna a déli határon, kb. 1-1,5 évvel azelőtt a hivatalos szakszolgálatok a kormányfőnek, Orbán Viktornak letették az asztalra azt a jelentést, hogy ez a helyzet várható. A Jobbik politikusai már akkor benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami visszaállítja a határőrséget és az országhatár kerítés visszaállítását is kezdeményezték. A Kormány a kezdeményezést lesöpörte az asztalról. Miért is? Politikai érdekből, mert nagyon jól kiszámították azt országosan, hogy ha több tízezer migráns fog keresztül menni az országon és azután építik meg a kerítést, akkor a Fidesz Kormány lesz a megmentő. Ez csupán erről szólt.

Ami Győrt, illetve Vámosszabadi helyzetét érinti, teljesen konzekvensen most is azt szeretnék, ha bezárásra kerülne a menekülttábor. Továbbra is szeretnék azt, hogy a migráció, mint jelenség – ami egyéként egy valós probléma – megoldást kapna. Amit azonban a Fidesz művel, az mindenen túlmegy. Ez az előterjesztés nyomokban sem tartalmaz valódi, szakmai megoldásokat a migráns problémával kapcsolatban. De ha nevesíteni kell a szervezeteket, egyetlen egyet kell konkrétan nevén nevezni, melyhez egyébként Soros György adott támogatást még jó pár évvel ezelőtt, annak a szervezetnek a vezetőit ösztöndíjjal látta le. Ez a szervezet nem más, mint a Fidesz. Magyarországon van tehát egy olyan szervezet, ami nem más, mint a Fidesz, az ország jelenlegi kormánya, Orbán Viktor miniszterelnök úrral az élén, mely Soros György támogatásából a migrációt segíti elő. A Kormány helyettes-államtitkára ismerte be, hogy 1300 migránst telepítettek be, így elmondható, hogy Soros György a Fideszen keresztül próbálja Győrben is migrációt elősegíteni. Hozzáteszi, ilyen stílusban ő is fel tud szólalni a téma kapcsán.

Borsi Róbert képviselő:Néhány számadatot kíván megosztani a hallgatósággal, hogy érzékeltesse, mekkora problémáról is van szó. A biztonság ugyanis egy olyan kérdés, ha megvan és minden rendben van, akkor senki sem foglalkozik vele. Ha gond van, akkor azonban egyből meg kell oldani a kialakult helyzetet.

Nem szabad elfelejteni azokat a tényeket, hogy a migráció kérdésében a NATO előrejelzése is egybevág a Frontex és az ENSZ menekültügyi főbizottságának jelentésével. Ez azt jelenti, hogy a Frontex adatai szerint már megközelítőleg 35 millió ember hagyta el az otthonát és tart Európa felé. Az ENSZ adatai szerint 2050-ig Afrikában és Ázsiában népességrobbanás várható. Ez számokban annyit jelent, hogy Afrika népessége 1,5 milliárddal, Ázsiáé pedig további egy milliárd fővel fog nőni. Az elmúlt időszakban megfigyelhető az, hogy kicsit több lett a terrortámadások száma, ami eddig azért nem volt jellemző. Ezt a legtöbb nyugat-európai politikus és a hazai politikai élet bizonyos része sem feltétlenül veszi észre,nem lát összefüggést a bevándorlás és a terror között. Ennek ellenére 2015 óta jelentősen megnövekedett a nők és kiskorúak ellen elkövetett erőszakos és más bűncselekmények száma. Példaként említi a röszkei zavargás egyik vezetőjét, Ahmedet, akit első fokon tíz év fegyházra ítélt a magyar bíróság terrorcselekmény miatt. Ez a férfi kövekkel dobálta a rendőröket a határnál és határátkelésre buzdította a többi migránst. Őt végül felmentették, egyébként az akkori szocialista miniszter, Bárándy Péter volt a védőügyvédje.

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoztovábbi kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot.

Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő -17igen, 0 nem és 0 tartózkodó(4 fő képviselő nem vett részt a szavazásban) szavazattal a határozatot elfogadta.

11/2018. (I. 26.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése – támogatva az aktív civil életet – kinyilvánítja, hogy nem kíván Győrben sem bevándorlás-szervező irodát, sem migránstábort, és egyúttal elutasítja a Soros György által tervezettek és a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta végrehajtását.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

Borkai Zsolt, polgármester: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXX. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Közgyűlésnek zárt ülést kell tartania többek között az érintett kérésére választást, kinevezést érintő személyi ügy tárgyalásakor.

Az ismertetett rendelkezésekre tekintettel a „Javaslat országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok tagjainak megválasztására” című előterjesztés tárgyalására zárt ülést rendel el.

Megkériavendégeket, hogy az üléstermet szíveskedjenek elhagyni!

****

A ZÁRT ÜLÉST KÖVETŐEN:

Borkai Zsolt polgármester: Ismerteti a zárt ülésen hozott határozatot.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Győr-Moson-Sopron Megye

1. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága tagjának

- Flórián Tamást,

- Dr. Mesterné dr. Kopácsi Judit Évát és

- Dr. Nagy Pétert,

póttagjának

- Dr. Szolinger Klárát és

- Horváth Juditot választotta meg.

A Közgyűlés a

2. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága tagjának

- Dr. Bácskai Csaba Ernőt,

- Dr. Horváth Csabát és

- Dr. Takács Zoltánt,

póttagjának

- Boboryné dr. Szőcs Katalint és

- Sárkány Péter választotta meg.

****

NAPIREND UTÁN:

Borkai Zsolt polgármester: Kérdezi képviselőtársait, hogy kíván-e valaki kérdést, illetve bejelentést tenni?

Tájékoztatja képviselőtársait, hogy a következő közgyűlésre 2018. február 23-án kerül sor.

Köszöni a képviselők munkáját, az érdeklődők figyelmét a Közgyűlést 10:48 bezárja.

k. m. f.

Borkai Zsolt Dr. Lipovits Szilárd

polgármester jegyző

Időállapotok:

Ennek a joganyagnak nincs időállapota.

Kategória: Jegyzőkönyvek | A közvetlen link.