11/2018.(XII.20.) Kgy jegyzőkönyv

GYŐRMEGYEIJOGÚVÁROSÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÖZGYŰLÉSE

11/2018.(XII.20.)

JEGYZŐKÖNYV

Készült:GyőrMegyeiJogúVárosÖnkormányzataKözgyűlésének2018.december20-án10:00óráraösszehívottés10:02órakormegkezdettülésén.

Jelenvannak:

BorkaiZsoltpolgármester,

Dr.SomogyiTivadaralpolgármester,

Dr.FeketeDávidalpolgármester,

RadnótiÁkosalpolgármester,

BárányIstván,BorsiRóbert,Dr. Dézsi Csaba András, DiligensTibor,FodorRoland,Dr.GanczTamás,GlázerTímea,HajszánGyula,JuhászIstván,KovácsTamás,Laczkovits-Takács Tímea, dr.NeuporZsolt,PollreiszBalázs,RózsavölgyiLászló,dr.SikSándor,SzabóJenő,SzelesSzabolcs,TakácsKrisztián,VargaMárk

Távolmaradásátelőzetesenjelezte:Kalmár Ákos

Jelenvannaktovábbá:

Dr. Lipovits Szilárd jegyző,

Dr.CsörgitsLajosaljegyző,

PáternoszterPiroska,aModernVárosokProgrampolgármesteribiztosa,

SzűcsCintia,önkormányzati tanácsadó,

SzentgyörgyiAnna,sajtóreferens,

NagyTamás,aGazdálkodásiFőosztályvezetője,

Sándorfi Róbert, a Kulturális, Sport és Városmarketing Főosztály vezetője,

Nagynédr.LászlóEdit,aHatóságiFőosztályvezetője,

FűkePéter,aTelepülésfejlesztésiFőosztályvezetője,

PankerMihály,aHumánszolgáltatásiFőosztályvezetője,

RéviZsoltvárosifőépítész,

MezőTímea,azAdóügyiOsztályvezetője,

Dr.NagyKlára,azEllenőrzésiOsztályvezetője,

Hermann-néGesztrichNikoletta,aKulturálisOsztályvezetője,

HéricsTamás,aHázüzemeltetésiOsztályvezetője,

Dr. HorváthTamás,azIgazgatásiOsztályvezetője,

Dr. Fülöp-Tóth Eszter, a Jogi és Önkormányzati Osztály vezetője,

Dr.CseleBalázs,aMunkaügyiOsztályvezetője,

SzabónéVörösÁgnes,aNépjólétiOsztályvezetője,

BodornéMózesÁgota,azIntézményfenntartóiOsztályvezetője,

Farkasné Kulcsár Ilona, a Vagyonüzemeltetési Osztály vezetője,

GyertyásJános,aVárosfejlesztésiOsztályvezetője,

SágiGéza,aGYŐR-SZOLZrt.elnök-vezérigazgatója,

TrukaIstván,aKözterület-FelügyeletésMezeiŐrszolgálatGyőrvezetője,

Prédl Antal, Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezetének intézményvezetője,

Bakcsányi Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség kirendeltség-vezetője,

Sári Ákos, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese,

Simon Csaba, a Győr Projekt Kft. ügyvezetője,

Sárkány Péter, a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. ügyvezetője,

asajtómunkatársai,valamint5főérdeklődőállampolgár.

BorkaiZsoltpolgármester:KöszöntiaKözgyűlésrésztvevőitésazérdeklődőállampolgárokat.

Kéri,hogyaképviselőkalétszámmegállapításaérdekébengombnyomássaljelezzékjelenlétüket.Megállapítja,hogyazülésen21képviselő-amegválasztottképviselőktöbbmintfele-megjelent,tehátatestülethatározatképes,azüléstmegnyitja.

TávolmaradásátKalmár Ákos képviselőúrjelentettebe.

*****

Borkai Zsolt polgármester:Az Országgyűlés december 18-át a Nemzetiségek Napjává nyilvánította. Az emléknapra tekintettel a mai közgyűlésen a napirendi pontok tárgyalása előtt kerül sor a 2018. évi „Nemzetiségekért” díjak átadására.

Megkéri dr. Somogyi Tivadar alpolgármester urat, ismertesse az elismerések indokolását.

Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester: A közgyűlés felhatalmazása alapján polgármester úr a beérkezett javaslatokat figyelembe véve az idei évben három személy elismeréséről döntött.

Kéri a kitüntetett személyeket, hogy nevük elhangzását követően fáradjanak ki az elismerés átvételére.

Győr Megyei Jogú Város Polgármestere Ferenczi Tamás úr, a Győr Megyei Jogú Város Német Önkormányzata elnöke részére a területi és a helyi német nemzetiségi önkormányzatokban végzett kiváló munkája, valamint a német nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolása terén kifejtett értékteremtő és értékmegőrző tevékenysége elismeréseként, Győr Megyei Jogú Város „Nemzetiségekért” díjat adományoz.

*****

Borkai Zsolt polgármester úr Kollár UrszulaBozenna asszony részére az országos és helyi lengyel nemzetiségi önkormányzatokban, továbbá nemzetiségi civil szervezetekben végzett kiemelkedő munkája, valamint a lengyel kultúra és hagyományok ápolása terén kifejtett magas színvonalú tevékenysége elismeréseként Győr Megyei Jogú Város „Nemzetiségekért” díjat adományoz.

A díj átvételére – a kitüntetett betegsége miatt – későbbi időpontban kerül sor.

*****

Győr Megyei Jogú Város Polgármestere Molnár Zsolt részére az örmény nemzetiségi önkormányzat munkájának és rendezvényeinek támogatásáértGyőr Megyei Jogú Város „Nemzetiségekért” díjat adományozza.

A kitüntetetteknek gratulálnak!

BorkaiZsoltpolgármester:Amaiüléstervezettnapirendjétakiküldöttmeghívótartalmazza. A 13. napirendi ponthoz kapcsolódóan tájékoztatja a Közgyűlést, hogy az eredetileg kiküldött előterjesztést visszavonja, és helyette az azonos című, ülés előtt kiosztott előterjesztést terjeszti a Közgyűlés elé.

Kéri,hogyakinekanapirendipontokkalkapcsolatbanészrevételevagymásjavaslatavan,jelezze!

Glázer Tímea képviselő:Szeretne egy új napirendet felvetetni, aminek a címe Javaslat Győr Megyei Jogú Város 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek szóló utasítás a rendkívüli munkaidő elrendelésével kapcsolatosan. Elmondja, hogy azért szeretné, ha ezt a napirendi pontot most felvennék, mert a törvény január 1-jével életbe lép és szeretné, ha a Közgyűlés döntene.

Borkai Zsolt polgármester:Tájékoztatja képviselőtársát, hogy ha el is fogadják a javaslatát, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint csak a következő ülésen kerül felvételre a napirendi pontok közé.

További hozzászóló nem lévén, szavazásra bocsátja képviselőtársa javaslatát. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő – 6 igen, 15 nem, 0 tartózkodó szavazattal a javaslatot nem támogatja.

Kéri,hogyakiaz – általa javasolt változtatással együtt -anapirendipontokkalésazoksorrendjévelegyetért,szavazzon!

Megállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma21fő-16igen,2nem,3tartózkodószavazattala javasoltnapirendetelfogadta.

200/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

GyőrMegyeiJogúVárosÖnkormányzatánakKözgyűléseazalábbiakszerintfogadjaela2018.december20-iüléséneknapirendjét:

1. Beszámoló a Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Győri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2018. évben végrehajtott tevékenységéről

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

2. Javaslat az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására

Előterjesztő: Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság

3. Javaslat a Győr város területén egészségügyi alapellátási szolgálatok körzeteinek kialakításáról szóló 22/2005. (V. 10.) Ök. rendelet módosítására

Előterjesztő: Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság

4. Javaslat a Család- és Gyermekjóléti Központ, az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat, valamint a Sün Balázs Óvoda engedélyezett közalkalmazotti álláshelyei számának emelésére

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

5. Javaslat önkormányzati működést érintő rendeletek módosítására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

6. Javaslat a Győr Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének, valamint a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosítására

(TSZTM 2016-026, TSZTM 2017-060, SZTM 2016-026, SZTM 2018-032, SZTM 2018-041, SZTM 2018-053, SZTM 2018-060, SZTM 2018-061, SZTM 2018-064, SZTM 2018-065, SZTM 2018-066, SZTM 2018-067, SZTM 2018-068, SZTM 2018-069, SZTM 2018-071, SZTM 2018-072, SZTM 2018-073 és az SZTM 2018-074 számú tervmódosítások)

Előterjesztő: Révi Zsolt városi főépítész

7. Javaslat a változtatási tilalom elrendeléséről szóló önkormányzati rendeletek módosítására

Előterjesztő: Révi Zsolt városi főépítész

8. Tájékoztató a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításáról

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester és Borsi Róbert Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanács elnöke

9. Javaslat az „MLSZ – Óvodai Pályaépítési Program” című pályázat benyújtásának jóváhagyására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

10. Javaslathelyi adórendeletek felülvizsgálatára

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

11. Javaslat folyószámla hitelkeret-szerződés megkötésére

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

12. Javaslat a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő támogatására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

13. Javaslat támogatás nyújtására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

14. Javaslat alapítvány támogatására

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

15. Javaslat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és az irányítói jogkörébe tartozó előadó-művészeti intézmények közötti fenntartói megállapodás megkötésére

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

16. Javaslat a győri 10454 hrsz.-ú ingatlan értékesítésére (Győr, Ady Endre utca 7/B.)

Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

17. Javaslat győri társasházi lakások értékesítésére (4778/98/A/135; 7233/A/10 hrsz.)

Előterjesztő: Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság

18. Javaslat győri társasházi lakás vételárának módosítására (4778/65/A/19 hrsz.)

Előterjesztő: Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság

19. Javaslat elővásárlási jogról történő lemondásra (győri 7391 hrsz.)

Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

20. Javaslat a győri 8706/1 hrsz.-ú ingatlan bérbeadására

Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

21. Javaslat a 172/2013. (VI. 28.) Kgy. határozat visszavonására

Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

22. Javaslat a 153/2018. (IX. 21.) Kgy. határozat 2. és 3. pontjának visszavonására Előterjesztő: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

23. Javaslat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2019. évi ellenőrzési tervére

Előterjesztő: Dr. Lipovits Szilárd jegyző

24. Javaslat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2019. I. félévi munkatervére

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

25. Tájékoztató a Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott határozatokról

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

26. Tájékoztató a bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

27. Javaslat kulturális intézmények igazgatóhelyetteseinek megbízásához egyetértési jog gyakorlására (zárt ülés)

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

****

1. NAPIRENDI PONT:

Beszámoló a Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Győri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2018. évben végrehajtott tevékenységéről

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Sári Ákos a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese: Tisztelettel köszönti a Közgyűlést és a jelenlévőket. A beszámoló kiegészítéséhez mond el pár dolgot, ami a kirendeltség életében nagy szerepet játszott 2018-ban. Elmondja, hogy a beavatkozások száma gyenge csökkenő tendenciát mutat a tűzesetek tekintetében, ez főként a kedvező tavaszi és nyári időjárásnak tudható be, aminek köszönhetően a szabadtéri tüzek száma csökkent.

A műszaki mentések száma is enyhe csökkenést mutat.Voltak nagyobb viharok, mint például a júliusi nagy esőzés, ahol több mint 60 beavatkozást hajtottak végre. Mint minden évben, idén is egy súlyponti téma köré építették fel a hatósági és a beavatkozó állománynak a gyakorlatait, itt a bevásárlóközpontokat, rendezvényközpontokat, illetve a rendezvényeket ellenőrizték.

Győr város tekintetében elmondható, hogy ezek a rendezvények biztonságosan megszervezhetők, a résztvevő állampolgárok és turisták biztonságosan szórakozhatnak, ez annak is köszönhető, hogy a hatósági osztály munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a rendezvényt megelőzően konzultációt folytatnak a szervezőkkel, illetve a nagyobb rendezvények előtt a beavatkozó állomány is helyismereti foglalkozást tart, így ha bármilyen esemény bekövetkezne, akkor teljes mértékben felkészültek.

Az iparbiztonsággal kapcsolatban elmondja, hogy Győr városa és a megye, kiemelt tranzitútvonalként szerepel, 102 alkalommal ellenőrizték ezeket a közúti, vasúti és a vízi szállításokat a kollégák, ahol jellemzően hiányosságot nem tapasztaltak. Az összes ellenőrzés 3 százalékában volt valamilyen kisebb rendű hiányosság. A területen található 17 veszélyes üzemet is ellenőrizték idén, illetve 12 alkalommal végeztek üzemazonosítást, ami arra szolgál, ha valaki bejelentés nélkül végeznetevékenységet, fel tudják deríteni. A polgári védelemmel kapcsolatban szeretné kiemelni, hogy ebben az évben mind a három járási mentőcsapat újra 5 évre nemzeti minősítést kapott.

Ebben az évben a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája önkéntes mentőcsapatának is végrehajtották az éves gyakorlatát. A helyi védelmi bizottságok munkájában, az árvízzel és a téli felkészüléssel kapcsolatos gyakorlatokon a katasztrófavédelem szakemberei is részt vettek.Elmondja, hogy Győr egy nagyon gyorsan fejlődő ipari város, kiemelt terület az Ipari Park, az Audi,akik a hatósági osztályt folyamatosan hatósági ügyekkel látják el. A társasházak építése ismegnövekedett Győrben, itt is hatóságként, illetve szakhatóságként működnek közre ezekben az eljárásokba.

Amire büszkék, hogy minden évben két nyíltnapot rendeznek, amire nagyon sok érdeklődő látogat el minden évben. A programajak között szerepelt idén a laktanya bemutató. Ahhoz, hogy a munkájukat hatékonyan tudják végrehajtani mindenképen szükség van arra, hogy gyakorlatokat szervezzenek. Az idei évben is összesen 18 begyakorló és 6 ellenőrző gyakorlatot hajtottak végre, illetve jövőre Kismartonban tervezik a BrandHáz projektben való részvételt, ahol valós körülményekhez közel álló helyzeteket gyakorolnak majd el.

Továbbá büszkék az állomány tekintetében, hogy nem csak a tűz és káreseteknél állnak helyt a kollégái, hanem a sportversenyeken is. Nagyon sok sportversenyen vesznek részt, többek között úszó, terepfutó, atlétika, ergo méteres, lépcsőfutó, toronyfutó versenyeken ahol a kollégák az élvonalban szerepelnek. Szeretné kiemelni, hogy a Nemak Kft. az idei évben is támogatta a tűzoltóságot és ezen a támogatáson sporteszközöket szereztek be, azt gondolja, hogy a felkészítésben ezek az eszközök nagy szerepet játszanak. Megemlíti, hogy az idei évben harmadik alkalommal nyerte meg a győri parancsnokság versenycsapata a Gróf Széchenyi Ödön Tűzoltó sportversenyt és így az országban egyedülálló módon a vándorkupa ismét Győrben fog maradni.

Ebben az évben a kollégák sok más elismerésben is részesültek, Huszár Béla tűzoltó zászlós kolléga, országosan az év zászlósa kitüntető címet vette át a Belügyminisztertől. Józsa György tűzoltó főtörzsőrmester, Töreki László őrmester és Kocsis Imre tűzoltó őrmester pedig a helytállásukért vehettek át a főigazgató úrtól egy kitüntető címet. Elmondja, hogy Józsa György Tét-en a szabadnapján sikeresen újraélesztett egy polgárt, így ő példaértékű cselekedetéért kitüntetésben részesült.

Személyi változás is történt szervezetükben, a kirendeltségükön október 1-től őt bízta meg a megyei igazgató az igazgató helyettesi tevékenységek végzésével, illetve bemutatja BakcsányiPéter tűzoltóalezredes urat, aki a győri katasztrófavédelmi kirendeltséget vezeti. Megköszöni polgármester úrnak és a Közgyűlésnek, hogy támogatják a győri kirendeltséget és segítik munkájukat.

Juhász István képviselő:Mióta az Önkormányzat irányítása alól kikerült a tűzoltóság, csökkent a győri tűzoltóállomány. Ezáltal az elvégezhető feladatok nagysága is csökkent? A másik kérdéseaz, hogy a gyorsreagálású egység miért került el Győrből és mikor fogják pótolni?

Sári Ákos a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese:Elmondja, hogy az állomány létszáma nem csökkent, csak strukturális változás történt. Beindult a pannonhalmi katasztrófavédelmi őrs, itt egy fél rajjal teljesítenek szolgálatot. Az egész katasztrófavédelmi rendszer is átalakult, hiszen új beavatkozó önkéntes egyesületek jöttek létre Téten, Győrszemerén és Kunszigeten, amelyek plusz 3 gépjárműfecskendővel tudják ellátni a mentőfeladatokat. Illetve 2011 óta összesen 10 önkéntes tűzoltó egyesülettel kötöttek együttműködési megállapodást, akik szintén a beavatkozói munkában tudnak részt venni.Egy új létesítményi tűzoltóság jött létre a BOS tekintetében, és ha az összlétszámot veszik a területen, akkor nem csökkent, hanem nőtt a létszám. A gyorsbeavatkozó járművel kapcsolatban elmondja, hogy igaz elkerült Győrből a gyorsbeavatkozó jármű, de azt is látni kell, hogy a technikai fejlődés miatt ez nem hátráltatja a beavatkozásokat, hiszen Győrben két új R13-as típusú gépjárműfecskendő érkezett, amelyeken ugyanazok a szakfelszerelések találhatóak,mint a gyorsbeavatkozó járművön, így plusz technikai rendszer bevezetése nem szükséges. 2011óta egy új, létrás járművet is beszereztek, így a technikai fejlettségük növekedett, és nem okoz hátrányt a beavatkozásoknál ennek a járműnek a hiánya.

Dr. Sík Sándor képviselő: Megköszöni a Tűzoltóságnak az éves munkáját, külön kiemelve azt a tényt, amikor Győrszentivánon volt egy tűzeset, ahol a tűzoltók értesítették őt, így tudta értesíteni a hozzátartozókat. A tűzoltók a feladatukon túlmutatóan a hátrahagyott értékeket is mentették, és ezt az emberséges magatartást szeretné megköszönni.

Borkai Zsolt polgármester:Ő is megköszöni a tűzoltóságnak az elmúlt időszakban, magas szakmai szinten nyújtott munkájukat és elmondja, hogy az elmúlt időszakban sok és komoly infrastrukturális fejlesztés zajlik a városban,ahol a tűzoltóság nagyon határozottan, de a törvényi kereteken belül rugalmasan áll a kérdésekhez. További jó munkát kíván nekik a 2019-es évre is.

Szavazásra bocsátja az előterjesztés szerintihatározati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő – 20 igen, 0 nem, 1 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

201/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Győri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2018. évi tevékenységéről szóló – melléklet szerinti – beszámolót.

(Ahatározatmellékleteajegyzőkönyvvégéntalálható.)

****

2.NAPIRENDIPONT:

Javaslat az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Dr. Neupor Zsolt képviselő: A első kérdése az, hogy az önerőre vonatkozó 10%-ot továbbra is szabályozza-e a rendelet, illetve a függelék azt jelenti, hogy innentől kezdve egy munkáltatói támogatás elfogadható önerőnek? Van egy olyan pont a rendeletben, ami arra vonatkozik, hogy valaki a bérlő vagy bérlőtársi jogviszonyáról 1 évet lemond. Nem érti, hogy valaki, aki eddig bérlakási lakásban lakott és ahhoz, hogy saját tulajdonú lakásába tudjon menni, akkor le kell mondania a bérlakásról? Ez alapján a pont alapján szerinte inkább kizárják, a támogatás igénybevételéről, mert így nem tud a támogatásra pályázni. Azt kérdezi, hogy jól érti-e, hogy ilyen esetben ez problémát jelent.

Szabóné Vörös Ágnes a Népjóléti Osztály osztályvezetője: Elmondja, hogy innentől kezdve önerőnek számítják a munkáltatói támogatást.A második kérdésére válaszolva elmondja, hogy az önkormányzati kamatmentes kölcsönre nem vonatkoznak az 5.§ kizáró okai, így éppen ez az új rendelet teszi lehetővé azt, hogy aki bérlakásban él, ő is kérhessen kamatmentes kölcsönt, eddig erre csak az előtakarékos bérlakás esetében volt lehetőség. Ennek a rendeletnek az elfogadásával megnyílik az út minden bérlakásban lakó számára, ha az önállólakhatását szeretné biztosítani,hogy kamatmentes kölcsönt igényeljen. Elmondja, hogy a 10% önrész soha nem volt szabályozva kifejezetten.

Dr. Neupor Zsolt képviselő: Elmondja, hogy a kamatmentes támogatás összege nagyon régen 2 millió forint. A mostani új rendelet továbbra is 2 millió forintot szabályoz, szeretné, hogy mindenképpen gondolják át ezt az összeget a mostani ingatlanpiaci viszonyok miatt. A támogatás 10 éve is 2 millió forint volt, viszont akkor egy panellakás Győrben 9 és 10 millió forint körül alakult, ma viszont 16 millió forint. Azt gondolja, hogy át kellene gondolni ennek a támogatásnak a mértékét a költségvetéskor.

Borkai Zsolt polgármester:Mivel a napirendi ponthoz további kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 21 fő – 21 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

30/2018. (XII. 20.) RENDELETE

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK BÉRLETÉRŐL, VALAMINT A LAKÁSVÁSÁRLÁS ÉS -ÉPÍTÉS TÁMOGATÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed:

a) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi lakásra, kivéve a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény működtetésében levő lakást,

b) a VI. fejezet tekintetében Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén önkormányzati támogatással épített vagy vásárolt ingatlanra az önkormányzati támogatás visszafizetésének időtartamára,

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti személyekre, valamint

d) intézményi bérlakásban történő elhelyezés tekintetében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézményre.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. bérbeadó:

a) a GYŐR-SZOL Zrt.,

b) a bérlőkijelölési joggal rendelkező, önkormányzattól független szerv és

c) a 2. mellékletben felsorolt lakás esetében a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr,

2. bérlakás: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakás,

3. család: a kérelmező vagy pályázó és az együtt költözni szándékozó valamennyi személy,

4. egy főre jutó jövedelem a 8. pontban megjelölt időszakra eső 3. pontban megjelölt személyek összjövedelmének és a személyek számának hányadosa,

5. eltartott személy: húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a nevelt gyermek. Korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, autista vagy érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, vagy nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.

6. intézményi bérlakás: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatának ellátásához vagy a feladata ellátásában közreműködő, vele munkaviszonyban álló személy lakhatásához biztosított bérlakás,

7. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az (1a) bekezdésében foglaltak szerint számított jövedelem,

8. a jövedelemszámításra irányadó időszak: az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak,

9. közeli hozzátartozó, hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti személy,

10. közüzemi díj:

a) atávhő-szolgáltatás,

b) a víz- és csatorna használat,

c) a kommunális szolgáltatás,

d) a villamos energiaszolgáltatás, valamint

e) a vezetékes gázszolgáltatás

díja,

11. lakásegység: egy lakóépületen belül található, huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló, önálló bejárattal rendelkező, fűthető helyiségcsoport, amely rendelkezik legalább egy 12 m2-t meghaladó lakó-, 4 m2-t meghaladó főző és 4 m2-t meghaladó egészségügyi helyiséggel. A különálló egészségügyi helyiségek mérete összeszámítandó,

12. lakbér: az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakbérrendelet) alapján számított díj,

13. mozgáskorlátozott: az a személy, aki mozgáskorlátozottságára tekintettel a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet alapján magasabb összegű családi pótlékban vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül,

14. munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján létesített foglalkoztatási jogviszony,

15. önkormányzati bérlakás: önkormányzat tulajdonában álló lakás,

16. tartózkodási hely: kérelmező vagy pályázó által ténylegesen, életvitelszerűen lakott, lakhatás céljára szolgáló ingatlan címe, függetlenül attól, hogy azt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentette-e,

17. tulajdonos: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata,

18. tulajdonosi jog gyakorlója: hatáskörétől függően Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által átruházott hatáskörben eljáró Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy a polgármester.

3. Hatásköri rendelkezések

3. §

(1) A lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástv.) foglalt bérbeadói jogosítványokat és kötelezettségeket a tulajdonos, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérbeadó e rendeletben foglaltak szerint megosztva gyakorolja és teljesíti.

(2) A Közgyűlés a Bizottságra a következő hatásköröket ruházza át:

a) a (3) bekezdés b)-c) pontja kivételével, a 13. § 1-7. pontjában szereplő célra biztosított bérlakás bérbeadásával és a lakásbérleti szerződés meghosszabbításával kapcsolatos döntést,

b) 21. § (1) bekezdésében, a 24. § (1) bekezdésében, a 15. § (5) bekezdésében és a 25. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírását,

c) az előzetes regisztrációval bérbe adható lakás nyilvántartásába történő felvételről való döntést,

d) az előtakarékossággal meghirdetett pályázatra beérkezett pályázatok érvényességéről és ezek sorrendjéről való döntést, valamint

e) a lakáshoz jutási támogatással kapcsolatos döntést.

(3) A polgármester Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik:

a) a 13. § 9-12., a 14-15. és a 17. pontjában felsorolt célokra biztosított bérlakások bérbeadásával,

b) a 40. § (1) bekezdése és a 41. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulással,

c) az 52. § (1) bekezdése szerinti vizsgálattal,

d) a 13. § 9. pontjában szereplő célra biztosított bérlakás lakásbérleti szerződés meghosszabbításával,

e) az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bérleti jogviszony helyreállításával és

f) a tulajdonosi jog gyakorlójának a lakáspályázat vagy kérelem jóváhagyó döntését követő bérlőkijelöléssel

kapcsolatos döntés.

4. Az eljárásra vonatkozó szabályok

4. §

(1) A jogosultság megállapítására irányuló eljárás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -kérelemre, formanyomtatvány benyújtásával indul.

(2) A pályázat útján elnyerhető bérlakás esetében az eljárás pályázati nyomtatvány benyújtásával indul.

(3) A kérelem és a pályázat – a (4) bekezdés kivételével – Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél (a továbbiakban: hatáskörrel rendelkező szervezeti egység) személyesen, postai vagy elektronikus úton nyújtható be.

(4) A 26. § szerinti pályázat a GYŐR-SZOL Zrt. által, a pályázati kiírásban meghatározott helyen és módon nyújtható be.

(5) A tulajdonosi jog gyakorlója nem hirdet újabb pályázatot, ha a bérlakásra kétszer meghirdetett pályázat eredménytelen maradt. Két sikertelen pályázatot követően – a tulajdonosi jog gyakorlójának döntése alapján – a lakás pályázati eljárás nélkül is bérbe adható.

(6) Az egyes kérelem formanyomtatványt a rendelet 1. függeléke az egyes pályázati nyomtatványt a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(7) A kérelemhez és a pályázathoz csatolandó a formanyomtatványon meghatározott valamennyi melléklet és igazolás.

5. A kérelmekre és a pályázatokra vonatkozó általános rendelkezések

5. §

(1) Pályázatot és kérelmet nagykorú természetes személy nyújthat be azzal, hogy – a 27. §-ban foglaltak kivételével – házas- vagy élettársak csak együttesen nyújthatnak be pályázatot, kérelmet.

(2) Nem hagyható jóvá a pályázata vagy kérelme annak a családnak, amelynek bármely tagja

a) haszonélvezettel nem terhelt ½ tulajdoni hányadot meghaladó, lakhatás céljára szolgáló ingatlantulajdonnal rendelkezik,

b) átmeneti elhelyezés kivételével önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik, kivéve ha a pályázat a 13. § 3. vagy 6. pontjában meghatározott célra irányul,

c) tartási, életjáradéki vagy ingatlan tulajdonjogának megszerzése tárgyában kötött öröklési szerződéssel rendelkezik,

d) ingatlannak legalább egy lakásegységet kitevő tulajdoni hányadán fennálló kizárólagos haszonélvezeti joggal rendelkezik,

e) a benyújtást megelőző tíz éven belül bérlakást kedvezményesen vásárolt, vagy a vételi, elővásárlási jogáról a vételre jogosult javára lemondott,

f) a benyújtást megelőző tíz éven belül bérlakást pénzbeli térítéssel visszaadott vagy magántulajdonra cserélt,

g) a benyújtást megelőző tíz éven belül bérleti jogát neki felróható okból

ga) a bérbeadó felmondással megszüntette,

gb) bérlőtársi jogát a bíróság megszüntette, vagy

gc) a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá az újabb határozott idejű szerződés megkötéséhez,

h) az általa bérelt bérlakás kiürítése iránti perben hozott, kiürítést elrendelő döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év a benyújtásig nem telt el,

i) benyújtást megelőző öt éven belül lakást visszaadott, vagy

j) bérlőtársi jogáról lemondott, a lemondástól számított egy évig.

6. §

(1) A pályázat és – a 16. §-ban foglaltak kivételével – a kérelem elbírálásának szempontja különösen:

a) a pályázatot, kérelmet benyújtó család bármely tagja:

aa) ugyanazon típusú érvényesen benyújtott kérelmeinek vagy pályázatainak száma,

ab) jövedelmi viszonya,

ac) lakhatási körülménye,

ad) által a saját háztartásban nevelt gyermek, valamint ellátott tartós beteg, súlyos fogyatékos és mozgáskorlátozott személy száma,

ae) nagykorúságát közvetlenül megelőzően állami gondoskodás alatt álló, tartós nevelt volt,

af) lakhatási körülményére tekintettel védelembe vett gyermek él,

ag) hajléktalanságának ténye és

ah) megszakítás nélküli, életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete.

(2) A kérelemben és a pályázatban szereplő adatok valódiságáról a tulajdonosi jog gyakorlója – a 16. §, a 21. §, a 27. § és a 46. §-ban szabályozott kivétellel – helyszíni szemle során győződik meg, és az ott tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzíti. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv, a helyszíni szemle időpontjától számított 6 hónapon belül benyújtott kérelem és pályázat esetében – amennyiben a kérelmező vagy pályázó körülményeiben lényeges változás nem történt – ismételten felhasználható.

7. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója által meghirdetett pályázat hirdetménye tartalmazza:

a) a pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét,

b) a lakás nagysága alapján meghatározott együtt költözők legkisebb számát,

c) a pályázat elbírálásának szempontjait, valamint

d) a bérleti szerződés időtartamát.

(2) Az előtakarékossággal meghirdetett bérlakás pályázati hirdetménye – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza:

a) azon épületek jegyzékét, amelyben előtakarékos bérlakás található,

b) az előtakarékosság legalacsonyabb összegét, valamint

c) az esetleges, a bérlő által elvégzendő karbantartási munkálatok várható költségét és a karbantartás elvégzésére biztosított időtartamot.

(3) A felújításra és előzetes regisztrációval meghirdetett bérlakás pályázati hirdetménye – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza:

a) a bérlakás címét, műszaki jellemzőit,

b) a Lakbérrendelet alapján meghatározott lakbér összegét,

c) a megtekintés időpontját, valamint

d) a felújításos pályázat esetében az elvégzendő felújítási munkálatokat, előzetes regisztrációval meghirdetett bérlakás pályázat esetén az elvégzendő karbantartási munkálatokat, mindkét esetben azok várható költségét és a rendelkezésre álló időtartam megjelölését.

(4) A mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás pályázati hirdetménye – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza

a) a pályázható bérlakások jegyzékét,

b) a Lakbérrendelet alapján meghatározott lakbér összegét, valamint

c) az esetleges, a bérlő által elvégzendő karbantartási munkálatok várható költségét és a karbantartás elvégzésére biztosított időtartamot.

(5) A piaci és költségelvű lakbérrel meghirdetett bérlakás pályázati hirdetménye – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza:

a) a bérlakás címét, műszaki jellemzőit,

b) a lakbér piaci vagy költségelven kerül-e megállapításra, valamint

c) a megtekintés időpontját.

6. Adatkezelésre vonatkozó szabályok

8. §

(1) E rendelet szempontjából

a) a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása tekintetében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint

b) a bérbeadó által gyakorolt hatáskörök tekintetében a bérbeadó

minősül adatkezelőnek (a továbbiakban: Adatkezelő).

(2) Az adatkezelés célja:

a) az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodási feladatok teljesítése,

b) kérelmet, pályázatot benyújtó személy és a kérelemmel, pályázattal érintett egyéb személy azonosítása,

c) a jogosultsági feltételek fennállásának megállapítása, valamint

d) a kérelem, pályázat elbírálása.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti Adatkezelő Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata iratkezelési szabályzatában határozza meg az adatkezelés rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt.

(4) A lakások bérletével és a kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatással kapcsolatos, a Bizottság és a polgármester hatáskörébe tartozó döntésekhez kapcsolódó előkészítő és ügyviteli feladatokat Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látja el.

9. §

(1) Adatkezelő a kérelmező, pályázó, bérlő azonosítása céljából, valamint a bérleti jogviszony megkötése, továbbá a IV.-VI. fejezetben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítése érdekében az alábbi adatot jogosult kezelni:

a) név,

b) születési név,

c) születési hely, idő,

d) anyja neve

e) lakóhely és

f) tartózkodási hely.

(2) Nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező képviseletére jogosult személy azonosítása céljából a kérelmezőt képviselő természetes személy neve kezelhető.

(3) A kérelmezővel, pályázóval, bérlővel való kapcsolattartás céljából Adatkezelő jogosult a kérelmező telefonszámát, elektronikus levelezési címét kezelni.

10. §

(1) Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás, nem szociális rászorultság alapján történő bérbeadás – intézményi bérlakásban történő és városérdek által indokolt elhelyezés kivételével -, a bérlő másik lakásban történő elhelyezése esetén, továbbá kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás nyújtására irányuló eljárásban Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl a jogosultság elbírálása érdekében a családi állapotra vonatkozó adatot kezeli.

(2) Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás esetén, a nyugdíjasok házában történő elhelyezés kivételével, Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl az alábbi adatokat kezeli:

a) a méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személy azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek természetes személyazonosító adatait, a hozzátartozói kapcsolatra vonatkozó adatot, továbbá az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást,

b) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a megszakítás nélküli életvitelszerű győri tartózkodás kezdetére vonatkozó adatot,

c) a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmezők, továbbá a vele együtt költözni szándékozók lakhatási viszonyaira vonatkozó adatai közül a jelenlegi lakhatási jogcímet, továbbá a vagyoni viszonyaikra vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:

ca) a lakás, ház tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot,

cb) a tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére vonatkozó adatot és

cc) a lakás, ház haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, a haszonélvezeti joggal érintett lakás, ház címét és

d) a 14. § (2) bekezdésben, a 15. § (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesülésének megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, valamint a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolást.

(3) A nyugdíjasok házában történő elhelyezés esetén Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl az alábbi adatokat kezeli:

a) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében kérelmező megszakítás nélküli életvitelszerű győri tartózkodása kezdetére vonatkozó adatot,

b) a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező lakhatási viszonyaira vonatkozó adatai közül a kérelmező jelenlegi lakhatási jogcímét, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 évben rendelkezett-e lakóingatlan tulajdonával, tulajdoni hányadával,

c) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesülésének megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ellátására, családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolást,a kérelmező gondozási szükségletére vonatkozó adatot, valamint

d) a 16. § (2) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozatban szereplő adatokat.

(4) Nem szociális rászorultság alapján történő bérbeadás esetén – intézményi bérlakásban történő elhelyezés és városérdek által indokolt elhelyezés kivételével – Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adaton túl az alábbi adatokat kezeli:

a) a méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel vagy pályázóval együtt költözni szándékozó személyek azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek természetes személyazonosító adatait, a hozzátartozói kapcsolatra vonatkozó adatot, továbbá az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást,

b) a pályázat, kérelem elbírálása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a pályázó, kérelmező lakhatási viszonyaira vonatkozó alábbi adatokat:

ba) lakhatás jogcímére vonatkozó adatot és

bb) az ingatlan tulajdoni viszonyaira, megnevezésére vonatkozó adatot,

c) a pályázat, kérelem elbírálása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a pályázó, kérelmező vagyoni viszonyaira vonatkozó alábbi adatokat:

ca) ingatlan tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára vonatkozó adatot és

cb) ingatlan korábbi tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára, tulajdonjog megszűnésének okára, időpontjára vonatkozó adatot,

d) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család havi nettó jövedelmére továbbá az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, valamint a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolást,

e) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a megszakítás nélküli életvitelszerű győri tartózkodás kezdetére vonatkozó adatot,

f) az átmeneti elhelyezés kivételével az együttköltözők tekintetében a lakhatást befolyásoló egészségügyi adatot, és az azt igazoló szakorvosi véleményt, 21. § (5) bekezdés szerinti felajánlási sorrend megváltoztatása, a 25. § (1) bekezdés szerinti jogosultság megállapítása, továbbá az elbírálási szempont érvényesítése érdekében,

g) előtakarékossággal meghirdetett, felújításra meghirdetett pályázat esetén a felújítási kötelezettség igazolása érdekében a pénzügyi fedezetigazolást,

h) előtakarékossággal meghirdetett pályázat esetén 22. § (2) bekezdés szerinti feltétel fennállására vonatkozó adatot, igazolást és

i) átmeneti elhelyezésre irányuló kérelem esetén a kérelem indokoltságának megítélése érdekében a lakóingatlan építésével kapcsolatos, vagy a krízishelyzetre vonatkozó adatot.

(5) Városérdek által indokolt elhelyezés esetén Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl a bérlővel együtt költözni szándékozó személy nevét, születési helyét és idejét kezeli a bérleti jogviszony megkötése érdekében.

11. §

(1) Adatkezelő a (2)-(11) bekezdésben meghatározott eljárásban a 9. §-ban meghatározott adatokat is kezeli.

(2) Adatkezelő a bérleti szerződés 22. § (5) bekezdése szerinti módosulása esetén a kamatmentes kölcsöntámogatásra vonatkozó adatokat kezeli.

(3) Adatkezelő a 22. § (6) bekezdése szerinti döntés esetén az építési telekre vonatkozó adatokat kezeli.

(4) Adatkezelő a lakásbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:

a) az érintett ingatlan azonosítása céljából érintett bérlakás címét,

b) a méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében a lakásban a bérlőn, bérlőtárson kívül életvitelszerűen tartózkodó személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, a bérlőhöz, bérlőtárshoz fűződő hozzátartozói kapcsolatára vonatkozó adatát, továbbá az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást,

c) a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:

ca) a lakás, ház tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot és

cb) a lakás, ház haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, az haszonélvezeti joggal érintett lakás, ház címét és

d) a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló közüzemi díj hátralékra vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást.

(5) Adatkezelő a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulás iránti kérelem elbírálása céljából az érintett bérlakás címét, a bérleti szerződés lejártának időpontját, a cserepartnerekkel együttköltözők természetes személyazonosító adatait, a csereszerződéssel érintett, nem önkormányzati tulajdonú ingatlan adatait (cím, alapterület, lakhatás jogcímére, haszonélvezetre, tulajdoni hányadra, szerzés időpontjára, helyrajzi számra vonatkozó adatok) kezeli.

(6) Adatkezelő a bérlőtársi elismerés iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:

a) az érintett ingatlan azonosításának céljából az érintett bérlakás címét,

b) kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:

ba) a lakás, ház tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot,

bb) a tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére vonatkozó adatot és

bc) a lakás, ház haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, a haszonélvezeti joggal érintett lakás, ház címét,

c) a bérbeadó és bérlő bérlőtársi elismeréshez való hozzájáruló nyilatkozatát,

d) a bérbeadóval vagy közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló lakbér vagy közüzemi díj hátralékra vonatkozó adatot és

e) a 40. § (5) bekezdésben foglalt feltétel fennállásának megállapításához szükséges adatot.

(7) Adatkezelő a bérlő másik lakásban történő elhelyezése iránti kérelem elbírálása céljából az érintett bérlakás címét, a bérleti szerződés lejártának időpontját, a bérleti szerződésben megjelölt, bérlővel együtt költöző személyek természetes személyazonosító adatait, a család lakhatást befolyásoló egészségügyi állapotára vonatkozó adatot és az azt igazoló szakorvosi véleményt, a bérlő lakbér- és közszolgáltatók felé fennálló tartozásaira vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást kezeli.

(8) Adatkezelő a lakásbérleti jogviszony helyreállítása iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:

a) az érintett bérlakás azonosítása céljából az érintett bérlakás címét,

b) a lakásban a kérelmezőn, házas, vagy élettársán kívül életvitelszerűen tartózkodó személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, a bérlőhöz, kérelmezőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolatára vonatkozó adatát,

c) a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:

ca) lakás, ház tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot és

cb) lakás, ház haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, az haszonélvezeti joggal érintett lakás, ház címét,

d) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család havi nettó jövedelmére továbbá az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, valamint a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolás, az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást és

e) a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló közüzemi díj hátralékra vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást.

(9) Adatkezelő a lakásbérleti jogviszony folytatása iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:

a) az érintett bérlakás azonosítása céljából az érintett bérlakás címét,

b) az elhunyt bérlő nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, a haláleset időpontját, a kérelmező elhunyt bérlőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolatát,

c) a lakásban életvitelszerűen tartózkodó személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét,

d) lakás, ház tulajdonjogára, címére, alapterületére vonatkozó adatot,

e) az 52. § (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállásának megállapításához szükséges adatot,

f) bérbeadó igazolását arról, hogy a bérlakással kapcsolatban peres eljárás nincs folyamatban és

g) a temetési számlán szereplő adatokat, tartási szerződés esetén.

(10) Adatkezelő a lakásbérleti jogviszony pénzbeli térítéssel történő megszüntetése, valamint az elővásárlási jog alapításával történő megszüntetése iránti kérelem elbírálása céljából az érintett bérlakás címét, a bérleti szerződés lejártának időpontját, továbbá a bérlő lakbér- és közszolgáltatók felé fennálló tartozásaira vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást kezeli.

(11) Adatkezelő az önkormányzati kölcsöntámogatás iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:

a) a kölcsöntámogatási szerződés megkötés érdekében szükséges azonosító adatokat, a kérelmező számlavezető pénzintézetének megnevezését, bankszámlaszámát,

b) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében az életvitelszerű győri tartózkodás kezdetére vonatkozó adatot,

c) az egy főre jutó méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személy azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, kérelmezőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolatát,

d) a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező jelenlegi lakhatásának jogcímét, a kérelmező és a vele együtt költözni szándékozó személyek ingatlan tulajdonára vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:

da) lakás, ház tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, helyrajzi számára, címére, szobaszámára vonatkozó adatot,

db) tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére vonatkozó adatot

dc) lakóingatlan haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, a haszonélvezeti joggal érintett lakóingatlan címét és

dd) arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező, vagy a vele együtt költözni szándékozók rendelkeztek-e lakás, ház tulajdonjogával, a lakás, ház tulajdoni hányadát, címét, szobaszámát,

e) a megvásárolni kívánt ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, vételárát, a vételár megfizetésével kapcsolatos adatokat, az adásvételi szerződést,

f) a kölcsön igénylésével, folyósításával kapcsolatos adatokat és

g) a vállalkozásban, építőközösségben épülő ingatlan, valamint családi ház építése esetén:

ga) az ingatlan címét, helyrajzi számát, tulajdonosának adatát, alapterületét, a szobaszámát, félszobák számát, az ingatlan megszerzésére és építésére vonatkozó adatokat, dokumentumokat,

gb) az építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás során jogerős vagy – bírósági felülvizsgálat hiányában – véglegessé vált döntés kiadásának dátumát, a jogerős építési engedélyt és mellékleteit,

gc) az ingatlan bekerülési költségével, befejezésével, költségvetésével kapcsolatos adatokat és

gd) családi ház bővítése esetén az emeletráépítés vagy tetőtér-beépítésre vonatkozó tulajdonosi engedélyt, építési e-napló kivonatot.

12. §

(1) A személyes adatok megismerésére a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatáskörben eljáró személyek, továbbá a Polgármesteri Hivatal 8. § (4) bekezdés szerinti feladatkörében eljáró személyek jogosultak.

(2) A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Adatkezelő a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti Adatkezelőnek, a bérleti jogviszony létrehozása érdekében a 9. § szerinti adatot, továbbá az együtt költözők nevét, születési helyét, idejét, az érintett bérlakás adatait, a bérleti jogviszony létrehozásának jogcímére vonatkozó adatot adja át.

7. Bérlakásban történő elhelyezés jogcíme

13. §

A tulajdonosi jog gyakorlója az alábbi jogcímen biztosít bérlakást:

1. előtakarékos pályázat alapján történő elhelyezés,

2. felújításos pályázat alapján történő elhelyezés,

3. mozgáskorlátozottak számára kialakított bérlakások pályázat alapján történő elhelyezés,

4. előzetes regisztrációs nyilvántartás alapján történő elhelyezés,

5. szociális bérlakásban történő elhelyezés,

6. nyugdíjasok házában történő elhelyezés,

7. nyugdíjasok házából távozó bérlő elhelyezése,

8. piaci vagy költségelvű lakbérrel történő pályázat,

9. átmeneti elhelyezés,

10. felújítás, átalakítás, korszerűsítés, bontás folytán megszűnő bérlakás bérlőjének elhelyezése,

11. városérdek által indokolt feladat vagy városfejlesztési, városrendezési cél megvalósítását szolgáló elhelyezési igény kielégítése,

12. tulajdonosi döntés alapján önkormányzati ingatlan értékesítésének elősegítéséhez szükséges elhelyezés,

13. bírósági ítélet vagy hatósági határozat végrehajtása,

14. társbérlet felszámolása,

15. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatának ellátása,

16. bérlőkijelölési joggal rendelkező, önkormányzattól független szerv feladatainak ellátása, valamint

17. bérlakás megvásárlásának meghiúsulása következtében megszűnő lakáshasználati jog miatti elhelyezés.

KÜLÖNÖS RÉSZ

II. Fejezet

Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás

8. Szociális bérlakásban történő elhelyezés

14. §

(1) Szociális bérlakásban történő elhelyezés iránti kérelem az 1. függelék 1. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(2) Szociális bérlakásban történő elhelyezés iránti kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyhatja jóvá, ha a kérelem az 5. §-ban foglaltaknak megfelel és

a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének

aa) egytagú család esetén 35%-át eléri, de a 70%-át nem haladja meg,

ab) olyan kéttagú családban, ahol eltartott személy nem él, a 25%-át eléri, de az 50%-át nem haladja meg vagy

ac) egyéb családban a 25%-ot eléri, de az 40%-ot nem haladja meg és

b) lakhatását önerőből más módon megoldani nem képes.

(3) A kérelem jóváhagyása esetén a kérelmezőt a tulajdonosi jog gyakorlója egy év időtartamra veszi nyilvántartásba.

(4) A bérleti szerződést az első alkalommal a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.

(5) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

9. Előzetes regisztrációs nyilvántartás alapján történő elhelyezés

15 . §

(1) Előzetes regisztrációs nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelem a 1. függelék 2. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(2) Az előzetes regisztrációs nyilvántartásba történő felvételt a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyhatja, ha a kérelem az 5. §-ban foglaltaknak megfelel és

a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének:

aa) egytagú család esetén 70%-át meghaladja, de a 95%-át nem éri el,

ab) olyan kéttagú családban, ahol eltartott személy nem él, az 50%-át meghaladja, de a 85%-át nem éri el vagy

ac) egyéb család esetén a 40%-át meghaladja, de a 62%-át nem éri el és

b) lakhatását önerőből más módon megoldani nem tudja.

(3) A regisztrációs nyilvántartásba történő felvételről szóló döntés, a meghozataltól számított egy évig hatályos.

(4) Regisztrációs pályázatot – a 2. függelék 4. pontja szerinti formanyomtatványon – az a személy nyújthat be, akinek előzetes regisztrációs nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelmét a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyta.

(5) A regisztrációs nyilvántartásba felvett pályázók által pályázható lakásokat a tulajdonosi jog gyakorlója pályázati hirdetmény útján teszi közzé.

(6) Ha a pályázót karbantartási munkák terhelik, a bérbeadó a pályázóval a karbantartási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára szerződést köt, amely tartalmazza az elvégzendő karbantartás műszaki tartalmát, valamint a karbantartás időtartama alatt fizetendő lakáshasználati díj mértékét. A karbantartási munkálatok elvégzését a bérbeadó ellenőrzi.

(7) A karbantartási munkák elvégzését követően a bérleti szerződést első alkalommal a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.

(8) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

10. Nyugdíjasok házában történő elhelyezés

16. §

(1) Nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelem a 1. függelék 3. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a nyugdíjasok házában történő elhelyezésre irányuló kérelmet akkor hagyhatja jóvá, ha a kérelmező a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ellátásban – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást – részesül, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, önmaga ellátására képes és

a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének

aa) egytagú család esetén a 140%-át nem haladja meg, vagy

ab) kéttagú család esetén a 110%-át nem haladja meg, valamint

b) vállalja, hogy

ba) az hatályos bérleti szerződéssel bérelt bérlakását kiürítve visszaadja,

bb) a tulajdonában álló lakás- vagy ingatlanhányad forgalmi értékének 50%-át, de legalább 1.500.000,- Ft és legfeljebb 3.500.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára, legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet, vagy

bc) amennyiben bérlakás bérleti jogával vagy ingatlantulajdonnal nem rendelkezik, de legalább 1.000.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára, legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlójának a nyugdíjasok házában történő elhelyezésre irányuló kérelemről szóló, jóváhagyó döntése a meghozataltól számított három évig hatályos.

17. §

(1) Bérlőnek – a 16. § (2) bekezdése alapján hatályos döntéssel rendelkezők közül – az jelölhető ki, akinek az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr vezetője által – a kijelölést megelőzően – végzett gondozási szükséglet vizsgálata alapján a gondozási szükséglete a 0, I, II fokozatba tartozik. Ha a vizsgálat eredményeként a gondozási szükséglete a III fokozatba tartozik, a tulajdonosi jog gyakorlója a kérelmet jóváhagyó döntését visszavonja.

(2) Az elhelyezésnél előnyben részesül az a kérelmező, aki:

a) önkormányzati bérlakás leadásával kéri a nyugdíjasok házában történő elhelyezést,

b) a 16. § (2) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja alapján jóváhagyott elhelyezés esetén az előírtnál magasabb összegű befizetést vállal, vagy

c) Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén, legalább három éve létesített lakó- vagy tartózkodási helyen él.

18. §

A 16. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a fizetendő összeg megállapításánál a kérelmezőnek, a kérelem benyújtásakor vagy az azt megelőző három éven belül valamennyi tulajdonát képező lakásingatlan vagy ingatlanhányad forgalmi értéke kerül alapul vételre.

19. §

(1) A nyugdíjasok házában elhelyezett bérlő által térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatás:

a) 24 órás gondozói ügyelet,

b) szükség esetén szakirányú segítséghívás (orvosi szolgálat, mentőszolgálat stb.),

c) gyógyszeradagolás és

d) éjszakai ügyeletben (naponta 20.00-07.00 óráig) tisztázás, egyéb nem rendszeres segítségnyújtás.

(2) A nyugdíjasok házában elhelyezett bérlők által szociális alapszolgáltatásként, térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatás:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás és

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

20. §

(1) Amennyiben a nyugdíjasházból távozó bérlő ápolást, gondozást nyújtó szociális intézménybe kerül, a nyugdíjasházi bérlakást – az intézménybe történő felvételt követő – hatvan napon belül tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a bérlő a fenti határidő leteltéig a bérlakást nem bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, a mindenkori bérleti díj háromszoros mértékének megfelelő havi díjat fizet minden megkezdett 30 nap után.

(2) A nyugdíjasok házából távozó bérlőt – amennyiben a 16. § (2) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja alapján került elhelyezésre és másik bérlakásban történő elhelyezésre nem tart igényt – pénzbeli térítés illeti meg, melynek mértéke:

a) a bérleti szerződés megkötésétől számított egy éven belül az általa befizetett összeg 70%-a,

b) a bérleti szerződés megkötésétől számított egy éven túl, de kettő éven belül az általa befizetett összeg 50%-a, vagy

c) a bérleti szerződés megkötésétől számított kettő éven túl, de öt éven belül az általa befizetett összeg 30%-a.

III. Fejezet

Nem szociális rászorultság alapján történő bérbeadás

11. Előtakarékossággal meghirdetett pályázat

21. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója évente két alkalommal – március 1. napjáig és október 1. napjáig – az előtakarékosság vállalásával bérbe adható lakásainak (a továbbiakban: előtakarékos bérlakás) hasznosítására pályázatot hirdet.

(2) Az előtakarékossággal meghirdetett bérlakás iránti pályázat a 2. függelék 1. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(3) Az előtakarékossággal meghirdetett pályázatban pályázó

a) nyilatkozik arról, hogy a bérleti szerződés időtartama alatt legalább havi 60.000,- Ft megtakarítást vállal, valamint

b) igazolja, hogy rendelkezik a karbantartáshoz szükséges legalább 300.000,- Ft összegű megtakarítással.

(4) A tulajdonosi jog gyakorlójának az érvényes pályázatok sorrendjére vonatkozó döntése a következő pályázati kiírásig hatályos.

(5) A hatáskörrel rendelkező szervezeti egység a megüresedett előtakarékos bérlakásokat a döntéssel megállapított sorrendnek megfelelően ajánlja fel, kivéve, ha pályázó lakhatást befolyásoló, szakorvos által igazolt súlyos egészségügyi probléma vagy súlyos mozgáskorlátozottság miatt kéri a felajánlás során a sorrend megváltoztatását.

22. §

(1) Az előtakarékos bérlakás legfeljebb öt év időtartamra adható bérbe. A bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(2) A bérleti szerződés megkötésének feltétele az előtakarékosság összegének fizetésére, hitelintézettel kötött hatályos szerződés bemutatása.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérleti szerződésben rögzített előtakarékosság összegét havonta az általa választott hitelintézethez fizeti be. A bérlő évente egy alkalommal a bérleti szerződésben rögzített határnapig igazolja a befizetés teljesítését a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnél.

(4) Bérlőtársi jogviszonyról történő lemondás feltétele, hogy a lakásban maradó bérlő vállalja és igazolja a megtakarításnak az eredeti bérleti szerződésben foglaltak alapján történő fizetését.

(5) Amennyiben a bérlő az előtakarékos bérlakás bérleti szerződés hatályának időtartama alatt kamatmentes kölcsöntámogatásban részesül, a bérleti szerződés lejártának időpontja

a) ingatlan építése esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított tizennyolc hónap, vagy

b) ingatlan vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított hat hónap

időtartamra módosul azzal, hogy az eredeti bérleti szerződés lejártának időpontját nem lépheti túl.

(6) Amennyiben a bérlő az előtakarékos bérleti hatályos szerződésének időtartama alatt a megtakarítás összegének felhasználásával építési telket vásárol, kérelmére a tulajdonosi jog gyakorlója mentesíti a további megtakarítás igazolása alól.

23. §

(1) Amennyiben az előtakarékos pályázót karbantartási munkák terhelik, a bérbeadó a pályázóval a karbantartási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára szerződést köt, amely tartalmazza az elvégzendő karbantartás műszaki tartalmát, valamint a karbantartás időtartama alatt fizetendő lakáshasználati díj mértékét. A karbantartási munkálatok elvégzését a bérbeadó ellenőrzi.

(2) A karbantartási munkák elvégzését követően a bérleti szerződés a 22. § (1) bekezdésben meghatározott időtartamra kötendő.

(3) Előtakarékos bérlakás esetén, az elhasználódás mértékének megfelelő, a bérbeadó által előzetesen kalkulált értéket a bérlő és a bérbeadó a bérleti szerződésben rögzíti. A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt havi egyenlő részletekben a lakbérfizetéssel egyidejűleg azt a bérbeadónak megfizeti.

(4) A bérleti szerződésben megjelölt berendezési tárgyak rendes elhasználódás miatt szükséges cseréje a bérbeadó feladata.

12. Bérlakás felújítására meghirdetett pályázat

24. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a rossz műszaki állapotú, megüresedett lakás bérbeadására – elsősorban komfortfokozat emeléssel járó – felújítási munkálatok előírásával pályázatot hirdethet.

(2) A bérlakás felújításra meghirdetett pályázat a 2. függelék 2. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(3) A bérlakás felújításra meghirdetett pályázatban pályázó igazolja, hogy rendelkezik a pályázati hirdetményben szereplő felújítási költség fedezetével.

(4) A pályázati hirdetményben kiírt felújítási költség és a felújítás során felmerült esetleges többletköltség viselése a nyertes pályázót terheli, melyet előzetesen vállal.

(5) A nyertes pályázóval a bérbeadó a felújítási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára szerződést köt, amely tartalmazza az elvégzendő felújítás műszaki tartalmát, valamint a felújítás időtartama alatt fizetendő lakáshasználati díj mértékét. A felújítási munkálatok elvégzését a bérbeadó ellenőrzi.

(6) A pályázati hirdetményben a felújítási munkálatok elvégzésére meghatározott időtartamtól, a bérbeadó által igazolt, műszakilag indokolt esetben, az általa javasolt időtartamra lehet eltérni.

(7) A bérleti szerződés a lakás felújítási munkálatainak elvégzését követően köthető meg.

(8) Ha a pályázó a pályázatban előírt felújítási munkálatokat a meghatározott határidőig nem, vagy nem megfelelő minőségben végzi el, a bérlakást a felújítás időtartamára kötött szerződés lejártát követő tíz napon belül a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. Az elvégzett munkákkal és a beépített anyagokkal a pályázó és a bérbeadó egymás között – külön megállapodás alapján – elszámol.

(9) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

13. Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás hasznosítására meghirdetett pályázat

25. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított önkormányzati bérlakás hasznosítására pályázatot hirdethet mozgáskorlátozott személyek számára. A megpályázható lakást a tulajdonosi jog gyakorlója pályázati hirdetmény útján teszi közzé.

(2) A mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás pályázat a 2. függelék 3. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(3) A mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás legfeljebb öt év időtartamra adható bérbe.

(4) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

14. Piaci vagy költségelvű lakbérrel történő hasznosításra meghirdetett pályázat

26. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlakásai egy részét piaci vagy költségelven megállapított lakbérrel hasznosítja.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója által kijelölt piaci vagy költségelvű bérlakás hasznosítása pályázat útján történik. A pályázat lebonyolítását – a tulajdonosi jog gyakorlójának felhatalmazása alapján – a Győr-Szol Zrt. végzi.

(3) A piaci vagy költségelvű lakbérrel meghirdetett pályázatok esetén az 5-6. § nem alkalmazandó.

(4) A bérleti szerződést a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.

(5) A bérleti szerződés meghosszabbításáról – a (4) bekezdésben foglalt időtartamra – a bérbeadó dönt. A bérleti szerződés meghosszabbítása esetén a 46-47. §-ban foglalt szabály nem alkalmazandó.

15. Átmeneti elhelyezés

27. §

(1) Átmeneti elhelyezés iránti kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyja:

a) a 13. § 10-12. pontja szerinti esetben,

b) lakóingatlan építése esetén, vagy

c) a kérelmező krízishelyzete miatt

amennyiben a kérelmező lakhatása átmenetileg nem megoldott.

(2) Az átmeneti elhelyezés iránti kérelem a 1. függelék 7. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(3) A bérleti szerződést a bérbeadó a bérlővel határozott időre:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben másik bérlakás biztosításáig, vagy

b) egyéb esetben legfeljebb egy év időtartamra köti.

(4) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

16. Intézményi bérlakásban történő elhelyezés

28. §

(1) Az intézményi bérlakás iránti, az intézmény képviselője által benyújtott kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyhatja jóvá, ha a bérlakás az intézmény

a) feladatának ellátásához, vagy

b) a feladatellátáshoz szükséges humánerőforrás elhelyezéséhez

önkormányzati érdekből elengedhetetlenül szükséges.

(2) Az intézményi bérlakás iránti kérelem a 1. függelék 10. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(3) A bérleti szerződést a bérbeadó az intézménnyel, mint bérlővel, legfeljebb öt év határozott időtartamra köti.

(4) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

(5) A bérlő az (1) bekezdés b) pontja alapján bérbe adott intézményi bérlakás használatára szerződést köthet az intézmény feladatellátásához szükséges, az intézménnyel munkaviszonyban álló személlyel.

(6) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződés határozott időre, legfeljebb a tulajdonosi jog gyakorlója és az intézmény által – a (3) bekezdés szerint – kötött szerződésben foglalt időpontig, de legfeljebb az intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamára köthető.

(7) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződésben megállapított, a lakás használatáért fizetendő díj nem haladhatja meg a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének mértékét.

(8) A lakás használatára vonatkozó szerződés tartalmában – a (5)-(6) bekezdés kivételével – a Lakástv., e rendelet, valamint a bérbeadó és a bérlő között létrejött bérleti szerződés rendelkezéseit is figyelembe vevő intézményi szabályzat alapján a bérlő és a lakás használója állapodnak meg.

17. Városérdek által indokolt elhelyezés

29. §

(1) A városérdek által történő elhelyezés a tulajdonosi jog gyakorlójának egyedi döntése alapján lehetséges, a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel.

(2) A bérleti szerződést első alkalommal a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.

(3) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

IV. Fejezet

A lakásbérlet

18. A felek jogai és kötelezettségei

30. §

(1) A bérbeadó és a bérlő vagy esetlegesen jogutódja a bérlakás bérbeadásakor és annak leadásakor leltárt készít, melyben feltüntetik:

a) a lakásberendezések tételes felsorolását, azok hiányát, a pótlásra kötelezett megnevezését, a pótlás határidejét,

b) festés, mázolás, a lakásberendezések, a burkolatok és a nyílászárók állapotát és

c) a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételeit.

(2) A bérbeadó a bérlakást – a 15. §, a 21. §, és a 24. §-ban foglaltak alapján bérbe adott lakások kivételével – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérlőnek.

(3) A bérlakás akkor is rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősül, ha egyes berendezéseket

a) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be, vagy

b) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mivel a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján arra nem tarthat igényt.

(4) A bérlakásnak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotát a felek aláírásukkal ismerik el.

(5) Bérbeadó gondoskodik a Lakástv.-ben meghatározottakon túl, ha a felek másképp nem rendelkeznek:

a) a közös használatra szolgáló helyiségben lévő olyan berendezés használatának biztosításáról, amely egyedi fogyasztása mérhető,

b) a vízellátás és csatorna használat biztosításáról, ha a közmű szolgáltatóval külön szerződés nem köthető.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szolgáltatás külön szolgáltatási díj ellenében történik, melynek összegét a ténylegesen felmerülő önköltség és a vonatkozó jogszabályok alapján a bérbeadó határozza meg.

31. §

(1) A bérbeadó a halasztást nem tűrő hibát a tudomására jutást követően haladéktalanul kivizsgálja, majd

a) a hiba kijavítását azonnal elvégzi, vagy

b) a bérlőt megbízza a munka elvégzésével és ennek a bérbeadó által elismert, igazolt költségét a bérbeadó a munka átvétele után haladéktalanul, egy összegben megtéríti a bérlőnek.

(2) A bérbeadó a bejelentés esetén a halasztást tűrő hibát a Lakástv.-ben meghatározottak szerint, az épület használatát akadályozó hibát legkésőbb a bejelentéstő számított egy éven belül megszünteti.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodása hiányában a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a Lakástv. 13. §-a az irányadó.

(4) A felek megállapodhatnak arról, hogy a munkálatokat a bérlő helyett a bérbeadó végzi el. Ebben az esetben a bérlő a lakbéren felül megfizeti bérbeadónak a megállapodásban átvállalt munka költségét. A megállapodás tartalmazza az átvállalt munka tételes felsorolását, a teljesítés módját és esedékességét, ezek igazolt költségét, valamint a megfizetésre vonatkozó rendelkezést.

32. §

(1) A nyugdíjasok házában e rendelet és a bérleti szerződés szerint a bérlőt terhelő javítási és karbantartási munkálatok elvégzéséről – bérlő kérésére és költségére – a bérbeadó gondoskodik a 31. § (4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A nyugdíjasok házában történő elhelyezéskor bérlőt, a leadott bérlakással kapcsolatban karbantartási kötelezettség és amortizációs költség nem terheli.

33. §

(1) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik. Bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát bérbeadó részére írásban bejelenti, és a bejelentésben megjelöli az elérhetőségét és a kapcsolattartás módját.

(2) Bérlő és a vele együtt lakó személy a bérlakást az együttélés követelményeinek megfelelően jogosult használni, tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a többi lakó nyugalmát zavarná.

(3) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését

a) évente legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi, vagy

b) nem rendeltetésszerű használatra utaló bejelentés vagy erre utaló információ alapján bármikor ellenőrizheti előzetes bejelentés nélkül.

(4) Bérlő a (3) bekezdésben foglaltakon túl is biztosítja és tűri az előzetes értesítés szerint, alkalmas időben történő bejutást és ellenőrzést.

(5) Ha a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen használja, és ez az ellenőrzés alkalmával bizonyítást nyer, bérbeadó a bérleti szerződést a Ptk. 6:348. §-ában foglaltaknak megfelelően felmondja.

34. §

(1) Bérlő a bérleményében műszaki változtatást a bérbeadó előzetes hozzájárulásával hajthat végre a két fél között megkötött külön megállapodás alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza:

a) a tervezett munka műszaki leírását, a kezdés és a befejezés várható időpontját,

b) a költségviselési kötelezettséget, az elszámolás módját,

c) a műszaki és hatósági előírások, engedélyek beszerzésének, bejelentés megtételének kötelezettségét,

d) a végzett munka eredményeként beépített anyag, berendezés tulajdonjogát,

e) a leszerelt berendezés, kibontott anyag feletti rendelkezési jogot, azok elszámolását, továbbá az elszállíttatás és elhelyezés költségét, valamint

f) minden olyan lényeges kérdést, melyet a felek szükségesnek tartanak.

(3) A bérbeadó a komfortfokozatot növelő átalakításhoz a műszaki feltételek és a hatósági engedély megléte, bejelentés megtétele esetén a hozzájárulást megadja, ha az átalakítás eredményeként:

a) komfortos bérlakás,

b) összkomfortos bérlakás vagy

c) új bérlakás

jön létre.

(4) A (3) bekezdés szerinti komfortfokozatot növelő átalakításhoz biztosított költségtérítés:

a) a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a 15 évre számított lakbérnövekmény,

b) a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a 10 évre számított lakbérnövekmény vagy

c) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a 20 évre számított lakbérnövekmény

mértékéig érvényesítendő.

(5) A komfortfokozat növelésével járó költségeket bérbeszámítás formájában a lakbérrendelet alapján a bérbeadó a bérlő részére megtéríti.

(6) A beszámítás módja:

a) a bérlő a komfortosítás előtti lakbért fizeti a beszámított összeg lejártáig,

b) a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőnek a bérbeszámítással még érvényesíthető összeget a bérbeadó kifizeti, vagy

c) ha a bérlakás a bérlő részére kerül eladásra a – bérbeszámítással érvényesíthető – még ki nem fizetett összeg a forgalmi érték megállapításánál csökkentő tényezőként figyelembe veendő.

(7) A bérbeszámítással a bérlakásba beépített anyag, berendezés az aktuális műszaki állapotban a műszaki átadás-átvétel időpontjától Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerülnek.

35. §

(1) A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez nem járul hozzá a 34. § (3) bekezdésben felsorolt feltételek megléte esetén sem, ha a lakóépület a szabályozási terv szerint lebontásra kerül, építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége megtérítési kötelezettség igény nélkül a bérlőt terheli.

(2) Ha a munkák végzése során a lakóépület, bérlakás vagy a lakásberendezés megrongálódik, az így keletkezett kárról a bérbeadót írásban értesíti, a munkát végeztető bérlő az okozott kárt elhárítja.

36. §

Ha a bérbeadói kötelezettségek teljesítése 15 napon túl korlátozza a bérlakás használatát, a bérlőt olyan arányban illeti meg lakbércsökkentés a 16. naptól, mint amilyen arányt jelent a bérlakás alapterületéhez képest a használati jog korlátozása.

37. §

(1) A bérlő a bérlakást – az épület bontás vagy teljes rekonstrukciója miatt történő leürítésének esetét kivéve – a bérleti szerződés felmondása esetén a felmondásban meghatározott időpontig, a bérlakás leadása esetében bérbeadó és bérlő megállapodása szerinti időpontig kiürítve, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja a 30. § (1) bekezdése szerinti leltárral.

(2) Bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.

(3) Bérlő a hibafelvételi jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozik az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének és ezek költségtérítésének módjáról és határidejéről.

(4) Ha bérlő nem nyilatkozott, vagy a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének és a költségek megtérítésének megállapítását.

(5) Bérlő a saját költségén – bérbeszámítási igény nélkül – beépített valamennyi berendezést és felhasznált anyagot a lakás leadásakor:

a) a bérlakás állagának sérelme nélkül leszerelheti, elviheti az eredeti állapot helyreállítása mellett, vagy

b) bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja, melynek elfogadása esetén az elszámolás feltételeiről a felek megállapodást kötnek.

38. §

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös a bérlakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítja és a lakást kiürített és tiszta állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja, de a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munka elvégzése nem tartozik a kötelezettségei közé.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a bérlakásból határidőre nem szállítja el, bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárba vagy arra alkalmas más helyiségbe helyezheti el. Ennek során az elszállított hagyatéki tárgyakról leltárt vesz fel, és azt az ügyiratkezelés szabályai szerint megőrzi. Bérbeadó haladéktalanul értesíti az örököst, hogy az elszállított hagyatéki tárgyakat hol és milyen időpontig veheti át.

(3) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 30 napig őrzi meg. Ha az örökös a határidőben a hagyatékot nem szállítja el, költségére a bérbeadó az ingó-értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.-ban meghatározott örököst illeti meg.

(4) Amíg a bérlakás nem kerül leadásra a bérlakással kapcsolatos valamennyi költség és használati díj az örököst terheli.

(5) Ha az örökös a bérlakást 90 napon belül nem adja le a bérbeadónak, a 90. napot követő naptól, kétszeres összegű havi használati díjat fizet.

19. A befogadás szabályai

39. §

(1) Bérlő a Lakástv. 21. § (2) bekezdése alapján a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyt bérbeadónak írásban bejelenti és a bejelentésben a befogadni kívánt személy születési adatait és a vele való rokoni kapcsolatát megjelöli.

(2) Bérlő – az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével – a bérlakásba költöző személy befogadása előtt harminc nappal írásban a bérbeadó hozzájárulását kéri.

(3) A bérbeadó a hozzájárulás iránti kérelemre harminc napon belül nyilatkozik. A határidő újabb harminc nappal – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – meghosszabbítható.

Ha a bérbeadó harminc vagy a meghosszabbított harminc napon belül a kérelemre nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak tekintendő.

(4) A nyugdíjasok házában lévő bérlakásba a bérlő csak olyan házas- vagy élettársát fogadhatja be, aki:

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ellátásban – kivéve ideiglenes özvegyi nyugdíjban és árvaellátásban – részesül, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és

b) a 16. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(5) Bérbeadó a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személy kivételével hozzájárulást megtagadja, ha:

a) az együtt lakó személyek száma meghaladná az 1. mellékletben meghatározott, bérlakásban lakók jogos lakásigény mértékének felső határát,

b) a bérlő és a vele együtt lakó személyek – különös tekintettel a lakásban élő kiskorú személyre – lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének, mint a befogadás előtt, vagy

c) a bérlőnek a bérbeadóval szemben tartozása áll fenn.

(6) Bérbeadó az (1) bekezdésben foglaltak betartását a bérlemény-ellenőrzések során vizsgálja.

20. A bérlőtársi elismerés feltételei

40. §

(1) Bérlakásra bérlőtársi szerződés megkötéséhez a tulajdonosi jog gyakorlója – a Lakástv.-ben meghatározott eseteken túl – akkor járul hozzá, ha:

a) a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható személy

aa) legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel,

ab) kérelméhez a bérlő hozzájárul és

ac) a kérelmező esetében nem állnak fenn az 5. §-ban foglaltak, vagy

b) a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadható nagykorú személy

ba) legalább 5 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel,

bb) kérelméhez a bérlő hozzájárul és

bc) a kérelmező esetében nem állnak fenn az 5. §-ban foglaltak.

(2) A bérlőtársi elismerés iránti kérelem a 1. függelék 6. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

(3) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja tekintetében a bérlőtársként történő elismerés során az együttlakás tényétől függetlenül csak a bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.

(4) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlőtársi elismeréshez történő hozzájárulást megtagadja, ha a bérlőnek a bérbeadóval vagy közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló lakbér vagy közüzemi díj hátraléka van.

(5) Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, kivéve, ha a bérlőtársi elismerést kérő személy megfelel a 2. § 13. pontjában foglaltaknak.

21. Lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulás

41. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor járul hozzá, ha a bérlő a lakást

a) másik önkormányzati bérlakás bérletére, vagy

b) legalább egy lakásegységnek megfelelő tulajdoni hányadot jelentő tehermentes lakóingatlan tulajdonjogára vagy mindenki mást megelőző haszonélvezeti jogára

cseréli.

(2) Egy lakás több lakásra is cserélhető, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(3) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadja, ha:

aa) a bérlakásba együtt beköltöző személyek száma meghaladná az 1. mellékletben meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát,

b) a bérlőnek a bérbeadóval szemben fennálló lakbér vagy közüzemi hátraléka van, kivéve, ha erre vonatkozóan a bérbeadóval 1 évet meg nem haladó részletfizetési megállapodást kötött és azt teljesíti,

c) előtakarékossággal bérbe adott bérlakást kíván elcserélni,

d) a bérlakásra a bérlő bérleti jogot megszüntető, elővásárlási jogot alapító szerződést írt alá, vagy

e) a csere tárgyát képező ingatlan műszaki állapota alapján életvitelszerű lakhatásra alkalmatlan.

(4) A csereszerződés jóváhagyását követően kötött bérleti szerződés az eredeti bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamra kötendő.

(5) Amennyiben a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy a bérlakást a bérlővel együtt elhagyja.

42. §

(1) Bérlőkijelölési joggal vagy tartási szerződéssel érintett lakás cseréje esetén a bérlőkijelölési jog jogosultja, vagy az eltartó cseréhez való hozzájárulása is szükséges.

(2) Nyugdíjasok házában lévő bérlakás csak olyan kérelmezővel cserélhető, aki megfelel e rendelet 16. § (2) bekezdés rendelkezéseinek.

(3) Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás csak mozgáskorlátozott kérelmezővel cserélhető.

43. §

A lakáscsere szerződés – a Ptk.-ban meghatározottakon túl – tartalmazza:

a) a cserepartner tájékoztatását a bérlakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről,

b) a cserepartner tájékoztatását a bérlakásra vonatkozó – cserét követő – a lakbérrendeletnek megfelelő lakbér összegéről,

c) a bérlővel együtt lakó valamennyi személy felsorolását és személyes adatát, lakáshasználati jogcímükkel együtt és

d) a felek megállapodásától függően a lakásban visszamaradó vagy az oda beköltöző valamennyi személy adatát és lakáshasználati jogcímüket.

22. Tartási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulás

44. §

(1) Bérlakás használatát, bérleti jogát érintő tartási szerződés abban az esetben köthető, amennyiben ahhoz bérbeadó előzetesen hozzájárul.

(2) A tartási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulás iránti írásbeli kérelem bérbeadóhoz nyújtandó be.

(3) Bérbeadó a tartási szerződés megkötéséhez nem járul hozzá, ha:

a) bérlő tartós bentlakásos szociális intézményben elhelyezést nyert, vagy ilyen kérelme van folyamatban, kivéve, ha az elhelyezésről lemond,

b) bérlő tartása más módon megoldott,

c) életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, vagy

d) az eltartó a tartásra nem képes.

(4) A tartási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulás iránti kérelemhez a bérlő csatolja az (3) bekezdés a) pontjában foglaltakról szóló igazolást.

(5) A bérbeadó a hozzájárulás megadása előtt bérleményellenőrzést tart, melynek során vizsgálja, hogy a hozzájárulás megadásának feltételei teljesülnek-e.

(6) A tartási szerződés megkötését követően a befogadáshoz a 39. §-ban foglaltak teljesülésén túl a felek írásbeli hozzájárulása is szükséges.

(7) Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakásra tartási szerződés nem köthető.

23. Bérlakás albérletbe adásának feltételei

45. §

(1) A több szobás bérlakás legfeljebb 50%-a, a bérleti szerződésének fennállásáig, de legfeljebb kettő év időtartamra, lakhatás céljára albérletbe adható.

(2) Nagyságától függetlenül sem adható bérbe:

a) az előtakarékos,

b) a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított,

c) a nyugdíjasok házában levő,

d) az átmeneti elhelyezésre szolgáló, valamint

e) a piaci vagy költségelvű lakbérrel bérbeadott

bérlakás.

(3) Az albérleti szerződés megkötéséhez a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott idő lejártát követően az albérletbe adáshoz való hozzájárulás kérelemre meghosszabbítható, legfeljebb a bérleti szerződés fennállásáig.

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az albérleti szerződés megszűnik és az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt bérbeadótól.

(6) A bérlő az albérlő által használt lakószobára jutó mindenkori lakbér másfélszeresével növelt összegű lakbért fizet a bérbeadónak. Az albérleti díjról egyébként felek szabadon állapodnak meg.

(7) A bérlakás az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem hasznosítható.

(8) Ha a bérlő a bérlakást hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően adja albérletbe, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.

V. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony

24. A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása

46. §

(1) A bérlő a lakásbérleti szerződés lejártát megelőző hatvanadik naptól a szerződés lejártáig nyilatkozhat a bérleti szerződésének meghosszabbítási szándékáról. Ha az előírt határidőn belül vagy a bérleti szerződés lejártát követő hatvan napon belül, a tulajdonosi jog gyakorlójának felszólítását követően sem nyilatkozik, a szerződés nem hosszabbítható meg.

(2) A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelem a 1. függelék 5. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

47. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakásbérleti szerződést meghosszabbítja, ha:

a) bérlő, valamint a vele együtt lakó valamennyi személy lakhatása önerőből, más módon nem megoldható,

b) bérlőnek nem áll fenn lakbérhátraléka és nincs közüzemi díjtartozása,

c) a bérlő és a vele együtt lakó valamennyi személy se a bérbeadóval, se azon ingatlanban lakókkal szemben, amelyben a lakás található az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak,

d) bérlő és a vele együtt lakó valamennyi személy a bérlakást, valamint a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen használja,

e) bérlő a 33. § (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tesz, valamint

f) bérlakás felújításban, átalakításban, korszerűsítésben, bontásban vagy városfejlesztési, városrendezési célok megvalósításában, a szerződéshosszabbítás kezdeményezésétől számított három éven belül nem érintett.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakásbérleti szerződést egy alkalommal, legfeljebb egy évre meghosszabbítja, ha:

a) a bérlő, valamint a vele együtt lakó valamennyi személy lakhatása önerőből, más módon nem megoldható,

b) a bérlő

ba) vállalja, hogy lakbérhátralékát a bérleti jogviszony meghosszabbításának időtartama alatt legalább 20% mértékben csökkenti,

bb) vállalja, hogy közüzemi díj tartozását a bérleti jogviszony meghosszabbításának időtartama alatt legalább 20% mértékben csökkenti, vagy

bc) közüzemi szolgáltatás megszüntetésre került, de ez a lakhatást nem veszélyezteti és

c) a szerződéshosszabbításra vonatkozó – a 47. § (1) bekezdés c)-f) pontjában foglalt – egyéb feltételek teljesültek.

(3) A tulajdonosi jog gyakorlójának döntése alapján a meghosszabbított bérleti jogviszony alatt a bérlő a Család- és Gyermekjóléti Központtal együttműködik, ha:

a) a lakbérhátraléka, a közüzemi díjtartozása, vagy a kettő együtt meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, vagy

b) a közüzemi szolgáltatás megszüntetésre került.

(4) A tulajdonosi jog gyakorlója a (2) bekezdés alapján meghosszabbított lakásbérleti szerződést további egy évre meghosszabbítja, ha:

a) a bérlő, valamint a vele együtt lakó valamennyi személy lakhatása önerőből, más módon nem megoldható,

b) a bérlő a fennálló lakbér hátralékát és közüzemi díjtartozását egy év alatt legalább 20% mértékben csökkentette,

c) a bérlőnek

ca) vállalja, hogy lakbérhátralékát a bérleti jogviszony meghosszabbításának időtartama alatt legalább 20% mértékben csökkenti,

cb) vállalja, hogy közüzemi díj tartozását a bérleti jogviszony meghosszabbításának időtartama alatt legalább 20% mértékben csökkenti, vagy

cc) közüzemi szolgáltatás megszüntetésre került, de ez a lakhatást nem veszélyezteti,

d) a tulajdonosi jog gyakorlója által a Család- és Gyermekjóléti Központtal való együttműködésre kötelezett bérlő az együttműködési kötelezettségének eleget tett és

e) a szerződéshosszabbításra vonatkozó – a 47. § (1) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt – egyéb feltételek teljesültek.

(5) A tulajdonosi jog gyakorlója a 47. § (4) bekezdés alapján meghosszabbított lakásbérleti szerződést mindaddig további legfeljebb egy év időtartamban meghosszabbítja, amíg a bérlő a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek eleget tesz.

48. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a 47. § (1) bekezdése alapján a lakásbérleti szerződést:

a) szociális lakáskérelem alapján juttatott bérlakás, az előzetes regisztrációs pályázaton elnyert bérlakás esetén 3 év,

b) felújítási kötelezettséggel elnyert bérlakás, a mozgáskorlátozott személyek számára kiírt pályázaton elnyert bérlakás, a bérlakás megvásárlásának meghiúsulása következtében megszűnő lakáshasználati jog miatt biztosított bérlakás, valamint az intézményi bérlakás esetén öt év,

c) a 13. § 11. pontja alapján történő elhelyezés esetén három év, valamint

d) átmeneti elhelyezés esetén legfeljebb két alkalommal, legfeljebb egy év

időtartamra hosszabbítja meg.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a döntésről a bérbeadót és a bérlőt írásban tájékoztatja, mely alapján a bérlő és a bérbeadó haladéktalanul bérleti szerződést köt.

25. A bérlő másik bérlakásban történő elhelyezése

49. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a 13. § 10-12. és a 14. pontban foglalt esetben vagy a bérlő kérelmére szakorvosi igazolás alapján egészségügyi ok miatt helyezheti el a bérlőt másik bérlakásban.

(2) A 13. § 10-12. és a 14. pontban foglaltak alapján történő elhelyezés során a tulajdonosi jog gyakorlója indokolt esetben, a másik bérlakásban történő elhelyezés mellett közös megegyezéssel pénzbeli térítést is biztosíthat. A megállapodás szerinti összeg kifizetésére csak a bérlakás tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakás bérlő által történő leadását követően kerülhet sor.

(3) A tulajdonosi jog gyakorlója – előzetes egyeztetést követően – a bérlőnek a másik bérlakásban történő elhelyezéssel kapcsolatban indokoltan felmerült, igazolt költségeit megtéríti.

50. §

(1) A nyugdíjasok házából távozó bérlő az 1. mellékletében szabályozott jogos lakásigény mértékének megfelelő nagyságú bérlakásban történő elhelyezésre tarthat igényt, ha pénzbeli térítésre nem tart igényt.

(2) A bérleti szerződés, ha

a) a bérlő a 16. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján, határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakás visszaadásával került nyugdíjasok házában elhelyezésre, határozatlan időtartamra, vagy

b) egyéb módon került nyugdíjasok házában elhelyezésre, öt év időtartamra

kötendő.

(3) A (2) bekezdés b) pont szerinti esetben a bérleti szerződés a 48. § (1) bekezdés b) pont szerint meghosszabbítható.

26. A bérleti jogviszony helyreállítása

51. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérleti jogviszonyt helyreállítja azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki

a) a lakásnak a szerződés megszűnését megelőzően a bérlője volt,

b) bérleti szerződése lakbérhátralék felhalmozása miatt vagy a lakás közüzemi díjának meg nem fizetése miatt került felmondásra és

c) a jogviszony helyreállítása iránti kérelmet a bérleti szerződés megszűnését követő hatvan napon belül benyújtja.

(2) A szerződés a megszűnt bérleti szerződésben foglalt időpontig kerül helyreállításra, ha

a) a volt bérlő a lakbértartozását, valamint a közüzemi díjtartozását a helyreállításra irányuló kérelmét megelőzően kiegyenlítette,

b) a lakást életvitelszerűen, folyamatosan lakja,

c) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel,

d) a bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítését vállalja és

e) a 47. § (1) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt egyéb feltételek teljesültek.

(3) A szerződés a helyreállítástól számított egy év időtartamra kerül helyreállításra, ha

a) a volt bérlő a lakbértartozását a helyreállításra irányuló kérelmét megelőzően kiegyenlítette és a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozás megfizetésére megállapodást köt,

b) a lakást életvitelszerűen, folyamatosan lakja,

c) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel,

d) a bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítését vállalja és

e) a 47. § (1) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt egyéb feltételek teljesültek.

(4) Nem állítható helyre a bérleti jogviszony azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek volt bérleményében jogellenesen befogadott személy lakik, vagy aki volt bérleményét a bérbeadó hozzájárulása nélkül albérletbe adta.

(5) A bérleti jogviszony helyreállítása iránti kérelem a 1. függelék 8. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

27. A lakásbérleti jogviszony folytatása

52. §

(1) A bérlakás bérleti jogviszonyának folytatására vonatkozó – a Lakástv. 32. §-ában foglalt -feltételek meglétét a jogviszonyfolytatást kérő kérelmére a tulajdonosi jog gyakorlója megvizsgálja, és annak eredményéről a kérelmezőt és a bérbeadót értesíti.

(2) A bérleti jogviszony folytatására irányuló – a 1. függelék 9. pontja szerinti – kérelem a bérlő halálát követő kilencven napon belül nyújtható be.

(3) Mozgáskorlátozott személy számára kialakított bérlakás esetén csak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható, mozgáskorlátozott hozzátartozó jogosult a bérleti jogviszony folytatására. Ellenkező esetben a bérleti jogviszony folytatására az 1. mellékletben meghatározott jogos lakásigény mértékének megfelelő másik önkormányzati bérlakásban jogosult a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára.

VI. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony megszüntetése

28. A lakásbérleti jogviszony megszüntetése felmondással

53. §

(1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha

a) a bérlő vagy a vele együtt lakó bármely személy a bérbeadóval vagy az abban az ingatlanban élő bármely lakóval szemben, amelyben a lakás található, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartást tanúsít,

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy a jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti.

(2) Előtakarékos bérlakás esetén a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó felmondja, ha a bérlő a bérleti szerződésben rögzített időpontig nem igazolja fizetési kötelezettségének teljesítését.

29. A lakásbérleti jogviszony pénzbeli térítéssel történő megszüntetése

54. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő megállapodása alapján a lakásbérleti jogviszony pénzbeli térítéssel is megszüntethető, ha a bérlő másik bérlakásban történő elhelyezésére nincs lehetőség, és a jogviszony megszüntetésére a 13. § 10. vagy 12. pontban felsoroltak miatt kerül sor.

(2) A pénzbeli térítés mértéke nem haladhatja meg a leadásra kerülő bérlakás forgalmi értékének 50%-át.

(3) A megállapodás csak a forgalmi értékbecslés elvégzése után köthető. A megállapodásban rögzített összegből levonandó a lakbér és a 2. § 7. pont a)-c) pontjában felsorolt közüzemi díjhátralék összege, amely a hátralék rendezésére fordítandó.

(4) A teljes térítési összeg kifizetésére csak a bérlakásnak a bérlő által történő leadása után kerülhet sor.

(5) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlővel kötött megállapodás alapján a térítési összeg legfeljebb 50%-át a megállapodás megkötését követően a bérlő részére kifizetheti abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérlakást hatvan napon belül a megállapodásban rögzített módon a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül leadási kötelezettségének nem tesz eleget, a kifizetett pénzbeli térítés összegét egyösszegben, haladéktalanul, a határidő lejártát követő napon érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben visszafizeti.

(7) A bérlő a bérlakást tiszta és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, továbbá a bérbeadó által előírt feladatok elvégzését követően bocsátja a bérbeadó rendelkezésére. A karbantartási munkálatoktól a tulajdonosi jog gyakorlója eltekinthet.

(8) Ha a bérlő a megállapodásban rögzített határidőig a bérlakást nem bocsátja a bérbeadó birtokába, a mindenkori lakásbérleti díj háromszoros mértékének megfelelő díjat fizet.

30. Lakásbérleti jogviszony megszüntetése elővásárlási jog alapításával

55. §

(1) A határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakás jogviszonya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – közös megegyezéssel, a megszüntetésre kerülő szerződésben megjelölt bérlakásra vonatkozó elővásárlási jog alapításával egyidejűleg is megszüntethető. Ez esetben a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg, és másik bérlakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) Elővásárlási lehetőség nem áll fenn:

a) a nyugdíjasok házában található bérlakásra,

b) az előtakarékos bérlakásra,

c) az ingatlanfejlesztés céljára kijelölt területen található bérlakásra,

d) a bontásra kijelölt épületben található bérlakásra,

e) a tizenöt évnél nem régebben teljes rekonstrukción átesett vagy épült bérlakásra és

f) a műteremlakásra.

(3) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltételeit és az elővásárlási jog alapítását a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő külön írásbeli szerződésben rögzíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlőnek lakbér- és közüzemi hátraléka nincs.

(5) A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bérbeadó által bérbe adott bérlakás esetében a bérlő, a tulajdonosi jog gyakorlója és bérlőkijelölési jog jogosultja a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével háromoldalú szerződésben rögzítik az elővásárlási jog alapítását. A megállapodásban a bérlőkijelölési jog jogosultja vállalja, hogy feladatai ellátásához a megállapodás létrejöttétől számított tíz évig nem kezdeményezi bérlakás juttatását.

(6) Az elővásárlási jog legfeljebb a bérleti jogviszony megszűnésétől számított két év időtartamra alapítható, amelyet a tulajdonosi jog gyakorlója a bérlő kérelmére egyszer, további egy évvel meghosszabbítja.

56. §

(1) A bérleti jogviszonyt megszüntető és az elővásárlási jogot alapító szerződés aláírását követő harminc napon belül a bérbeadó, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő írásbeli szerződése alapján, az abban foglalt tartalommal, a korábbi bérlővel lakáshasználati szerződést köt, melynek egyéb feltételei azonosak a bérleti szerződésben foglaltakkal.

(2) Ha az 55. § (6) bekezdésében foglalt időtartam alatt nem jön létre hatályos adásvételi szerződés, az elővásárlási jog és a lakáshasználati szerződés megszűnik, a bérbeadó a jogszerű lakáshasználó kérelmére az elővásárlási jogot alapító szerződésben megjelölt bérlakásra új bérleti szerződést köt, melynek időtartama legfeljebb 5 év.

(3) A (2) bekezdés alapján kötött bérleti szerződés 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

(4) Az 55. § (6) bekezdésben foglalt időtartam alatt a használati jog folytatására az 52. §-ban rögzített szabályok alkalmazandók. A használati jog folytatása esetén a tulajdonosi jog gyakorlója és a jogviszony folytatója az elővásárlási jog alapítására új, a jogelődével azonos tartalmú szerződést köt.

(5) A lakáshasználati szerződés időtartama alatt a bérlakásra csereszerződés nem köthető.

VII. Fejezet

A lakáshoz jutási támogatás

31. A kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás

57. §

(1) Lakástulajdonnal nem rendelkező nagykorú, természetes személy első lakástulajdona megszerzéséhez kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatásban (a továbbiakban: kölcsöntámogatás) részesülhet.

(2) A kölcsöntámogatás csak egyszer és egyféle jogcímen, Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő, legalább egy lakásegységet kitevő ingatlantulajdon vásárlásához vagy építéséhez biztosítható.

(3)A kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás iránti kérelem a 1. függelék 4. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.

58. §

(1) A kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás iránti kérelem alapján a tulajdonosi jog gyakorlója támogatást akkor állapíthat meg, ha a (3) bekezdésben foglaltak teljesülnek, a (5) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn és

a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének

aa) egy vagy kéttagú család esetén a 300%-át vagy

ab) egyéb család esetében a 225%-át

nem haladja meg.

(2) Nem nyújtható kölcsöntámogatás az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén sem:

a) telekvásárláshoz,

b) hitelintézeti kölcsön vagy magánhitel kiváltásához vagy előtörlesztéséhez,

c) haszonélvezettel, jelzálogjoggal, vételi joggal terhelt lakhatásra szolgáló ingatlan vásárláshoz, építéséhez és bővítéséhez,

d) lakóépület átalakításához, felújításához,

e) önkormányzati tulajdonú bérlakás megvásárlásához, vagy

f) ráépítés esetén, ha az ingatlan tulajdonosa nem járul hozzá, hogy a kölcsön biztosítékául jelzálogjog az ingatlanra bejegyzésre kerüljön.

(3) Kölcsöntámogatás csak az 1. mellékletében meghatározott jogos lakásigény mértékét meg nem haladó, de legfeljebb 120 m2 hasznos alapterületű ingatlan építéséhez, vásárlásához biztosítható, függetlenül attól, hogy az épület hány ütemben épül meg.

(4) Gyermektelen házas- vagy élettárs kérelmezők esetében a (3) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb kettő születendő gyermeket, egygyermekes pár esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni.

(5) Nem részesülhet kölcsöntámogatásban az a személy, aki:

a) előző lakásának bérleti jogviszonya a bérlőnek felróható okból a bérbeadó felmondása, vagy bírói ítélet következtében szűnt meg, vagy ez okból a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá újabb, határozott idejű szerződés kötéséhez,

b) bérlakást kedvezményes feltételekkel vásárol meg,

c) bérlakásának bérleti joga úgy szűnt meg, hogy vételi jogáról arra jogosult javára lemondott,

d) a kölcsöntámogatással érintett ingatlanon kívül 50%-ot meghaladó lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonrésszel vagy haszonélvezetével rendelkezik vagy rendelkezett,

e) a kölcsöntámogatás iránti kérelmében valótlan adatot közöl,

f) nem rendelkezik a kölcsöntámogatás visszafizetéséhez szükséges jövedelemmel, vagy a munkáltatói hitel nélkül számított önrész nem éri el az ingatlan vételára vagy a kivitelezési költség 10%-át, vagy

g) a jogügylet tárgyát képező ingatlan vásárlásához vagy építéséhez egy éven belül kamatmentes kölcsöntámogatást igényelt és kérelme a jogos lakásigény mértékének túllépése miatt került elutasításra.

(6) Kölcsöntámogatás akkor biztosítható, ha az igénylő az erre irányuló kérelmét a hitelszerződés megkötése előtt nyújtotta be a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnél.

59. §

(1) Az adható kölcsöntámogatás legmagasabb összege 2.000.000,- Ft.

(2) Ha a kérelmező lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonrésszel rendelkezik vagy rendelkezett, az adható kölcsöntámogatás rá jutó legmagasabb összege a tulajdoni hányad arányában csökken.

(3) A kölcsönösszeg erejéig a kölcsöntámogatás visszafizetésének időtartamára az ingatlan-nyilvántartásba Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata javára jelzálogjog kerül bejegyzésre.

(4) A jelzálogjog bejegyzésének és törlésének költsége az adóst terheli.

(5) További hitel jelzálogjogának bejegyzéséhez Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata abban az esetben járul hozzá, ha az adósnak kölcsöntámogatás hátraléka nincs.

(6) Használt ingatlan vásárlása esetén kölcsöntámogatás akkor is adható, ha az ingatlan-nyilvántartásban a korábbi tulajdonos javára hitel jelzáloga került bejegyzésre, és ennek törléséről az adásvételi szerződésben megállapodtak.

60. §

(1) Amennyiben az egyik kérelmező lesz a kölcsöntámogatással érintett ingatlan tulajdonosa, a kölcsön visszafizetését a másik kérelmező adóstársként vállalja.

(2) A kölcsöntámogatás visszafizetésének időtartama alatt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a vásárlással szerzett haszonélvezeti jog bejegyzéséhez nem járul hozzá.

(3) Amennyiben a bérlő bérleti hatályos szerződésének időtartama alatt kamatmentes kölcsöntámogatásban részesül, a bérleti szerződés lejártának időpontja

a) ingatlan építése esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított tizennyolc hónap, vagy

b) ingatlan vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított hat hónap

időtartamra módosul azzal, hogy az eredeti bérleti szerződés lejártának időpontját nem haladhatja meg.

61. §

(1) A kölcsöntámogatás visszafizetésének határideje 10 év.

(2) A kölcsöntámogatás a futamidő alatt bármikor kamatmentesen visszafizethető.

(3) Kölcsöntámogatás hátralékára részletfizetési kedvezmény nem biztosítható.

(4) Az Önkormányzat által korábban folyósított kölcsöntámogatást, valamint ezen összeg után a folyósítás időpontjától kezdődően a visszafizetés napjáig járó, minden késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat azonnal, egy összegben visszafizetendő, ha:

a) a kölcsön futamideje alatt a tulajdonosi jog gyakorlójának tudomására jut, hogy a kedvezményezett a kölcsönt nyújtó félrevezetésével jutott a támogatáshoz,

b) az ingatlant 5 éven belül a javára kikötött értékkülönbözettel másik lakásra cseréli el, kivéve, ha anyagi körülményei miatt kényszerül a lakás értékesítésére és kisebb lakás vásárlása mellett az értékkülönbözetből csak az igazolt köztartozásait és hiteleit tudja visszafizetni,

c) a kölcsöntámogatással épített, vásárolt lakást vagy annak egy részét nem lakás céljára hasznosítja vagy

d) ingatlanának egy részét értékesíti.

(5) A jelzálogjog átjegyezhető, ha a kedvezményezett

a) az ingatlant nagyobb és értékesebb, tulajdonába kerülő másik ingatlanra cseréli el, vagy építéssel, vagy adás-vételi szerződéssel szerez újabb, tulajdonába kerülő ingatlant és a kölcsöntámogatással érintett ingatlan eladásából származó teljes bevételét az újabb ingatlan megszerzésére fordítja,

b) a kölcsöntámogatással érintett régi ingatlan elidegenítése az új ingatlan vásárlását követően történt, és hitelintézet igazolást csatol arról, hogy az elidegenítésből származó teljes bevételt az új ingatlan vásárlásához felvett kölcsön előtörlesztésére fordította, vagy

c) az ingatlant házassági vagy élettársi vagyonközösség megszüntetése érdekében volt házas- vagy élettársának idegenítette el.

ZÁRÓ RÉSZ

32. Felhatalmazó rendelkezés

62. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert a függelék naprakészen tartására és a szükségszerű módosítás elvégzésére.

33. Hatályba léptető rendelkezés

63. §

A rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

34. Átmeneti rendelkezések

64. §

(1) E rendelet alkalmazandó – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2019. január 1. napját megelőzően létrejött valamennyi Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakásra kötött bérleti szerződésre, valamint az általa nyújtott valamennyi önkormányzati kamatmentes kölcsöntámogatás tárgyában kötött szerződésre, ha a támogatás teljes visszafizetése a fenti időpontig nem teljesült.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 24/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ. rendelet

a) 60-61. §-a alkalmazandó a rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, folyamatban levő határozatlan időtartamra bérbe adott bérlakás pénzbeli térítés ellenében történő leadása és

b) 24. §-a alkalmazandó a rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, folyamatban levő nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelem

esetében.

35. Hatályon kívül helyező rendelkezés

65. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 24/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ. rendelet.

Borkai Zsolt s.k.

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd s.k

jegyző

****

(Dr. Dézsi Csaba András képviselő úr megérkezik az ülésre, a Közgyűlés létszáma 22 főre módosul.)

3.NAPIRENDIPONT:

Javaslat a Győr város területén egészségügyi alapellátási szolgálatok körzeteinek kialakításáról szóló 22/2005. (V. 10.) Ök. rendelet módosítására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Fodor Roland képviselő:Győr területén jelenleg van-e üres praxis, ha van akkor mennyi és mióta áll üresen?

Borkai Zsolt polgármester: Tájékoztatja a képviselő urat, hogy jelenleg Győrben nincs üres praxis.

Mivel a napirendi ponthoz további kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 22 fő – 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

31/2018. (XII. 20) RENDELETE

A GYŐR VÁROS TERÜLETÉN EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI SZOLGÁLATOK KÖRZETEINEK KIALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 22/2005. (V. 10.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró alapellátást végző orvos és védőnő, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Győr város területén egészségügyi alapellátási szolgálatok kialakításáról szóló 22/2005. (V. 10.) Ök. rendelet (a továbbiakban: Ök. rendelet) 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Ök. rendelet 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Ök. rendelet 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Ök. rendelet 4. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

2. §

E rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

Borkai Zsolt s.k.

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd s.k

jegyző

(A rendelet mellékletei a jegyzőkönyv végén találhatóak.)

****

4.NAPIRENDIPONT:

Javaslat a Család- és Gyermekjóléti Központ, az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat, valamint a Sün Balázs Óvoda engedélyezett közalkalmazotti álláshelyei számának emelésére

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 22 fő – 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

202/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért a Család- és Gyermekjóléti Központ engedélyezett közalkalmazotti álláshelyei számának 2019. január 1. napjától 4 álláshellyel történő növelésével, amelyek közül 3 álláshelyen óvodai és iskolai szociális segítő munkatárs, 1 álláshelyen szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser kerül alkalmazásra. Így az intézmény engedélyezett közalkalmazotti álláshelyeinek száma 2019. január 1. napjától 103,25-ről 107,25-re emelkedik.

2. A Közgyűlés egyetért az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat engedélyezett közalkalmazotti álláshelyei számának 2019. január 1. napjától 4 álláshellyel történő növelésével, amelyeken karbantartó munkatárs kerül alkalmazásra. Így az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 2019. január 1. napjától 244-ről 248-ra emelkedik.

3. A Közgyűlés egyetért a Sün Balázs Óvoda engedélyezett közalkalmazotti álláshelyei számának 2019. január 1. napjától 1 álláshellyel történő növelésével, amelyen logopédus munkatárs kerül alkalmazásra. Így az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 2019. január 1. napjától 87-ről 88-ra emelkedik.

4. A Közgyűlés az 1., 2. és 3. pontban szereplő közalkalmazotti álláshelyek fedezetét a 2019. évi költségvetésében biztosítja az alábbiak szerint:

a.) Család- és Gyermekjóléti Központ

Személyi juttatások: 9.100.000,- Ft

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális

hozzájárulási adó: 1.800.000,- Ft

Dologi kiadások: 600.000,- Ft

Összesen: 11.500.000,- Ft

b.) Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat

Személyi juttatások: 9.000.000,- Ft

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális

hozzájárulási adó: 2.000.000,- Ft

Dologi kiadások: 1.000.000,- Ft

Összesen: 12.000.000,- Ft

c.) Sün Balázs Óvoda

Személyi juttatások: 3.300.000,- Ft

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális

hozzájárulási adó: 644.000,- Ft

Összesen: 3.944.000,- Ft

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

5. A Közgyűlés felkéri a polgármestert az 1-4. pontban meghatározott változtatások Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési rendeletébe való beépítésére.

Felelős: polgármester

Határidő: a 2019. évi önkormányzati költségvetési rendelet összeállítása

****

5.NAPIRENDIPONT:

Javaslat önkormányzati működést érintő rendeletek módosítására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester:Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 22 fő – 16 igen, 2 nem, 4 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

32/2018. (XII. 20.) RENDELETE

ÖNKORMÁNYZATI MŰKÖDÉST ÉRINTŐ RENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva,

a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 58. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 200. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál és Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr működő szakszervezeti tagok véleményének kikérésével -

a következőket rendeli el:

1. §

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ)2. melléklet 5.4. pont 5.4.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.4.7. az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, a lakásvásárlás és építés támogatásáról szóló 30/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket,”

(2) Az SZMSZ 5. melléklet 2. táblázat 23. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

 „23.    idősek garzonházában ügyeleti szolgálat működtetése (ellátási szerződéssel és az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény keretén belül)  30/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 19. §,
308/2003. (IX. 18.) Kgy. sz. határozat

(3) Az SZMSZ 5. melléklet 8. táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

 „2.     lakásvásárlás- és építés támogatások biztosítása  30/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 57. §”

2. §

(1) Az önkormányzati elismerések alapításáról szóló 11/2013. (II. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Elismerési rendelet) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § „Győr Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím adományozható azon személynek, aki az életével, a munkásságával vagy a teljesítményével Győr városának olyan maradandó érdemeket szerez, amely példaként állítható az utókornak.”

(2) Az Elismerési rendelet 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A benyújtott javaslat tartalmazza

a) a javaslatot tevő személy nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét,

b) az elismerésre javasolt nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, foglalkozását vagy tevékenységi körét,

c) az elismerésre javasolt életútjának, munkásságának, teljesítményének, tevékenységének ismertetését, valamint

d) az elismerés megjelölését és részletes indokolását.”

(3) Az Elismerési rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (1) bekezdés szerint elismerésben részesített

a) természetes személy az 1. melléklet 1-3. alcímében meghatározott ezüstérmet, annak kicsinyített másaként készített, az 1. melléklet 4. alcíme szerinti kitűzőt – a posztumusz elismerés kivételével – és az adományozást tanúsító díszes oklevelet, valamint pénzjutalmat, vagy

b) közösség az 1. melléklet 1-3. alcímében meghatározott ezüstérmet, az adományozást tanúsító díszes oklevelet, valamint pénzjutalmat

kap.”

(4) Az Elismerési rendelet 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az elismerésben részesülőt

a) „Győr Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím esetén bruttó 1.000.000,- Ft,

b) a (8) bekezdésre figyelemmel a „Pro Urbe Győr” díj esetén bruttó 500.000,- Ft,

c) a (8) bekezdésre figyelemmel a Szent László-érem esetén bruttó 400.000,- Ft,”

d) a Bakács László-emlékdíj esetén bruttó 150.000,- Ft,

e) az 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti díj esetén bruttó 250.000,- Ft, valamint”

f) a „Nemzetiségekért” díj esetén bruttó 150.000,- Ft, ha közösség kapja a díjat, bruttó 200.000,- Ft

pénzjutalom illeti meg.”

(5) Az Elismerési rendelet a következő II/A. fejezettel egészül ki:

„II/A. Az adatkezelésre vonatkozó szabályok

26/A. §

(1) E rendelet szempontjából

a) az önkormányzati elismerések adományozásával kapcsolatos feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása során az Önkormányzat,

b) az a) pontban meghatározottakon túlmenően javaslattételi jogkörében eljárva a javaslat tekintetében a javaslattevő

minősül adatkezelőnek (a továbbiakban: Adatkezelő).

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti Adatkezelő adatkezelésének rendjére az Önkormányzat iratkezelési szabályzatában foglalt rendelkezés az irányadó. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt.

(3) A személyes adatok megismerésére az elismerés adományozásával kapcsolatban a Közgyűlés, valamint szervei jogosultak.

(4) A személyes adatok megismerésére a 19. § (1) és (3) bekezdés szerinti feladatai ellátása érdekében az elismerés előkészítésére létrehozott munkacsoport tagjai jogosultak.

26/B. §

(1) A 26/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Adatkezelő az elismerésre javaslatot tevő személy nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét a javaslatot tevő személy azonosítása, a javaslattevővel való kapcsolattartás céljából kezeli.

(2) Adatkezelő a javasolt személy nevét, lakcímét a javasolt személy azonosítása, a javasolt személlyel való kapcsolattartás, elismerésben részesítés esetén, az elismerés átadása, valamint a 21. § (9) bekezdésben és 26. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése céljából kezeli.

(3) Adatkezelő a javasolt személy foglalkozására, tevékenységére, teljesítményére, életútjára, szakmai munkásságára vonatkozó adatot a javaslat benyújtása, a javaslat elbírálása, az adományozásról szóló döntés meghozatala, elismerésben részesítés esetén az elismeréshez kapcsolódó díszes oklevél elkészítése és átadása céljából kezeli.

(4) Ha a javasolt személy nem természetes személy, Adatkezelő a javasolt személy képviseletére jogosult személy nevét, telefonszámát kapcsolattartás, valamint az elismerés átadása céljából kezeli.

(5) Elhunyt személy részére történő adományozás esetén Adatkezelő az elismerésben részesített örököse vagy családja képviselője nevét, lakcímét és telefonszámát az elismerés átadása, valamint kapcsolattartás céljából kezeli.

(6) Adatkezelő a 25. §-ban foglalt feladatai ellátása céljából a (2) és (4) bekezdés szerinti adatokat kezeli.”

3. §

A behajthatatlan követeléssel kapcsolatos eljárásról, valamint a követelés elengedésének eseteiről és módjáról szóló 19/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Követelés-elengedési rendelet) 4. § f)-m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a következő n) ponttal:

„f) ha a kötelezett nem lelhető fel,

g) ha a kötelezett végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik,

h) ha a lemondás az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban külön jogszabály által meghatározott közérdekű cél megvalósítását szolgálja,

i) szervezetben fennálló önkormányzati tagság megszűnése esetén a szervezet létesítő okirata alapján járó vagyon tekintetében, ha az Önkormányzatnak járó vagyon a szervezet további működését veszélyezteti,

j) ha a jogerős hatósági határozatban előírt kötelezettségének nem teljesítése miatt a kötelezett terhére bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a kötelezett a bírság alapjául szolgáló, elmulasztott kötelezettségének igazoltan eleget tesz,

k) ha a mindenkor hatályos közszolgálati szabályzat alapján keletkező visszafizetési kötelezettség összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója elengedi vagy mérsékli,

l) ha más önkormányzati rendelet alapján a kötelezettség megtérítése alól a kötelezettet az arra jogosult mentesíti,

m) ha a követelés érvényesítésére jogszabály vagy szerződés alapján kötelezett személy hiányában nincs lehetőség, vagy

n) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.”

4. §

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 30/2016. (XII. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Hulladékrendelet) 4-5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A közszolgáltatási terület lehatárolását az 1-2. melléklet tartalmazza.

5. § Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a közszolgáltatást a közszolgáltatási területen egész évben biztosítja.”

(2) A Hulladékrendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A közszolgáltató a közszolgáltatási területen a kihelyezett gyűjtőedényben lévő hulladékot a közszolgáltató által közzétett vagy szerződésben közölt, az adott típusú hulladék összegyűjtésére kijelölt napon szállítja el.”

(3) A Hulladékrendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A közszolgáltató a nem természetes személy ingatlanhasználó részére igény esetén biztosíthatja az elkülönített hulladékgyűjtés és -elszállítás lehetőségét külön szerződés alapján.”

(4) A Hulladékrendelet 25. §-aa következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az 1. mellékletben meghatározott területen az ürítési díjat

a) a természetes személy ingatlanhasználó a részére biztosított, valamint a társasház és a lakásszövetkezet esetén a természetes és nem természetes személy ingatlanhasználó a társasház vagy a lakásszövetkezet részére biztosított elektronikus jeladóval ellátott hulladékgyűjtő edény tényleges ürítési adatai alapján,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó nem természetes személy ingatlanhasználó

ba) a 10. § szerinti hulladékszállítási gyakoriságtól függő átalánydíjként, és

bb) a ba) pont szerinti hulladékszállítási gyakoriságon felüli, külön kérelemre történő hulladékelszállítás esetén a tényleges elszállítás alapján

fizeti meg.”

(5) A Hulladékrendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 2. mellékletben meghatározott területen az ingatlanhasználó a rendelkezésre állási díjat fizeti meg.”

(6) A Hulladékrendelet 26. §-aa következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb, mint 30 nap.”

(7) A Hulladékrendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lakatlanság tényét és azt, hogy az ingatlant nem használják, az ingatlanhasználó írásban jelenti be, és hitelt érdemlően igazolja a közszolgáltatónak a közszolgáltató szabályzatában foglaltak szerint. Ez alapján a közszolgáltató meggyőződik arról, hogy az ingatlan lakatlan és ott hulladék nem keletkezik. Az ingatlanhasználó a szüneteltetés időtartamára közszolgáltatási díjat nem fizet, feltéve, ha az ingatlanhasználó az igényét február 28-ig, május 31-ig, augusztus 31-ig vagy november 30-ig bejelenti. A szüneteltetés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a bejelentés alapján történő számlázási időszak kezdő napja.”

(8) A Hulladékrendelet 27. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Igény esetén a Koordináló szerv a társasház és a lakásszövetkezet képviseletére jogosult ingatlanhasználók közötti díj felosztására vonatkozó nyilatkozata és az egyedi számlák kiállításához szükséges adatszolgáltatása alapján egyedi számlát bocsát ki. A felosztott számlázás a bejelentést követő negyedév első napjától valósul meg, feltéve, ha a társasház vagy a lakásszövetkezet képviseletére jogosult az erre vonatkozó igényt február 28-ig, május 31-ig, augusztus 31-ig vagy november 30-ig hiánytalanul bejelenti. Az egyedi számla ingatlanonként tartalmazza a rendelkezésre állási díjat és a felosztásra vonatkozó nyilatkozat szerint felosztott ürítési díjat.

(3) A társasházi, lakásszövetkezeti kiszámlázási arányszámok változását a társasház vagy a lakásszövetkezet képviseletére jogosult a számla kibocsátását megelőző hónap első napjáig jelentheti be.”

(9) A Hulladékrendelet 1. mellékletének helyébe az 1. melléklet lép.

(10) A Hulladékrendelet 2. mellékletének helyébe a 2. melléklet lép.

5. §

(1) Győr város nevének és jelképeinek használati rendjéről szóló 12/2017. (III. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Névhasználati rendelet) 17. § (4) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a következő f) ponttal:

„c) a kérelem tárgyát,

d) a név vagy jelkép használatának célját,

e) a használati jog időtartamát és

f) amennyiben van, az a)-d) ponton kívül a használat főbb jellemzőit:

fa) a használat formáját, annak leírását,

fb) a használat gyakoriságát vagy annak mennyiségét,

fc) köthető-e hozzá reklámtevékenység, valamint

fd) előállítás, terjesztés vagy forgalomba hozatal esetén annak módját, kereskedelmi forgalomba hozatal esetén a tervezett bruttó egységárat vagy a teljes várható bevételt.”

(2) A Névhasználati rendelet a következő III/A. fejezettel egészül ki:

„„III/A. Az adatkezelésre vonatkozó szabályok

20/A. §

(1) E rendelet szempontjából az Önkormányzat minősül adatkezelőnek.

(2) Adatkezelő adatkezelésének rendjére az Önkormányzat iratkezelési szabályzatában foglalt rendelkezés az irányadó. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt.

(3) A személyes adatok megismerésére a névhasználat és jelképek használati jogával kapcsolatos eljárásban, az előkészítő és ügyviteli feladatok ellátása érdekében Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jogosult.

20/B. §

(1) Adatkezelő a kérelmező természetes személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a kérelmező egyéni vállalkozó nevét, nyilvántartási számát, székhelyét a kérelmező azonosítása céljából kezeli.

(2) Ha kérelmező nem természetes személy, Adatkezelő a kérelmező képviseletére jogosult személy nevét a kérelem benyújtására való jogosultság ellenőrzése céljából kezeli.

(3) Adatkezelő a kérelmezővel való kapcsolattartás céljából a kérelmező által megjelölt, kapcsolattartásért felelő személy nevét, tisztségét, lakóhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét kezeli.”

(3) A Névhasználati rendelet IV. fejezete a következő 20/C. §-sal egészül ki:

„20/C. § Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert a függelék naprakészen tartására és a szükségszerű módosítás elvégzésére.”

(4) A Névhasználati rendelet 6. függeléke helyébe az 1. függelék lép.”

6. §

(1)Az SZMSZ 101. § (3) bekezdésében a „4. mellékletben” szövegrész helyébe a „6. mellékletben” szöveg lép.

(2) Az Elismerési rendelet

a) 21. § (6) bekezdés f) pontjában az „1. § e) pontja” szövegrész helyébe az „1. § (2) bekezdés f) pontja” szöveg, valamint

b) 21. § (8) bekezdésében „az 1. § (1) bekezdése szerinti elismerés” szövegrész helyébe „a „Pro Urbe Győr” díj és a Szent László-érem” szöveg

lép.

(3) A Követelés-elengedési rendelet

a) 5. § (1) bekezdésében a „4. § (1) bekezdés a)-h) és k)-m) pontja” szövegrész helyébe a „4. § (1) bekezdés a)-g) és l)-n) pontja” szöveg, valamint

b) 5. § (2) bekezdésében a „4. § (1) bekezdés i) és j) pontja” szövegrész helyébe a „4. § (1) bekezdés j) és k) pontja” szöveg

lép.

(4) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének összeállítása és végrehajtása során alkalmazandó általános gazdálkodási szabályokról szóló 35/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 11. § (6a) bekezdésében a „bruttó 200.000,- Ft” szövegrész helyébe a „bruttó 500.000,- Ft” szöveg lép.

(5) A közszolgálati tisztviselők díjazásáról és a Közszolgálati Tisztviselők Napjáról szóló 13/2017. (III. 30.) önkormányzati rendelet 2/A. §-ában a „42.500 Ft” szövegrész helyébe a „46.500,- Ft” szöveg lép.

7. §

(1) Jelen rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet 1-2. §-a, 4. §-a, 6. § (2) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, valamint 8. §-a 2019. január 1. napján lép hatályba.

8. §

(1) Hatályát veszti:

a) az Elismerési rendelet 2. § 5. pontjában az „aranygyűrű”, valamint

b) az Elismerési rendelet 17. § (2) bekezdésében a „melyről a javaslatkérés tájékoztat”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Elismerési rendelet 1. mellékletének 5. alcíme.

(3) Hatályát veszti a Hulladékrendelet 16. §-a, 28. § (3) bekezdése és 3. melléklete.

Borkai Zsolt s.k.

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd s.k

jegyző

(A rendelet mellékletei a jegyzőkönyv végén találhatóak.)

****

6.NAPIRENDIPONT:

Javaslat a Győr Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének, valamint a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosítására

(TSZTM 2016-026, TSZTM 2017-060, SZTM 2016-026, SZTM 2018-032, SZTM 2018-041, SZTM 2018-053, SZTM 2018-060, SZTM 2018-061, SZTM 2018-064, SZTM 2018-065, SZTM 2018-066, SZTM 2018-067, SZTM 2018-068, SZTM 2018-069, SZTM 2018-071, SZTM 2018-072, SZTM 2018-073 és az SZTM 2018-074 számú tervmódosítások)

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

(Dr. Gancz Tamás képviselő úr megérkezik az ülésre, a Közgyűlés létszáma 23 főre módosul.)

Révi Zsolt városi főépítész:Az előterjesztés a bizottsági tárgyaláson a megküldött változathoz képest az államigazgatási eljárás elhúzódására tekintettel kiegészült a Modern Városok Programban szereplő Győri strand és a Győri Nemzeti Színház kiemelt fejlesztési területekre vonatkozó eljárásokkal.

A rendelettervezet átmeneti rendelkezései jogtechnikai okokból a GYÉSZ-ben kerülnek szabályozásra, amelyre tekintettel a rendelettervezetnek a hatálybaléptetésre vonatkozó rendelkezései és a §-ok számozása is megváltozik.Ennek értelmében a rendelettervezetet az alábbiak szerint módosítja előterjesztőként:

„6. §

A GYÉSZ a következő 119/B. §-sal egészül ki:

„119/B. § E rendeletnek a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosításáról szóló 33/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel

a) módosított 65/A. § (2) bekezdése, 103. §-ának a 01053 és 03150 sz. egyedi előírása,

b) megállapított 65. § (11) bekezdése, 65/A. § (5)-(6) bekezdése, 103.§-ának a 01408, 04843, 04844, 04845 és a 04849 sz. egyedi előírása, 2. sz. melléklete terepszint alatti beépítés határa jelkulcsa és a 7. sz. melléklet 38-45. sora és a

c) szabályozási tervalapjának az SZTM 2018-62 és az SZTM 2018-063 tervszámú szabályozási tervlapja

a GYÉSZ módosításáról szóló 33/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdésében meghatározott hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is alkalmazandó.”

Az új 6. §-ra figyelemmel a kiküldött rendelettervezetben a 6. §-tól kezdve a §-ok száma eggyel növekszik.

A számozás módosulására tekintettel a hatálybaléptető rendelkezések az alábbiak szerint változnak:

10. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A rendelet 1. §-a, 4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 9. § (2) bekezdése és a 11. § a) pontja 2019. január 4. napján lép hatályba.

(3) A rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése, 9. § (1) bekezdése és a 11. § b) pontja 2019. január 19. napján lép hatályba.”

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 17 igen, 0 nem, 6 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

203/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja Győr Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítását a

TSZTM 2016-26, TSZTM 2017-060, TSZTM 2018-062 és a TSZTM 2018-063 tervlap szerint.

Felelős: városi főépítész

Határidő: azonnal

2. A Közgyűlés felkéri a városi főépítészt a jóváhagyott módosítások átvezetésére Győr Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve, Szabályozási Terve és Győr Építési Szabályzata című dokumentumokban, valamint a módosított dokumentumok megküldésére az egyeztetésében részt vett államigazgatási, érdek-képviseleti szerveknek és civil szervezeteknek.

Felelős: városi főépítész

Határidő: 2019. január 15.

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

Borkai Zsolt polgármester: Szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 17 igen, 0 nem, 6 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

33/2018. (XII. 20.) RENDELETE

A GYŐRI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL (GYÉSZ-RŐL) ÉS GYŐR SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ 1/2006. (I. 25.) ÖK. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet (a továbbiakban: GYÉSZ) 6/A. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A lakó szerepkörű övezetekben lakás rendeltetési egységenként, ha a lakás mérete

a) a nettó 45 m2-t nem éri el, akkor 1 gépjármű,

b) a nettó 45 m2-t elérő és 60 m2-t el nem érő, akkor 1,5 gépjármű vagy

c) a nettó 60 m2-t elérő, akkor 2 gépjármű

elhelyezése biztosítandó.”

2. §

A GYÉSZ 65. §-a kiegészül az alábbi (11) bekezdéssel:

„(11) Közterület fölé valamint közterület szintjére túlnyúló épületrész, épületszerkezet tartószerkezete a közterületen is elhelyezhető, amennyiben a túlnyúlást a közterületi övezettel közvetlenül határos építési övezet egyedi előírása megengedi.”

3. §

(1) A GYÉSZ 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben – ha a GYÉSZ 103. § másképpen nem rendelkezik-maximum 2%-os beépíthetőséggel elhelyezhető:

a) a köztér funkcióhoz és a rendezvénytér kialakításához-, működtetéséhez szükséges építmény,

b) közlekedési és közmű építmény,

c) kereskedelmi épület,

d) szolgáltató épület,

e) vendéglátó épület,

f) emlékmű,

g) köztéri művészeti alkotás, valamint

h) utcabútor.”

(2) A GYÉSZ 65/A. § az alábbi (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Közterület fölé, valamint közterület szintjére túlnyúló épületrész, épületszerkezet tartószerkezete a közterületen is elhelyezhető, amennyiben a túlnyúlást a közterületi övezettel közvetlenül határos építési övezet egyedi előírása megengedi.

(6) Az övezet területén terepszint alatti parkolóépítmény létesítése abban az esetben megengedett, ha a

a) GYÉSZ 103. § arról kifejezetten rendelkezik, vagy

b) az SZT „terepszint alatti beépítés határa” elemmel jelöli.”

4. §

A GYÉSZ Csoportházas (C) beépítés alcím és a 95. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Csoportos társasházas (C) beépítés

95. §

(1) Építési helyenként egy épület létesíthető, amely több rendeltetési egységet foglal magában.

(2) Emeletszinten önálló rendeltetési egység nem létesíthető.

(3) A csoportos társasházas beépítésű övezetben melléképítmény a kerti építmény, a közműbecsatlakozási műtárgy és hulladéktároló kivételével nem helyezhető el. Kerti építmény kizárólag a saját használatú kertben helyezendő el legfeljebb 10 m2 alapterülettel. A közműbecsatlakozási műtárgy és hulladéktároló a saját használatú kertben nem helyezhető el. (4) Valamennyi lakó rendeltetési egységhez saját használatú kert alakítandó ki.

(5) A saját használatú kert gépjármű-tárolásra nem használható.

(6) A csoportos társasházas beépítésű övezetben a szükséges parkolószám a saját használatú kert kivételével biztosítandó.

(7) A csoportos társasházas beépítésű övezet a saját használatú kerten kívüli, be nem épített, burkolatlan része fásított zöldfelületként tartandó fenn.”

5. §

(1) A GYÉSZ 103. §-a kiegészül a 01276, 01277, 01278 sz. övezetek egyedi előírásaival:

 01276  Az övezetben a GYÉSZ 101.§-ban foglaltaktól eltérően a maximális teleknagyság 1000 m2.
 01277  Az övezetben a GYÉSZ 101. §-ban foglaltaktól eltérően a maximális teleknagyság 1500 m2.
 01278  Az övezetben telkenként egy, legfeljebb két rendeltetési egységet – melyből az egyik lakás – magában foglaló lakóépület helyezhető el. Az egyik rendeltetési egység alapterülete a másik rendeltetési egység alapterületének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A GYÉSZ 103. §-ának a 04764 sz. övezetre vonatkozó egyedi előírása helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 04764  Az övezetben csak lapostetős épület építhető.
Az övezetben épület csak telepítési tanulmány szerinti beépítési terv alapján helyezhető el.
A jogszabályok által előírt számú gépjármű terepszint alatti parkolóban helyezendő el.

(3) A GYÉSZ 103. §-ának a 00162, 00962 és 04805 sz. övezetekre vonatkozó egyedi előírása helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 
00162
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Egy építési helyen egy tömegben legfeljebb nyolc önálló rendeltetési egység létesíthető.
 
00962
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Egy építési helyen egy tömegben legfeljebb nyolc önálló rendeltetési egység létesíthető.
 
04805
 Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Egy építési helyen egy tömegben legfeljebb nyolc önálló rendeltetési egység létesíthető.

(4) A GYÉSZ 103. §-ának a 04562 sz. övezetre vonatkozó egyedi előírása helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 04562  Az épületek földszintjén (részben a csatlakozó terepszint alatt) kialakított gépjárműbeállók, tárolók az épületek szintszámának meghatározásánál figyelmen kívül hagyhatóak, az övezetben az abszolút épületmagasság járdaszint +15,5 m lehet.
Az övezetben a 3289/4 hrsz.-ú ingatlanon a parkolási mérleg biztosítása érdekében a zöldfelület mértéke az OTÉK 2. mellékletben maghatározott mértékig csökkenthető.

(5) A GYÉSZ 103. §-ának a 01053, 03150 sz. övezetekre vonatkozó egyedi előírása helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 01053  Az építési övezet területén
a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet;
b) a terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség 40%;
c) a fő rendeltetést kiszolgáló kiegészítő építmény is létesíthető;
d) a megengedett legnagyobb telekkihasználtsági mutató esetében a telken építhető épületeknek a csatlakozó terepszint feletti hasznos nettó szintterületén túl valamennyi egyéb terepszint feletti szintterület is figyelembe veendő;
e) az eltérő magassággal szabályozott építési helyen belül a megengedett legnagyobb építménymagasság 30,0 m;
f) az építmények legmagasabb pontja a rendezett terepszinttől számított 35,0 m lehet;
g) a szabályozási terven „Közterület vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 m szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat,
h) a g) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt, űrszelvény szintjén, valamint űrszelvény felett az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók, közterület irányába a telekhatáron álló homlokzaton, valamint határfalon nyílás nyitható, az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók;
i) a terület rendeltetésszerű használatához legalább 400 db gépjármű elhelyezése biztosítandó, amely telken kívül is elhelyezhető;
j) az egyes érintett ingatlanok hasznosítása a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet; valamint
k) a nem beépíthető területként szabályozott árvízvédelmi töltés menti, mentett oldali 10,0 m-es védősáv övezetre eső területén a meglévő építmények, műtárgyak megtarthatók és karbantarthatók, újonnan kizárólag a töltéstartozékok és szükség esetén az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el.
 03150  Az építési övezet területén
a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet;
b) a megengedett legnagyobb telekkihasználtsági mutató esetében a telken építhető épületeknek a csatlakozó terepszint feletti hasznos nettó szintterületén túl valamennyi egyéb terepszint feletti szintterület is figyelembe veendő;
c) a szabályozási terven „Közterület vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 m szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat;
d) a c) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt, űrszelvény szintjén, valamint űrszelvény felett az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók, közterület irányába a telekhatáron álló homlokzaton, valamint határfalon nyílás nyitható, az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók, valamint
e) a szabályozási terven gyalogút elemmel jelölt sétány a c) pont szerinti épületszerkezet födémén is kialakítható, mely esetben a közterület utcaszintjének parkolási célú felhasználása megengedett, ahol mind a gépjárművek, mind a kerékpárok elhelyezését szolgáló műtárgy is elhelyezhető.

(6) A GYÉSZ 103. §-a kiegészül a 01408, 04843, 04844, 04845 és a 04849 sz. övezetek egyedi előírásaival:

 01408  Az építési övezetet határoló övezethatár irányadó övezethatárnak minősül, amelytől mind a 04849 sz. övezet irányába 5 m-rel és mind annak irányából 5 m-rel el lehet térni az övezethatár egészén vagy bármely részén, valamint a szabályozási terven jelölt „be nem építhető terület” irányába legfeljebb annak határáig lehet eltérni. Az építési övezet paraméterei az irányadó övezethatáron belüli telekterületre alkalmazandóak.
Az övezet területén
a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet;
b) a terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség 100%;
c) az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók, a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság előírása szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílásokkal összekapcsolhatók;
d) az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, valamint közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat;
e) az építmények rendeltetésszerű használatához 40 db kerékpár elhelyezése biztosítandó, valamint
f) a területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó gépjármű-, valamint kerékpártárolók telken kívül, a csatlakozó közterületi övezetek területén is kialakíthatók.
 04843  Az övezet területén
a) a megengedett legnagyobb beépítettség 5%;
b) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m;
c) az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyen a megengedett rendeltetések közül csak kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó rendeltetésű épület létesíthető;
d) ) a szabályozási terven „Közterület, vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 méter szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat e) a d) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt, űrszelvény szintjén, valamint űrszelvény felett az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók;
f) az egyes érintett ingatlanok hasznosítása a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembe vételével történhet.
 04844

 Az övezet területén
a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet;
b) a meglévő épület beépítettséget növelő bővítése kizárólag a szabályozási terven jelölt építési helyen megengedett;
c) a szabályozási terven „Közterület, vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 méter szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat
d) a b) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók;
e) közterület irányába a telekhatáron álló homlokzaton, valamint határfalon nyílás nyitható, az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók;
f) az egyes érintett ingatlanok hasznosítása a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet.
 04845  Az övezet területén
a) 200 m2-nél nagyobb önálló épület létesítése is megengedett;
b) a megengedett legnagyobb telekkihasználtsági mutató esetében a telken építhető épületeknek a csatlakozó terepszint feletti hasznos nettó szintterületén túl valamennyi egyéb terepszint feletti szintterület is figyelembe veendő;
c) a nem beépíthető területként szabályozott árvízvédelmi töltés menti, vízoldali 10,0 m-es védősávban csak a töltéstartozékok és – szükség esetén – az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el;
d) az egyes ingatlanok hasznosítása a nagyvízi meder használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet, valamint
e) a terület rendeltetésszerű használatához legalább 60 db gépjármű elhelyezése biztosítandó, amely telken kívül is elhelyezhető.
 04849  Az övezet területén
a) a beépítés megengedett módja szabadonálló;
b) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete 0,0 m is lehet;
c) a megengedett legnagyobb beépítettség 10%;
d) a terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség 100%;
e) a terepszint alatti beépítés a szabályozási terven „be nem építhető terület” elemmel jelölt területsávban is megengedett;
f) a szabályozási terven „be nem építhető terület” jelkulccsal jelölt terület a terepszinten a közforgalom számára szabadon hagyandó;
g) az f) pont szerinti „be nem építhető területen” a terepszinten építményt elhelyezni a GYÉSZ Közúti közlekedési övezetre vonatkozó előírásai szerint lehet, valamint
h) az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók, a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság előírása szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílásokkal összekapcsolhatók.

6. §

A GYÉSZ a következő 119/B. §-sal egészül ki:

„119/B. § E rendeletnek a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosításáról szóló 33/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel

a) módosított 65/A. § (2) bekezdése, 103. §-ának a 01053 és 03150 sz. egyedi előírása,

b) megállapított 65. § (11) bekezdése, 65/A. § (5)-(6) bekezdése, 103.§-ának a 01408, 04843, 04844, 04845 és a 04849 sz. egyedi előírása, 2. sz. melléklete terepszint alatti beépítés határa jelkulcsa és a 7. sz. melléklet 38-45. sora és a

c) szabályozási tervalapjának az SZTM 2018-62 és az SZTM 2018-063 tervszámú szabályozási tervlapja

a GYÉSZ módosításáról szóló 33/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdésében meghatározott hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is alkalmazandó.”

7. §

A GYÉSZ 2. sz. melléklete kiegészül az alábbi jelkulccsal:

8. §

A GYÉSZ 7. sz. melléklete (Az OTÉK előírásaitól a szakminisztérium által engedélyezett eltérések táblázata) kiegészül a 38-45. sorral:

 sor-
szám
 hely  OTÉK-tól való eltérés  érintett
övezet sorszáma
 felmentés
 
38.
 Győr – Belváros, Győri Nemzeti Színház  Az OTÉK 35. § (9) bekezdés b) pontjában, valamint az OTÉK 40. §-ban foglaltaktól eltérően a létesítmény közterület fölé, valamint a közterület szintjére túlnyúló épületrészinek, szerkezetinek kialakíthatósága méretkorlátozás nélkül megengedhető  01408  
Végh Csaba
Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint.
 39.  Győr – Belváros, Győri Nemzeti Színház  Az OTÉK 7. mellékletében foglaltaktól eltérően a biztosítandó kerékpártárolók száma maximálisan 40 db  01408  
Végh Csaba
Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint.
 40.  Győr – Belváros, Győri Nemzeti Színház  Az OTÉK 30/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az OTÉK 6. § (1) bekezdés b) pontjában rögzítetett feltételekkel ellentétben az övezetben a maximális megengedhető beépíthetőség 10%  04849  Végh Csaba
Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint.
 41.  Győr – Belváros, Győri Nemzeti Színház  Az OTÉK 37. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a színház, valamint a hozzá kapcsolódó parkolási létesítmények pinceszinten, illetve alagsori szinten lévő helyiségeinek, valamint tereinek összekapcsolása érdekében a telek határán álló határfalakon a nyílás-nyitás engedélyezhető  01408
04849
 Végh Csaba
Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint.
 42.  Győr – Sziget, Strand és fürdő-komplexum területe  Az OTÉK 2. mellékletében meghatározottaktól eltérően a különleges közlekedési övezetre vonatkozóan a minimális zöldfelületi arány 0%-ban kerül rögzítésre  03150  Végh Csaba
Állami Főépítész GYD-02/926-2/2018 számú levele szerint
 43.  Győr – Sziget, Strand és fürdő-komplexum területe  Az OTÉK 37. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a strand és fürdőkomplexum, valamint a hozzá kapcsolódó parkolási létesítmények pinceszinten, illetve alagsori szinten lévő helyiségeinek, valamint tereinek összekapcsolása érdekében a telek határán álló határfalakon a nyílás-nyitás engedélyezhető  01053
03150
04843
04844
 Végh Csaba
Állami Főépítész GYD-02/926-2/2018 számú levele szerint
 44.  Győr – Sziget, Strand és fürdő-komplexum területe  Az OTÉK 35. § (9) bekezdés b) pontjában, valamint az OTÉK 40.§-ban foglaltaktól eltérően a létesítmény közterület fölé, valamint a közterület szintjére túlnyúló épületrészinek, szerkezetinek kialakíthatósága méretkorlátozás nélkül megengedhető  01053
03150
04843
04844
 Végh Csaba
Állami Főépítész GYD-02/926-2/2018 számú levele szerint

9. §

(1) A GYÉSZ szabályozási tervlapja módosul a rendelet 1. mellékletét képező SZTM 2016-026 tervszámú szabályozási tervlapja szerint.

(2) A GYÉSZ szabályozási tervlapja módosul a rendelet 2. mellékletét képező SZTM 2017-060, SZTM 2018-032, SZTM 2018-041, SZTM 2018-067 és az SZTM 2018-069 tervszámú szabályozási tervlapja szerint.

(3) A GYÉSZ szabályozási tervlapja módosul a rendelet 3. mellékletét képező SZTM 2018-053, SZTM 2018-060, SZTM 2018-061, SZTM 2018-064, SZTM 2018-065, SZTM 2018-066, SZTM 2018-071, SZTM 2018-072 és az SZTM 2018-074 tervszámú szabályozási tervlapjai szerint.

(4) A GYÉSZ szabályozási tervlapja módosul a rendelet 4. mellékletét képező SZTM 2018-062 és az SZTM 2018-063 tervszámú szabályozási tervlapjai szerint.

10. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A rendelet 1. §-a, 4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 9. § (2) bekezdése és a 11. § a) pontja 2019. január 4. napján lép hatályba.

(3) A rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése, 9. § (1) bekezdése és a 11. § b) pontja 2019. január 19. napján lép hatályba.

11. §

Hatályát veszti a

a) GYÉSZ 33. § (6) bekezdése és a

b) GYÉSZ 103.§-ának a 04759, 04760, 04776 sz. övezetekre vonatkozó egyedi előírása.

Borkai Zsolt s.k.

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd s.k

jegyző

(A rendelet mellékletei a jegyzőkönyv végén találhatóak.)

****

7.NAPIRENDIPONT:

Javaslat a változtatási tilalom elrendeléséről szóló önkormányzati rendeletek módosítására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Glázer Tímea képviselő: Kérdése a 10619 hrsz.-ú és a 10620 hrsz.-ú, osztatlan közös tulajdonú telekkel kapcsolatos, amiben az Önkormányzatnak is van tulajdon része, de nem él az elővásárlási jogával. Több lakos is megkereste ezzel az üggyel kapcsolatosan, mert nem értik, hogy mi az oka a meghosszabbításnak, hiszen 2017 nyarán már volt egy előszerződés egy vevővel.A telekre novemberben jegyeztek be változtatási tilalmat, és az most 2019. december 31-ig meg lenne hosszabbítva. Több családot érint ez az ügy, akik között van devizahiteles is. Azt szeretnék tudni, hogy mi az ok, amiért nem tudják eladni, pedig van vevő a telekre és mi az oka a változtatásnak.

Borkai Zsolt polgármester:Tájékoztatja a képviselő asszonyt, hogy ez egy üres telek, így nem érti, hogy a devizahiteleseket miért érintené ez a telek. Amikor a főépítész úrral közösen tárgyaltak a telekről, akkor olyan magas árat kértek a területért, amit az Önkormányzat visszautasított. Elmondja, hogy ez nem egy építési telek, mert nincs út kapcsolata. ASzéchenyi István Egyetem szeretne továbbfejlődni a területen és azt mondták, hogy ezeket a tárgyalásokat minél előbb szeretnék megkezdeni a területtel kapcsolatban.

Dr. Neupor Zsolt képviselő:A képviselő asszony kérdésére a választ meglepve hallja, mert úgy tudta, hogy változtatási tilalmat azért kell elrendelni, mert építési szabályzatot kell készíteniük. Nem az a funkciója a változtatási tilalomnak, hogy adott esetben üzleti vagy városépítési szempontokat figyelmen kívül hagyva, csak üzleti szempontokat nézzenek, a változtatási tilalomnak van egy meghatározott funkciója. Azt látja, hogy a változtatási tilalmat nem arra használják, amire kellene.

A másik dolog az, hogy amikor bevezetésre került a változtatási tilalom, még 3 hónapról volt szó az egyes területekre, mert a szabályozást rendbe kell tenni, de a tilalom már nem erről szól. Tudja, hogy vannak olyan várospolitikai célok, amiket nem lehet másképpen megoldani, de ez nincs rendben, hogy jogszabállyal rendezik ezeket a kérdéseket, éppen ezért azt gondolja, hogy a változtatási tilalmat a jogszabály által meghatározott célra kell használni, mert ha ettől eltérnek egy kártérítési perben vagy bármilyen más jogorvoslat esetében az Önkormányzatot fogja szakmailag és anyagilag is kár érni. Azt látja, hogy lassan minden Közgyűlésre jön változtatási tilalom, és ez nincs rendben.Ezek szerint az történik, hogy nem jól csinálják a szabályozási tervet, vagy nincs koncepció a szabályozási tervre, mert ha történik szabályozási tervkoncepció, annak készen kell lennie, de azt, hogy minden Közgyűlésen változtatási tilalomról döntenek, nem tudja szakmailag elfogadni, mert nem gondolja, havonta változik a szakmai koncepció.

Borkai Zsolt polgármester: Elmondja, hogy a változtatásitilalom azért történik, mert a rendezési tervnek az felülvizsgálata és módosítása történik meg a jövő évben. A Képviselő Asszonynak a kérdése nem ugyanarra irányult, hanem teljesen konkrét dolgokra, és az azzal kapcsolatos történéseket elmondta. A változtatási tilalom nem azért történik, mert nem tudtak megállapodni, hanem azért mert a rendezési terv felülvizsgálata és átalakítása folyamatban van.

Mivel a napirendi ponthoz további kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 17 igen, 0 nem, 6 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

34/2018. (XII. 20.) RENDELETE

VÁLTOZTATÁSI TILALOM ELRENDELÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYES ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet felülvizsgálatára tekintettel változtatási tilalom elrendeléséről szóló 18/2018. (V. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a az alábbi c) ponttal egészül ki:

„c) a 01190, 04187, 04553 sz. építési övezetekre és a 25799 és a 25800 hrsz.-ú ingatlanokra.”

2. §

A Változtatási tilalom elrendeléséről szóló 15/2017. (V. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet a helyi építési szabályzat módosításának hatálybalépésével, legkésőbb 2019. december 31. napján hatályát veszíti.”

3. §

A Változtatási tilalom elrendelése a 10617, a 10618/1, a 10619 és a 10620 hrsz.-ú ingatlanokonról szóló 32/2017. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet 2019. december 31. napján hatályát veszti.”

4. §

A Rendelet 1. §-ának

a) a) bekezdésében a „ingatlanokra és a” szövegrész helyébe az „ingatlanokra,” és

b) b) bekezdésében az „építési övezetekre.” szövegrész helyébe az „építési övezetekre és” szöveg lép.

5. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. §

Hatályát veszti a Változtatási tilalom elrendelése Révfalu, Pinnyéd városrészek egyes területeire és acsoportházas beépítési móddal szabályozott egyes építési övezetekről szóló 25/2018. (X. 19.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja.

Borkai Zsolt s.k.

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd s.k

jegyző

(A rendelet mellékletei a jegyzőkönyv végén találhatóak.)

****

8.NAPIRENDIPONT:

Tájékoztató a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításáról

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Pollreisz Balázs képviselő: Fontosnak tartja, hogy abból a levélből elhangozzon egy részlet, amit a Győr Nagytérség Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás kapott a GYHG-től: 2017-ben több alkalommal ígért bérrendezés továbbra sem valósult meg, ennek következtében a fizikai állomány tekintetében folyamatos a létszámcsökkenés, melyet kölcsönzött munkaerő bevonásával sem tudtak kellően ellensúlyozni. 2018 májusától kezdődően ukrajnai kölcsönzött munkavállalókkal próbálják enyhíteni a helyzetet. A szellemi állománynál is növekedett a fluktuáció mérete. Likviditás. A szolgáltatási díjak kifizetése átlagosan tárgynegyedévenként követő harmadik hónapban történik meg. Emiatt társaságuk folyószámla-hitelkeret összegét megduplázni kényszerült. Ekkora összegű hitelkeret mögé az OTP Bank tárgyi biztosítékot kért, melyet a GYŐR-SZOL Zrt. bocsátott rendelkezésre. Haszonanyag. Az energetikailag hasznosítható hulladékok vonatkoztatásában központosított rendszer nem megfelelően működik.

Borkai Zsolt polgármester: Képviselő úr, amit felolvas szóról-szóra benne van az előterjesztésben. Azt feltételezi a képviselőkről, akár jobboldali, akár baloldaliakról, hogy nem olvasták ezt el, akkor ne tegye.

Pollreisz Balázs képviselő: Örül neki, hogy mindannyian olvasták, de szerinte azt mondja ki az anyag, hogy az NHKV Zrt. gyakorlatilag nem működik jól. A Győr Nagytérség Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulási Tanács ülésén is elhangzott a polgármesterek részéről. Az NHKV Zrt. alkalmatlan arra, hogy ellássa a feladatait. Javasolja, hogy a győri országgyűlési képviselőket kérjék fel arra, hogy járjanak közben a Kormánynál, hogy minél előbb rendeződjön ez a helyzet.

Borkai Zsolt polgármester: Azóta rendeződött, kifizetődött hatszázmillió forint, amely tulajdonképpen rendezte az elmúlt időszak tartozását, tehát jelen pillanatban nincs ilyen jellegű tartozás. Abban viszont egyetért, hogy munkaerőhiány van, de ez nemcsak erre az ágazatra igaz.

Borsi Róbert képviselő, a Győr Nagytérség Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulási Tanács elnöke: Az anyag minden lényegi információt tartalmaz. Azt kéri képviselőtársától, mivel tagja a Győr Nagytérség Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulási Tanácsnak, hogy ott tegyen javaslatokat.

Pollreisz Balázs képviselő: A bizottsági ülésen is elfogadta a javaslatot, mivel elfogadhatónak tartja. Azon viszont meglepődött, hogy az NHKV Zrt.-nek semmilyen tartozása nincsen a GYHG felé, mivel voltak vitatott tételek.

Borkai Zsolt polgármester:A vitatott tétel nem tartozás.

Sági Géza GYHG Győri Hulladékgazdákodási Nonprofit Kft. ügyvezető: A III. negyedéves szolgáltatási díjat az NHKV Zrt. kettő nappal korábban elutalta teljes mértékben. A II. negyedév tartozása is rendeződött. Megköszöni a Győr Nagytérség Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak a közreműködését ahhoz, hogy a rendszer Győrben működik. A felmerülő problémákat folyamatosan próbálják orvosolni. A munkaerő hiánya a legnagyobb gond pillanatnyilag. A kollégák motiválása fontos, hogy az elkövetkező időszakban is legyen kellőszámú munkavállaló. A munkaerőhiányt ukrán munkavállalókkal oldják meg. Sok olyan vállalat van Győrben, ahol más országból érkezett munkavállalók vannak bérmunkában. Az NHKV Zrt. munkájának megítélése állami feladat.

Dr. Dézsi Csaba András képviselő: Amikor azt a felvetést hallja, hogy miért vannak ukrán munkavállalók a városban, rasszizmusra gondol. Kéri, hogy ne tegyenek megjegyzéseket a külföldi munkavállalókra.

Bárány István képviselő: A hulladékgazdálkodási rendszer, hogy jól működik, de nem minden része. Köszöni, hogy a hulladékgyűjtő szigeteket rendben tartják, a járatok rendszeresen viszik el a szemetet. Az, hogy a szigetek környéke néha szemetes, és rendetlen, nem a szolgáltató hibája. Javasolja, hogy amennyiben sikerül a harang alakú gyűjtőedények számát tovább bővíteni, akkor a 122-es és 123-as számú hulladékgyűjtő szigetre helyezzenek ki ilyeneket.

Dr. Neupor Zsolt képviselő: Jelenleg az országos szervezet akadályozza azt a munkát, amit a Nagytérségi Hulladékgazdálkodás végez. Az országos szabályozás ellenére, akik a rendszert működtetik, megérdemlik a dicséretet, de ahhoz, hogy működni tudjon, átszervezések kellenek január 1-jétől. A jelenlegi anyagi bázison a szolgáltatók csak jelentős veszteséggel tudják működtetni ezt a rendszert. Strukturális változásokra van szükség, hogy hosszabb távon működjön a hulladékgazdálkodási rendszer. A rendszer működése jelenleg annak köszönhető, hogy a város tudja pótolni a tényleges működési veszteségeket.

Pollreisz Balázs képviselő: A beszámolót természetesen meg fogja szavazni, köszöni a GYHG Győri Hulladékgazdákodási Nonprofit Kft. munkáját.

BorkaiZsoltpolgármester:Mivelanapirendiponthoztovábbi kérdés,észrevételnemérkezett,szavazásrabocsátjaazelőterjesztésszerintihatározatijavaslatot.Megállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma23fő-20igen,0nem,3tartózkodószavazattalahatározatotelfogadta.

204/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításáról szóló tájékoztatót elfogadja.

****

9.NAPIRENDIPONT:

Javaslat az „MLSZ – Óvodai Pályaépítési Program” című pályázat benyújtásának jóváhagyására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

205/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghirdetett „Óvodai Pályaépítési Program” című pályázat benyújtásával.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a pályázattal kapcsolatos dokumentumok aláírására és kiadására, valamint a felmerülő további eljárási cselekmények megtételére.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

3. A Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy az „Óvodai Pályaépítési Program” című pályázat megvalósításához bruttó 6.000.000,- Ft-ot biztosít az önkormányzat 2019. évi költségvetésében.

Felelős: polgármester

Határidő: a 2019. évi költségvetés összeállítása

****

(Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester úr távozik az ülésről, a Közgyűlés létszáma 22 főre módosul.)

10.NAPIRENDIPONT:

Javaslathelyi adórendeletek felülvizsgálatára

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Dr. Neupor Zsolt képviselő: Igaz a hír, hogy ebben az évben 6 milliárd Ft a szolidaritási adó, amit a költségvetés felé teljesítenie kell a városnak?

Borkai Zsolt polgármester: Nem igaz, jövőre sem lesz annyi. Jelen számítások szerint 5,7 milliárd Ft lesz, ebben az évben 1,8 milliárd volt.

BorkaiZsoltpolgármester:Mivelatémáhoztovábbikérdés,észrevételnemérkezett,szavazásrabocsátjaazelőterjesztésszerintihatározatijavaslatot,ésmegállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma22fő-22igen,0nem,0tartózkodószavazattalaztelfogadta.

206/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése nem tartja indokoltnak a helyi iparűzési adóról és az idegenforgalmi adóról szóló önkormányzati rendelet módosítását.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

Borkai Zsolt polgármester: Szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 22 fő – 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a rendeletet elfogadta.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

35/2018. (XII. 20.) RENDELETE

AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL SZÓLÓ 33/2010. (XI. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. §

Az építményadóról szóló 33/2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Adórendelet) 2. §-aa következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adó évi mértéke a kizárólag magánszemély tulajdonában álló, üzleti célra nem használt gépjárműtároló után 200,- Ft/m2.

(4) Az adó évi mértéke magánszemély által sem üzleti, sem lakás céljára nem használt gazdasági épület, hétvégi ház, valamint üdülőépület után 300,- Ft/m2.”

2. §

Az Adórendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Mentes az adó alól:

a)a magánszemély tulajdonában és használatában lévő kizárólag lakás céljára szolgáló építmény,

b) a magánszemély tulajdonában és használatában külterületi ingatlanon lévő, üzleti célt nem szolgáló 12 m2-t meg nem haladó építmény,

c) 20 m2-ig a gépjárműtároló, amelyben a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonos a gépjárművét tárolja, azzal, hogy több tulajdonos esetén csak az érintett tulajdoni hányadra jutó hasznos alapterület adómentes,

d) 20 m2-ig a gépjárműtároló, amelynek tulajdonosa a gépjárművével – írásbeli nyilatkozata szerint – rendszeresen szállítja

da) súlyos mozgáskorlátozott, vele együtt élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozóját vagy

db) vele szemben tartásra jogosult, súlyos mozgáskorlátozott személyt

azzal, hogy több tulajdonos esetén csak az érintett tulajdoni hányadra jutó hasznos alapterület adómentes, valamint

e) a magánszemély által üzleti célra nem használt gazdasági épület, hétvégi ház, valamint üdülőépület, amelynek tulajdonosa az ingatlant lakás céljára használja, és egyéb lakóingatlan vagy egyéb önálló gazdasági épület tulajdonjogával, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal vagy lakás bérleti jogával nem rendelkezik.

(2) Az a)-b) pontban foglalt mentesség alanyát a mentességet megalapozó adótárgy vonatkozásában adatbejelentési kötelezettség nem terheli.”

3. §

Az Adórendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az adóból 700 Ft/m2 kedvezmény illeti meg a magánszemély adóalanyt, ha olyan gépjárműtárolóban van tulajdoni hányada, amely nem kizárólag magánszemélyek tulajdonában áll, és amelyből egy rész a kizárólagos használatában van, melyet üzleti célra nem használ."

4. §

Az Adórendelet 2. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész lép.

5. §

E rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

6. §

Hatályát veszti az Adórendelet 1/A. §-a és a 5. § e) pontja.

Borkai Zsolt s.k.

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd s.k

jegyző

****

11.NAPIRENDIPONT:

Javaslat folyószámla hitelkeret-szerződés megkötésére

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

BorkaiZsoltpolgármester:Mivelanapirendi ponthozkérdés,észrevételnemérkezett,szavazásrabocsátjaaz előterjesztés szerintihatározatijavaslatot. Megállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma22fő-22igen,0nem,2tartózkodószavazattalahatározatotelfogadta.

207/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének összeállítása és végrehajtása során alkalmazandó általános gazdálkodási szabályokról szóló 35/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése alapján egyetért azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az OTP Bank Nyrt-vel a 2019-es évre vonatkozóan, legfeljebb 2019. december 31. napjáig szóló időszakra folyószámla-hitelkeret megnyitására irányuló ajánlatot kérjen és fogadjon el legfeljebb 1.500.000.000,- Ft erejéig.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, az ajánlatkérésre 2019. január 31. napjáig

2. A Közgyűlés egyben kötelezettséget vállal a hitel visszafizetésére, valamint arra, hogy a futamidő időszakának költségvetésébe a felvett hitelt és járulékait betervezi, jóváhagyja, továbbá felajánlja a hitel fedezeteként Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata valamennyi, a mindenkor hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehető költségvetési bevételét.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, a költségvetési rendeletben történő beépítésre a futamidő időszakának megfelelő költségvetés összeállítása

3. A Közgyűlés kijelenti, hogy a már meglévő hitelekből, kezességvállalásokból és az 1. pont szerint igényelt adósságot keletkeztető ügyletből adódó éves kötelezettségeit figyelembe véve nem esik a 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (5) bekezdésében foglalt korlátozás alá.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

4. A Közgyűlés felkéri és felhatalmazza a polgármestert, hogy az 1. pont szerinti folyószámla-hitelkeret megnyitása ügyében – az 1. és a 2. pontban foglalt feltételekkel – eljárjon, a létrejövő folyószámla hitelkeret-szerződést aláírja, beleértve az esetleges módosítást és megszüntetést is.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, a szerződés aláírására 2019. február 28.

****

(Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester úr visszaérkezik az ülésre, a Közgyűlés létszáma 23 főre módosul)

12.NAPIRENDIPONT:

Javaslat a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő támogatására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Az előterjesztés kiküldése óta az előterjesztésben foglalt cél megvalósításával összefüggésben a műszaki tartalom pontosításra került. A pontosítás eredményeként az előterjesztés határozati javaslatát úgy módosítja, hogy az abban szereplő 16 millió Ft-os támogatási összeg 19,5 millió Ft-ra emelkedik. A 3,5 millió Ft-os támogatási növekmény forrásául a határozat javaslat 2. pontjában foglalt előirányzat-átcsoportosítást megemeli 3,5 millió Ft-tal, 19,5 millió Ft-ra.

Kéri a Közgyűlést, hogy az előterjesztést ezzel a megváltozott tartalommal szíveskedjen támogatni és elfogadni.

Pollreisz Balázs képviselő: Ezt a napirendi pontot az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság nem támogatta, a kisebb összeggel sem. Javaslata az volt a bizottsági ülésen, hogy a már meglévő Kálváriát kellene inkább ebből az összegből felújítani. Abból is profitálhat a város.

Rózsavölgyi László képviselő, az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság elnöke: Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság ülésén szavazategyenlőség volt ennek a napirendi pontnak a tekintetében. Büszkék arra, hogy Győr műemlékekben az ország harmadik leggazdagabb városa. Ebbe a szakrális műemlékek is beletartoznak. Hiányzik a Belvárosból egy teljes kálvária. A kálvária győri művészek, vállalkozók, a püspökség és a város összefogásával épül. Kéri, hogy az előterjesztést fogadják el.

BorkaiZsoltpolgármester:Mivelanapirendiponthoztovábbikérdés,észrevételnemérkezett,szavazásrabocsátjaazelőterjesztésszerintihatározatijavaslatot.Megállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma23fő-18igen,1nem,2tartózkodószavazattal- 2 fő képviselő nem vett részt a szavazásban -ahatározatotelfogadta.

208/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Önkormányzat 2018. évi költségvetésében szereplő „305355 Egyházak egyedi támogatása” tervezési jogcím terhére 19.500.000,- Ft támogatásban részesüljön a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő (9021 Győr, Káptalandomb 13., adószáma: 18280283-2-08) a belvárosi keresztút megvalósítása céljából.

2. A Közgyűlés az 1. pontban meghatározott támogatás fedezetének biztosítása érdekében az alábbi előirányzat átcsoportosítást hagyja jóvá:

305355 Egyházak egyedi támogatása + 19.500.000,- Ft

350001 Tervezési tartalék – 19.500.000,- Ft

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a fenti támogatásról szóló pénzügyi megállapodás megkötésére és az elszámoltatás lebonyolítására.

Felelős: polgármester

Határidő: a megállapodás megkötésének kezdeményezésére: 30 nap, az elszámoltatásra a 42/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

4. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő kezdeményezésére keresztút stációinak megvalósításával és hozzájárul a stációk 1. számú mellékletben foglaltak szerint, az abban megjelölt helyszíneken történő elhelyezéséhez.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

5. A Közgyűlés felkéri és felhatalmazza a polgármestert a 4. pontban meghatározott stációk felállítása tárgyában megállapodás megkötésére, esetleges módosítására és megszüntetésére a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelővel.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, a szerződés megkötésére legkésőbb a stációk elhelyezéséig

(A határozat mellékletei a jegyzőkönyv végén találhatóak.)

****

13.NAPIRENDIPONT:

Javaslat támogatás nyújtására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

209/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése úgy dönt, hogy az Önkormányzat költségvetésében „Sportegyesületek támogatása egyedi döntés alapján” tervezési jogcím terhére az ETO Futball Kft.-t a Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium működtetésével és fenntartásával kapcsolatos költségek támogatásának jogcímén 17.7800.000,- Ft működési támogatásban részesíti.

2. A Közgyűlés a „Sportegyesületek támogatása egyedi döntés alapján” jogcím javára előirányzatot biztosít az alábbiak szerint:

Sportegyesületek támogatása egyedi döntés alapján + 17.780.000,- Ft

Tervezési tartalék – 17.780.000,- Ft

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert az 1. pont szerinti támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi megállapodás megkötésére és az elszámoltatás lebonyolítására.

Felelős: polgármester

Határidő: a megállapodások megkötésére 2018. december 31., az elszámoltatásra a 42/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

****

14.NAPIRENDIPONT:

Javaslat alapítvány támogatására

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

BorkaiZsoltpolgármester:Mivelanapirendiponthozkérdés,észrevételnemérkezett,szavazásrabocsátjaazelőterjesztésszerintihatározatijavaslatot.Megállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma23fő-23igen,0nem,0tartózkodószavazattalahatározatotelfogadta.

210/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Önkormányzat 2018. évi költségvetésében szereplő „305332 Civil szervezetek támogatása egyedi döntés alapján” tervezési jogcím terhére 6.350.000,- Ft támogatásban részesüljön az „Universitas-Győr Alapítvány” (9026 Győr, Egyetem tér 1., adószám: 19112824-1-08) Széchenyi István egészalakos, ülő bronz szobrának megvalósítása céljából.

2. A Közgyűlés az 1. pontban meghatározott támogatás fedezetének biztosítása érdekében az alábbi előirányzat átcsoportosítást hagyja jóvá:

305332 Civil szervezetek támogatása egyedi döntés alapján + 6.350.000,- Ft

308032 Bírósági, hatósági úton keletkezető önkormányzati

kötelezettségekre, kártérítésekre – 6.350.000,- Ft

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a fenti támogatásról szóló pénzügyi megállapodás megkötésére és az elszámoltatás lebonyolítására.

Felelős: polgármester

Határidő: a megállapodás megkötésének kezdeményezésére: 30 nap, az elszámoltatásra a 42/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

****

15.NAPIRENDIPONT:

Javaslat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és az irányítói jogkörébe tartozó előadó-művészeti intézmények közötti fenntartói megállapodás megkötésére

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

BorkaiZsoltpolgármester:Mivelanapirendiponthozkérdés,észrevételnemérkezett,szavazásrabocsátjaazelőterjesztésszerintihatározatijavaslatot.Megállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma23fő-23igen,0nem,0tartózkodószavazattalahatározatotelfogadta.

211/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. § (2) bekezdése alapján az irányítói jogkörébe tartozó előadó-művészeti intézményekkel Fenntartói megállapodás megkötését határozza el a:

- Győri Nemzeti Színház 1. számú melléklet;

- Győri Balett 2. számú melléklet;

- Győri Filharmonikus Zenekar 3. számú melléklet

szerinti tartalommal.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az 1.) pontban foglalt Fenntartói megállapodásokat az Önkormányzat képviseletében kösse meg, és gondoskodjék a megállapodásoknak a Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Oktatási és Kulturális Osztálya részére történő megküldéséről 2018. december 21-ig, egyben felhatalmazza a továbbiakban esetlegesen szükségessé vált módosítások aláírására.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

(Ahatározatmellékleteiajegyzőkönyvvégéntalálhatóak.)

****

16.NAPIRENDIPONT:

Javaslata győri 10454 hrsz.-ú ingatlan értékesítésére

(Győr, Ady Endre utca 7/B.)

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

BorkaiZsoltpolgármester:Mivelanapirendiponthozkérdés,észrevételnemérkezett,szavazásrabocsátjaazelőterjesztésszerintihatározatijavaslatot.Megállapítja,hogyaKözgyűlés-melyneklétszáma23fő-22igen,0nem,0tartózkodószavazattal- 1 fő képviselő nem vett részt a szavazásban -ahatározatotelfogadta.

212/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a győri 10454 hrsz.-ú, 770 m² területű, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, Győr, Ady Endre u. 7/B. szám alatt található ingatlan versenyeztetési eljárással történő értékesítését. Az ingatlan kikiáltási ára 61.900.000,- Ft, amely az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi érték költségekkel növelt összege.

Felelős: polgármester

Határidő: az ingatlan értékesítésének napja

****

17.NAPIRENDIPONT:

Javaslat győri társasházi lakások értékesítésére

(4778/98/A/135; 7233/A/10 hrsz.)

(Azelőterjesztésajegyzőkönyvmellékletekéntkerülcsatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti I. határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

213/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a győri 4778/98/A/135 hrsz.-ú (Győr, Kodály Zoltán utca 49. fsz. 3. ajtó), 68 m² nagyságú, 3 szobás társasházi lakás értékesítését.

2. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy az 1. pont szerinti ingatlan az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 42/2007. (XII. 21.) R. rendelet 9. §-ában foglalt szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultja, vagy – amennyiben a Magyar Állam az elővásárlási jogával él – a Magyar Állam részére (a volt bérlő bérleti jogával terhelten) értékesíthető 12.040.000,- Ft vételáron.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

az adásvételi szerződés megkötésére 2021. szeptember 11.

Borkai Zsolt polgármester:Szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti II. határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

214/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja győri 7233/A/10 hrsz.-ú (Győr, Arany János utca 18. I/1. ajtó), 79,5 m² nagyságú, 2 szobás társasházi lakás értékesítését.

2. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy az 1. pont szerinti ingatlan az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 42/2007. (XII. 21.) R. rendelet 9. §-ában foglalt szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultja, vagy – amennyiben a Magyar Állam az elővásárlási jogával él – a Magyar Állam részére (a volt bérlő bérleti jogával terhelten) értékesíthető 16.100.000,- Ft vételáron.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

az adásvételi szerződés megkötésére 2021. augusztus 27.

****

18. NAPIRENDI PONT:

Javaslat győri társasházi lakás vételárának módosítására (4778/65/A/19 hrsz.)

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal- 1 fő képviselő nem vett részt a szavazásban – a határozatot elfogadta.

215/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 13/2017. (II. 24.) Kgy. határozatát visszavonja és ezzel egyidejűleg jóváhagyja a győri 4778/65/A/19 hrsz.-ú (Győr, Kodály Zoltán utca 2/C. III/6. ajtó), 54 m2 nagyságú, 2 szobás társasházi lakás értékesítését.

2. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy az 1. pont szerinti ingatlan az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 42/2007. (XII. 21.) R. rendelet 9. §-ában foglalt szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultja, vagy – amennyiben a Magyar Állam az elővásárlási jogával él – a Magyar Állam részére (a volt bérlő bérleti jogával terhelten) értékesíthető 9.800.000,- Ft vételáron.

Felelős : polgármester

Határidő: azonnal

az adásvételi szerződés megkötésére 2019. november 24.

****

19. NAPIRENDI PONT:

Javaslatelővásárlási jogról történő lemondásra

(győri 7391 hrsz.)

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

216/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a győri 7391 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett lakóház, udvar megnevezésű, 278 m2 nagyságú belterületi ingatlanraGyőrött, 2018. szeptember 25. napján Csomor Rudolf mint eladó, valamint a WHB Vagyonkezelő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (9025 Győr, Erkel Ferenc utca 8.; Cégjegyzék szám: 08-09-007849; képviseli: Paár Attila ügyvezető) mint vevő között létrejött adásvételi szerződés tekintetében, a szerződés szerinti 425.000,- EUR (137.636.250,- Ft) vételáron, a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. §-ában- a Magyar Államot követő helyen – biztosított elővásárlási jogával nem kíván élni.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

20. NAPIRENDI PONT:

Javaslat a győri 8706/1 hrsz.-ú ingatlan bérbeadására

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

217/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő, győri 8706/1 hrsz.-ú, 1541 m2 területű, Győr, Töltésszer u. 20. sz. alatti ingatlan – versenyeztetési eljárás mellőzésével történő – bérbeadásához a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat részére 15 év határozott időtartamra, az alábbi feltételekkel:

a) az ingatlan bérleti díja a bérlet 15 éves időtartamára 420.000,- Ft/hó + áfa (négyszázhúszezer forint/hó + általános forgalmi adó) figyelembevételével 75.600.000,- Ft + áfa (hetvenötmillió-hatszázezer forint + általános forgalmi adó), melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a bérleti szerződés hatálybalépését követően egy összegben, legkésőbb 2018. december 31. napjáig fizet meg;

b) a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlanban legalább 2020. december hó 31. napjáig ellátja Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 2134/2005. (VII. 8.) számú Kormányhatározatban meghatározott vízi- és szabadidő sporttevékenység ellátásával kapcsolatos feladatát (elsődleges feladatellátás), továbbá évente, legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig beszámol Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának e tevékenység ellátásáról. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnak az ingatlanban folytatott tevékenysége a szerződésben rögzített elsődleges feladatellátást nem veszélyeztetheti;

c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a bérelt ingatlant Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező, valamint önként vállalt sportcélú feladatainak ellátása mellett jogosult a saját kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához használni;

d) amennyiben a célhoz kötött elsődleges feladatellátás hiányosságai vagy a beszámolási kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat hibájából a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata részére kötbér vagy más jogcímen fizetési kötelezettséget ír elő, azt a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat köteles megtéríteni;

e) az ingatlan fenntartásáról (üzemeltetés, karbantartás, a szükséges felújítások elvégzése) a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat köteles gondoskodni, az ingatlanban teljes vagy részleges felújítást, korszerűsítést, átalakítást, bővítést kizárólag Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárulásával végezhet;

f) a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az ingatlant albérletbe, más szerv vagy személy használatába tartósan sem ingyenesen, sem visszterhesen nem adhatja, jogosult azonban a kötelező és önként vállalt feladatai ellátáshoz kapcsolódó rendezvények vagy események tartásához alkalmanként harmadik személy részére azt átengedni.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződés esetleges módosításainak és az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentum aláírására.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

21. NAPIRENDI PONT:

Javaslat a 172/2013. (VI. 28.) Kgy. határozat visszavonására

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal- 1 fő képviselő nem vett részt a szavazásban – a határozatot elfogadta.

218/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 172/2013. (VI. 28.) Kgy. határozatát visszavonja.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

****

22. NAPIRENDI PONT:

Javaslat a 153/2018. (IX. 21.) Kgy. határozat 2. és 3. pontjának visszavonására

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 17 igen, 0 nem, 5 tartózkodó szavazattal- 1 fő képviselő nem vett részt a szavazásban – a határozatot elfogadta.

219/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 153/2018. (IX. 21.) Kgy. határozatának 2. és 3. pontját visszavonja.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal

****

23. NAPIRENDI PONT:

JavaslatGyőr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2019. évi ellenőrzési tervére

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

220/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdése alapján elkészített Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2019. évi ellenőrzési tervét az 1. számú melléklet szerinti tartalommal.

Felelős: jegyző

Határidő: azonnal, a teljesítésre 2019. december 31.

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

****

24. NAPIRENDI PONT:

Javaslat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2019. I. félévi munkatervére

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 23 fő – 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

221/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2019. I. félévi üléseinek munkatervét a melléklet szerint elfogadja.

Felelős: polgármester

Határidő: folyamatos, 2019. június 30-ig

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

****

(Laczkovits-Takács Tímea képviselő asszony távozik az ülésről, a Közgyűlés 22 főre módosul)

25. NAPIRENDI PONT:

Tájékoztató a Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott határozatokról

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Glázer Tímea képviselő: A Kormány 1602/2018. (XI. 27.) kormányhatározata a téli rezsicsökkentésből korábban nem részesült vezetékes gáz- és távfűtéstől eltérő fűtőanyagot felhasználó háztartások egyszeri támogatás címmel rendelkezik, és kéri fel az önkormányzatokat a költségvetési támogatás elosztásának módját és feltételeit a helyei viszonyok figyelembevételével alakítsák ki. Sajnálatosan az egyszeri, 12.000,- Ft-os támogatás kifizetésének határidejét kitolta 2019. december 31-re. Úgy tudja, hogy ez 626 győri családot érint. Arra kéri Polgármester Urat, hogy ezzel a támogatással ne várják meg 2019. december végét, hanem saját hatáskörben járjon el.

Borkai Zsolt polgármester: Természetesen intézkedni fog, nem várják meg a határidő végét.

Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 22 fő – 18 igen, 0 nem, 4 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

222/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a polgármester által átruházott hatáskörben hozott, 1. számú melléklet szerinti döntésekről szóló tájékoztatót, és ezzel a döntésekért való felelősséget viseli.

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

26. NAPIRENDI PONT:

Tájékoztató a bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozatairól

(Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékleteként kerül csatolásra.)

Borkai Zsolt polgármester: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – melynek létszáma 22 fő – 18 igen, 0 nem, 4 tartózkodó szavazattal a határozatot elfogadta.

223/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott, 1. számú melléklet szerinti döntésekről szóló tájékoztatót, és ezzel a döntésekért való felelősséget viseli.

(A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.)

****

(Laczkovits-Takács Tímea képviselő asszony visszatér az ülésre, a Közgyűlés létszáma 23 főre módosul)

BorkaiZsoltpolgármester:AMagyarországhelyiönkormányzatairólszóló2011.éviCLXXXIX.törvény46.§(2)bekezdésa)pontjaszerintaKözgyűlésnekzártüléstkelltartania-többekközött-azérintettkérésérevezetőimegbízásaadásánaktárgyalásakor.

AzismertetettrendelkezésretekintettelaJavaslat kulturális intézmények igazgatóhelyetteseinek megbízásához egyetértési jog gyakorlásáracíműnapirendipontoktárgyalásárazártüléstrendelel.

Megkériavendégeket,hogyazüléstermetszíveskedjenekelhagyni!

****

ZÁRTÜLÉSUTÁN:

AKözgyűlés11:16órakornyilvánosülésselfolytatjamunkáját.

Borkai Zsolt polgármester:Ismerteti a zárt ülésen hozott határozatot.

224/2018. (XII. 20.) Kgy. határozat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szóló 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet 7. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján egyetért az irányítói jogkörébe tartozó Győr Megyei Jogú Város Levéltára költségvetési szervnél Baracskai András Béla 2019. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időtartamra szóló igazgatóhelyettesi megbízásával.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, az igazgatóhelyettesi beosztás betöltésére 2019. január 1.

2. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szóló 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 7. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján egyetért az irányítói jogkörébe tartozó Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ költségvetési szervnél Koczor Ágnes 2019. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időtartamra szóló igazgatóhelyettesi megbízásával.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, az igazgatóhelyettesi beosztás betöltésére 2019. január 1.

3. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szóló 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 7. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján egyetért az irányítói jogkörébe tartozó Generációk Háza Művelődési Központ költségvetési szervnél dr. Konczosné Szalai Katalin 2019. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időtartamra szóló igazgatóhelyettesi megbízásával.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, az igazgatóhelyettesi beosztás betöltésére 2019. január 1.

4. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szóló 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 7. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján egyetért az irányítói jogkörébe tartozó Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ költségvetési szervnél Nagyné Szabó Renáta 2019. január 1-jétől 2021. június 30-ig terjedő időtartamra szóló igazgatóhelyettesi megbízásával.

Felelős: polgármester

Határidő: azonnal, az igazgatóhelyettesi beosztás betöltésére 2019. január 1.

*****

Borkai Zsolt polgármester:Kérdezi képviselőtársait, hogy kíván-e valaki kérdést, illetve bejelentést tenni?

Juhász István képviselő: A Vásárcsarnok beruházásánál az a hír járja, hogy műszaki tartalomváltozás szükséges, teljes elbontásra van szükség. Igaz a hír?

Az EYOF végelszámolását mikor kapják meg? Teljes, tételes végelszámolást kér.

Sági Géza GYŐR-SZOL Zrt. elnök-vezérigazgató: A meglévő épületben a bontás során több előre nem látható műszaki probléma derült ki, de ezeket kezelték. Statikai megerősítésekről van szó, nem másról.

Borkai Zsolt polgármester: Az EYOF pénzügyi beszámolóját a képviselők már megkapták. A zárszámadásban pontosan benne volt.

Glázer Tímea képviselő: Köszönetet mond a Tölgyes utca lakóinak a nevében. Jelenleg már folyik a közvilágítás szerelése, estére már kész lesz. A gyerekeknek nem kell sötétben több ezer métert gyalogolniuk.

Dr. Sik Sándor képviselő: Megköszöni azt a segítséget, amit ez évben Győrszentiván lakosainak nyújtottak a hivatal dolgozói, Polgármester Úr és az alpolgármesterek.

Borkai Zsolt polgármester: Kéri képviselőtársait, hogy vagyonnyilatkozataikat 2019. január 31-ig adják be.

Tájékoztatjaképviselőtársait,hogyakövetkezőközgyűlésazelfogadottmunkatervszerint2019.január25-én(pénteken) 10.00-korlesz.

Köszöniaképviselőkmunkáját,azérdeklődőkfigyelmét,aKözgyűlést11:21órakorbezárja.

K. m. f.

Borkai Zsolt s.k.

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd s.k

jegyző

Időállapotok:

Ennek a joganyagnak nincs időállapota.

Kategória: Jegyzőkönyvek | A közvetlen link.