0414/2019. (IV. 26.) Kgy. előterjesztés

0414/2019. (IV. 26.) Kgy. előterjesztés

Javaslat a 2018. évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentés és összefoglaló éves ellenőrzési jelentés jóváhagyására

…………. napirendi pont

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése

Javaslat a 2018. évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentés és összefoglaló éves ellenőrzési jelentés jóváhagyására

Tisztelt Közgyűlés!

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 32. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a 220/2017. (XII. 21.) Kgy. határozattal jóváhagyott Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2018. évi belső ellenőrzési terve alapján végezte a belső ellenőrzést a Polgármesteri Hivatal ellenőrzési hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége.

A Bkr. 49. § (1) és (3) bekezdése értelmében az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős, amit a tárgyévet követő év február 15-ig köteles a polgármesternek és a jegyzőnek megküldeni. A Bkr. 49. § (3a) bekezdése alapján a polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

Az éves ellenőrzési jelentés a Bkr. 48. §-a alapján az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével tartalmazza a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatását önértékelés alapján, a belső kontrollrendszer működésének értékelését az ellenőrzési tapasztalatok birtokában, valamint az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolót.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslatot hagyja jóvá!

HATÁROZATI JAVASLAT

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az éves ellenőrzési jelentést és az összefoglaló éves ellenőrzési jelentést 2018. évre vonatkozóan az 1. számú melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja.

Győr, 2019. április 5.

Borkai Zsolt

polgármester

1. számú melléklet

Éves ellenőrzési jelentés a 2018. évi belső ellenőrzési tevékenység ellátásáról

Vezetői összefoglaló

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (1) bekezdésének, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 119. § (3)-(4) bekezdésének megfelelően a jegyző kötelezettsége a belső kontrollrendszer részeként belső ellenőrzést működtetni. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (röviden: Polgármesteri Hivatal vagy Hivatal) 286/2012. (XII. 19.) Kgy. határozattal elfogadott és azóta többször módosított Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – az Ellenőrzési Osztály (röviden: Osztály) önálló szervezeti egységként működik Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének közvetlenül alárendelten.

A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásainak megfelelően a Hivatal belső ellenőrzési tevékenysége kiterjed a Hivatal és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) szervezetén túl az Önkormányzat irányítási jogkörébe tartozó költségvetési szervekre, az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságokra, a vagyonkezelőkre, valamint az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatás felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezetre. Ezen kívül törvényi felhatalmazáson alapuló, külön megállapodás alapján végezhet az Ellenőrzési Osztály belső ellenőrzést.

A helyi önkormányzati szervek belső ellenőrzésének végrehajtási folyamatait megalapozó belső ellenőrzési tervet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 32. § (4) bekezdésének eleget téve a Közgyűlés hagyja jóvá a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig, amely a 2018. évre vonatkozóan a 220/2017. (XII. 21.) Kgy. határozattal történt meg. Az Ellenőrzési Osztály a belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőrzési terv alapján és a vonatkozó jogszabályi előírások, illetve az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta figyelembevételével elkészített Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján látja el.

A Bkr. 17. § (4) bekezdésének előírása szerint a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet legalább kétévente szükséges felülvizsgálni, melynek soron következő határideje 2019. év eleje. A 2017. március 1-jétől hatályos Kézikönyv alapján folytak 2018. évben a belső ellenőrzések.

A Bkr. 49. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető által elkészített jelentést a tárgyévet követő év február 15-ig a polgármesternek és a jegyzőnek meg kell küldeni. A Bkr. 49. § (3a) bekezdésének megfelelően „a polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést – a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra”.

A 2018. évi ellenőrzési tevékenység megvalósulásáról az éves ellenőrzési jelentést a Bkr. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint a belső ellenőrzési vezető a Bkr. 48. §-ában részletezett szempontok, továbbá az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséhez a Pénzügyminisztérium által a Bkr. 52. § (6) bekezdésének megfelelően 2018. szeptember hónapban kiadott útmutató előírásai figyelembevételével állította össze.

Jelen éves ellenőrzési jelentés ismerteti a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatását önértékelés alapján, a belső kontrollrendszer működésének értékelését az ellenőrzési tapasztalatok birtokában, valamint az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolót.

I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján

(Bkr. 48. § a) pontja)

A Polgármesteri Hivatal Jegyzői Kabinet Ellenőrzési Osztálya látja el a belső ellenőrzési tevékenységet a Hivatal és az Önkormányzat saját szervezetén túl az önkormányzati költségvetési szerveknél irányító szervi ellenőrzésként, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságoknál, az Önkormányzat költségvetése terhére más személyeknek átadott pénzeszközök felhasználása tekintetében, valamint e célra kötött külön megállapodás alapján más szervezeteknél. Az Áht. 70. § (1) bekezdésének garanciájaként az Ellenőrzési Osztály a jegyzőnek közvetlenül alárendelten látja el tevékenységét.

Az Ellenőrzési Osztály létszáma 2018. június 1-jével egy fővel nőtt, így az 7 főre változott, melyből 1 fő osztályvezető, 5 fő belső ellenőr és 1 fő titkárnő beosztású, egyebekben a dolgozók személyében változás nem történt.

A belső ellenőrzési tevékenység alapdokumentumaként szolgáló éves ellenőrzési tervet a Közgyűlés a 220/2017. (XII. 21.) Kgy. határozatával hagyta jóvá, mely módosítására nem került sor, azonban külön megállapodás alapján a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térnél célvizsgálat történt a belső ellenőrzési feladat teljesítése érdekében, valamint a 2018. évi országgyűlési képviselők választása pénzügyi elszámolásának ellenőrzésére valósult meg a terven felül egyéb jogszabályi előírás alapján. Egyebekben az ellenőrzés az ellenőrzési terv szerinti ellenőrizendő szervezetek, szervezeti egységek és folyamatok vonatkozásában valósult meg.

I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése

(Bkr. 48. § a) pont aa) alpontja)

I/1/a) A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése

A 2018. évi ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a jogszabályokkal és a stratégiai belső ellenőrzési tervvel összhangban, kockázatelemzéssel alátámasztva a Bkr. 31. § (4) bekezdése szerinti tartalmi elemek alapján az ellenőrzési folyamatokat tervezett vizsgálatok (Önkormányzat intézményei és gazdasági társasága, valamint Hivatal, Önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat), illetve tartalékidő terhére elvégzendő vizsgálatok (soron kívüli vizsgálatok) bontásban mutatta be. Az ellenőrzési terv tartalmazta az ellenőrizendő folyamatokat, szervezeteket és szervezeti egységeket, az erőforrás-szükségletet, az ellenőrizendő időszakot, az ellenőrzés típusát és várható idejét.

Az ellenőrzési terv 22 tervezett ellenőrzést 690 revizori nappal, illetve a tartalékidő terhére további 4 vizsgálatot 80 revizori nap felhasználásával irányzott elő. A 2018. évi ellenőrzési terv a bizonyosságot adó tevékenység részeként a Bkr. 21. § (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzést határozott meg.

A 2017. évi ellenőrzési tervben foglaltak végrehajtását követően az Ellenőrzési Osztály a 2018. évi ellenőrzési tervben meghatározott vizsgálatokat 2018. február 5-ével kezdte meg. Évközben terven felüli ellenőrzésre irányuló igények születtek, tekintettel a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térrel kötött megállapodásra, mely által az intézmény biztosította a saját belső ellenőrzését, valamint a 2018. évi országgyűlési képviselők választására kapott normatíva pénzügyi ellenőrzésére. Ez a vizsgálat azonban az ellenőrzési tervben meghatározott vizsgálatok lefolytatását nem érintette. Így az Osztály a tervben meghatározott mindösszesen 26 vizsgálatot maradéktalanul végrehajtotta. A tervezett 26 ellenőrzés közül 23 a tárgyévben megvalósult, míg 3 helyszíni vizsgálat 2019. január 25-ig realizálódott.

A bizonyosságot adó tevékenység mindenkor magában foglalja az ellenőrzésre való felkészülést, az adatgyűjtést, a vizsgálandó területek és dokumentumok kiválasztását, a helyszíni ellenőrzés lefolytatását, a Bkr. 40. § (1) bekezdése szerinti bizonyítékok (elsősorban iratmásolatok) beszerzését az ellenőrzések megállapításainak alátámasztásául, a helyszíni vizsgálatot követő jelentéskészítés folyamatát, azaz a jelentéstervezet munkaanyagként történő megküldését az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység részére egyeztetés végett, a jelentéstervezet belső ellenőrzési vezető vagy a vezető érintettsége esetén a kiemelt ügyintéző általi szakmai felülvizsgálatát, valamint az ellenőrzési jelentésre az ellenőrzött szerv, szervezeti egység által elkészített intézkedési tervben foglalt feladatok értékelését.

A 2018. évi belső ellenőrzés kiterjedt 14 önkormányzati intézmény gazdálkodására és 1 intézmény korábbi rendszerellenőrzésre hozott intézkedések megvalósulására; 1 gazdasági társaság gazdálkodásának szabályszerűségére; 1-1 intézmény élelmezési, valamint közbeszerzési tevékenységének szabályszerűségére; a hivatali banki pénzkezelés szabályosságára; a lengyel nemzetiségi önkormányzat részére átadott pénzeszköz felhasználásának szabályszerűségére; a bérleti díjbevételek elszámolásának jogszabályi megfelelőségére; az önkormányzati üdülő, valamint vendégház működtetésének és üzemeltetésének szabályosságára; az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál előkészítésével, lebonyolításával és infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos kiadások ellenőrzésére; a Műjégpálya üzemeltetési költségeihez történő hozzájárulás elszámolásának szabályszerűségére; az egyházak támogatására szolgáló pályázati keret felhasználásának szabályszerűségére; a Polgármesteri Hivatal által bonyolított két közbeszerzési eljárás menetének jogszabályszerűségére, valamint a kiválasztott beruházás kivitelezésének megfelelősége.

A 2018. év folyamán megvalósult belső ellenőrzések célja és feladatai többek között a következők voltak:

- a költségvetési szervek és a gazdaság társaság gazdálkodása szabályszerűsége, a szabályozottság, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség ellenőrzése, a szabálytalanságok feltárása, azok megszüntetésére javaslattétel;

- a Polgármesteri Hivatal bankszámlái terhére teljesített kifizetések és befolyt bevételek megalapozottságát miként biztosította a Hivatal;

- a bérleti díjbevételek szabályszerűségi ellenőrzése és a számviteli elszámolások vizsgálata;

- a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása hatékonyságának, szabályszerűségének ellenőrzése, szabálytalanságok feltárása, azok megszüntetésére javaslattétel;

- az önkormányzati üdülő és vendégház működtetése és üzemeltetése során a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották-e, a számviteli nyilvántartások vezetése megfelelő volt-e;

- az egyházak támogatására szolgáló pályázati eljárás jogszabályszerű lefolytatása, a kötelezettségvállalás megkötésének és a pénzeszköz elszámolása rendjének megfelelősége;

- az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál előkészítésével, lebonyolításával és infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos kiadások szabályszerűségének ellenőrzése, a pénzügyi és számviteli szabályok betartása, valamint a forrásfelhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata;

- egy intézmény élelmezési tevékenysége jogszabályi megfelelőségének ellenőrzése, szabálytalanságok feltárása, azok megszüntetésére javaslattétel;

- a Műjégpálya üzemeltetési költségeihez történő hozzájárulás elszámolásának szabályszerűsége, pénzügyi és számviteli szabályok betartása;

- a közbeszerzési eljárást a jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatoknak megfelelően folytatták-e le, a közbeszerzési eljárást követően létrejött kötelezettségvállalás szabályszerűsége, valamint

- a kiválasztott beruházással kapcsolatos szerződések létrejöttének szabályszerűsége, a kivitelezés jogszabályi megfelelősége, a számviteli elszámolás vizsgálata.

Az ellenőrzések helyszíni lefolytatásakor a belső ellenőrzést végzők nagyrészt a szúrópróbaszerű, kisebb részt a tételes, bizonylatokon alapuló vizsgálati ellenőrzési módszert és eljárást alkalmazták szükség szerint helyszíni interjúval, valamint adatelemzéssel kiegészítve.

A 2018. évi ellenőrzési terv szerinti és terven felüli 28 ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentés vezetői összefoglalóiban a belső ellenőrök mindösszesen 430 főbb megállapítást és 361 javaslatot tettek. Az országgyűlési választás pénzügyi elszámolásának ellenőrzése egyéb jogszabályi előírás alapján valósult meg, a feljegyzés nem igényelt záradékolást és a Bkr. által előírt tartalmi követelményeket. A Hivatal és az Önkormányzat belső ellenőrzési tevékenységét meghatározó Belső Ellenőrzési Kézikönyvben előírtak alapján az ellenőrzést végzők a helyszíni vizsgálat során rendelkezésre álló bizonyítékok figyelembevételével 5 fokozatú skálán (megfelelő, korlátozottan megfelelő, gyenge, kritikus, elégtelen) értékelik az ellenőrzött szervet, illetve szervezeti egységet az ellenőrzött terület, valamint ellenőrzött folyamatok tekintetében. A 2018. évi ellenőrzések összességében kedvező tapasztalatai alapján a záradékkal ellátott 27 ellenőrzés közül 26 esetben megfelelő minősítést értek el, és csak egyetlen alkalommal zárult a minősítés korlátozottan megfelelő értékeléssel.

A belső ellenőrzési tevékenység részeként a belső ellenőrök a jelentéstervezetet munkaanyagként egyeztetés céljából előzetesen átadják az ellenőrzött szervezet vagy szervezeti egység vezetőinek. Az egyeztetés megtörténtét követően az elfogadott kiegészítésekkel módosított ellenőrzési jelentéstervezetet küldi meg, adja át az Ellenőrzési Osztály az ellenőrzöttnek. Az ellenőrzési jelentéstervezetek megállapításaira az ellenőrzött szervezetek részéről 2018. évben egy esetben sem érkezett észrevétel, így a jelentéstervezettel azonos tartalommal kerültek kiküldésre a végleges jelentések.

A Bkr. 45. §-a az ellenőrzött, illetve javaslattal érintett szerveket, illetve szervezeti egységeket intézkedési terv készítésére kötelezi. A befejezett 27 ellenőrzés mindegyike – két kivétellel – az ellenőrzési jelentésben tett megállapítások alapján intézkedési terv készítést igényeltek. Az intézkedési tervek a határidő és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével összesen 352 pontban rögzítették a végrehajtandó feladatokat. Az ellenőrzés során tett megállapításokra megfogalmazott intézkedések visszacsatolásaként a Bkr. 46. §-a szerint az intézkedési tervben meghatározott legutolsó határidő lejártát követő 8 napon belül a realizálási jegyzőkönyvben előírt feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót az ellenőrzött, illetve javaslattal érintett szervek, szervezeti egységek megküldték.

A Közgyűlés által jóváhagyott, 2018. évi ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzések végrehajtásán túl az Osztály a következő egyéb tevékenységeket látta el:

- az ellenőrzési terv és az éves ellenőrzési beszámoló elkészítése, a kapcsolódó közgyűlési előterjesztés összeállítása,

- tanácsadó tevékenység ellátása,

- új jogszabályok, illetve jogszabályi változások megismerése, szakmai továbbképzéseken való részvétel,

- kötelező (közszolgálati és ÁBPE) továbbképzések teljesítése,

- az ellenőrzésekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése (pl. külső ellenőrzésekről, belső ellenőrzésekről, a belső ellenőrzés alapján megtett intézkedésekről),

- irattározási feladatok ellátása, valamint az ellenőrzési jelentések megállapításait alátámasztó másolatok Ellenőrzési Osztályon való rendszerezett megőrzésével kapcsolatos feladatok biztosítása,

- a jelentéstervezetek szakmai felülvizsgálata,

- vezetői teendők,

- egyéb feladatok végrehajtása, így pl. az Állami Számvevőszék ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása stb.

I/1/b) Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása

A belső ellenőrzés a 2018. évi feladatellátása folyamán olyan jogszabálysértést, mulasztást vagy hiányosságot nem tárt fel, amely büntető-, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi, illetve a vétkes kötelezettségszegés alapján lefolytatott hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása miatti eljárás megindítását indokolta volna.

I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása

(Bkr. 48. § a) pont ab) alpontja)

Az Ellenőrzési Osztály, mint a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egysége a bizonyosságot adó tevékenységét a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások, különösen a Bkr., valamint a hatályos Belső Ellenőrzési Kézikönyv rendelkezései betartásával hajtja végre. A 2018. évi ellenőrzések helyszíni ellenőrzési munkafázisában és az azt követő időszakban is az ellenőrzött szervek, szervezeti egységek konstruktív hozzáállása segítette az ellenőrzési programpontok megvalósítását. Az ellenőrzöttekkel és az ellenőrzési javaslatokkal érintettekkel történő folyamatos egyeztetések, a jelentéstervezet munkaanyagként történő átadása és az abban foglaltak előzetes megbeszélése nagymértékben elősegítette a jelentésekben megfogalmazott megállapítások és javaslatok megalapozottságát.

Az ellenőrzések folyamatát zavaró vagy akadályozó olyan tényező, mint például az ellenőrzést érintő személyi vagy szervezeti változás vagy elháríthatatlan ok, a számviteli rend állapota, a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága vagy az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogsértő magatartása a 2018. évi feladatellátás során nem merült fel, amely igényelte volna a Bkr. 38. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztés elrendelését. Úgyszintén nem jelentkezett a Bkr. 38. § (1) bekezdése szerinti, a belső ellenőrzés megszakítására okot adó körülmény, így például soron kívüli vizsgálat vagy az ellenőrzési tervben ütemezett kapacitáson felüli tanácsadó tevékenység ellátása vagy a vizsgálatot végző belső ellenőr akadályoztatottsága.

I/2/a) A belső ellenőrzési szervezeti egység humánerőforrás-ellátottsága

A Hivatal és az Önkormányzat belső ellenőrzését az Ellenőrzési Osztály látja el külső erőforrás bevonása nélkül. A Polgármesteri Hivatal közszolgálati jogviszonyban 5 fő (2018. június 1-jétől 6 fő) főfoglalkozású belső ellenőrt alkalmaz, az Osztály tevékenységét továbbá 1 fő adminisztratív feladatokat ellátó titkárnő segíti. A belső ellenőrök személyét érintően egyetlen változás történt, miszerint az Osztály vezetését 2018. június 1-jétől jogász végzettségű személy látja el. Egyebekben a belső ellenőrök személye 2015. december 1. óta változatlan.

Mind a 6 fő belső ellenőr az Áht. 70. § (4) bekezdésének eleget téve a költségvetési szervek belső ellenőrzésére feljogosító, az államháztartásért felelős miniszter által kiadott engedéllyel rendelkezik, mivel az Áht. 70. § (5) bekezdése szerinti, a belső ellenőrök nyilvántartásába való regisztrációjuk megvalósult. A Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott belső ellenőrök a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet 1/A. §-ában foglalt szakmai követelményeket teljesítik, a képzettségi, illetve képesítési követelményeknek megfelelnek, a munkavégzéshez szükséges szakmai és belső ellenőri tapasztalattal rendelkeznek, valamint a 7. § által előírt, kétévenkénti államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés (ÁBPE) képzési kötelezettségnek eleget tettek, azzal, hogy egy fő a nyilvántartásba történő bejelentés évét követő évben, azaz 2019-ben köteles az ÁBPE-továbbképzés I.-en részt venni.

A Polgármesteri Hivatal belső ellenőrei 2018-ban a Belső Ellenőrök Társasága országos szintű 2 napos szakmai konferencián egy alkalommal gyarapították ismereteiket, továbbá 1 fő revizor mérlegképes könyvelői továbbképzésen ugyancsak 2 esetben vett részt. Ezen kívül további két továbbképzésen 2, illetve 3 fő revizor vett részt. A szakmai konferenciákon túl az új jogszabályok, jogszabályváltozások megismerése és értelmezése a rendelkezésre álló jogtár, szakkönyvek és egyéb kiadványok segítségével önképzés keretében történt.

Az Ellenőrzési Osztály a Bkr. 21. § (3) bekezdés e) pontja szerinti informatikai ellenőrzést a költségvetési szerveknél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére a 2018. évi ellenőrzési tervbe nem épített be és informatikai szakismeret, képzettség hiányában nem is végzett.

A Bkr. 25. § e) pontjában hivatkozott külső szakértő bevonása nem vált szükségessé.

I/2/b) A belső ellenőrzésért felelős szervezeti egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása

Az Ellenőrzési Osztály a Hivatal szervezeti rendjében közvetlenül a jegyzőnek alárendelten működik, így biztosított a Bkr. 18. §-a szerinti szervezeti függetlenség. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően az Osztály tevékenységét a jegyző irányítja, aki köteles a belső ellenőrök Bkr. 19. §-a szerinti funkcionális függetlenségét biztosítani. Ezt jelenti többek között az, hogy az éves ellenőrzési terv kidolgozása objektív alapon, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével történik (amit jóváhagyás végett a Bkr. 32. § (4) bekezdésének megfelelően a jegyző terjesztett a Közgyűlés elé); az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, az ellenőrzési módszerek kiválasztása, a következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó ellenőrzési jelentéstervezet és jelentés elkészítése a belső ellenőrök kompetenciája, melyet a költségvetési szerv vezetőjének kötelesek megküldeni, ami a funkcionális függetlenséget támogatja. A belső ellenőrök a helyszíni adat- és információgyűjtés alapján külső befolyástól mentesen készítették el jelentéseiket.

A Bkr. 19. § (2) bekezdés előírásait betartva a belső ellenőrök a Hivatal és az Önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos operatív feladatok ellátásában, így különösen a döntések előkészítésében és meghozatalában nem vettek részt, pénzügyi tranzakciót az osztályvezető kizárólag a saját szervezeti egysége tevékenységére vonatkozóan kezdeményezett. A Hivatal, illetve az Önkormányzat működését meghatározó belső szabályzatok összeállításában – a belső ellenőrzéshez kapcsolódó szabályzatok kivételével – az Ellenőrzési Osztály nem vett részt, kizárólag tanácsadást látott el.

I/2/c) Összeférhetetlenségi esetek

A 2018. évi bizonyosságot adó tevékenység ellátása során a belső ellenőrök tekintetében a Bkr. 20. §-a szerinti összeférhetetlenségi tényező nem merült fel. A belső ellenőrzési vezető tekintetében a 2018. évben két vizsgálat (Győr Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata gazdálkodása, valamint az egyházak támogatására szolgáló pályázati keret felhasználásának szabályszerűsége) vonatkozásában merült fel összeférhetetlenség, tekintettel arra, hogy az ellenőrizendő szakterülethez kötődő feladat végrehajtásában közreműködött az ellenőrzés alá vont időszakban. Emiatt a vizsgálatokban sem revizorként, sem a jelentés(tervezete)t jóváhagyó belső ellenőrzési vezetőként nem vett részt.

I/2/d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása

A belső ellenőrök Bkr. 25. §-a szerinti jogai a 2018. évi belső ellenőrzési feladatellátás során nem csorbultak. Az ellenőrzött szervek, illetve szervezeti egységek biztosították az ellenőrzéssel érintett iratanyagokhoz való hozzáférést, valamint megadták a kért információkat és tájékoztatást a revizorok számára.

I/2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők

A belső ellenőrzési tevékenység ellátását akadályozó tényező nem merült fel. Az ellenőrzött szervek és szervezeti egységek vezetői és munkatársai a belső ellenőrzési feladatok megvalósítását konstruktív hozzáállásukkal és együttműködésükkel támogatták.

I/2/f) Az ellenőrzések nyilvántartása

A Hivatal belső ellenőrzési vezetője a Bkr. 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti jogszabályi kötelezettsége keretében gondoskodott a 2018. évben végrehajtott belső ellenőrzésekkel kapcsolatosan az 50. §-ban előírt nyilvántartás folyamatos vezetéséről, valamint az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről.

Az Ellenőrzési Osztályon vezetett nyilvántartás a Bkr. 50. § (2) bekezdésének megfelelően tartalmazza az ellenőrzés azonosítóját (ellenőrzési terv szerinti sorszámot és iktatószámot egyaránt); az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését; az ellenőrzés tárgyát; az ellenőrzés kezdetének és lezárásának dátumát; az ellenőrzés lefolytatásában közreműködő vizsgálatvezető és belső ellenőr nevét; a vizsgált időszakot, valamint az intézkedési terv készítésének szükségességét.

I/2/g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok

Az ellenőrzési jelentéseknek, valamint az ellenőrzési tervben szereplő feladatok végrehajtásáról szóló beszámolónak a költségvetési szerv vezetője részére történő megküldése révén biztosított a szervezet működési rendjének javítását elősegítő ellenőrzési tapasztalatok és információk vezetőség részére történő továbbítása. Az ellenőrzések hatékonyságának növelése és a megállapítások minél eredményesebb visszacsatolása érdekében a Hivatal és az Önkormányzat szervezeteire, szervezeti egységeire kiterjedően a szakmai kapcsolatot tovább kell erősíteni.

Az ellenőrzött szervezetek és szervezeti egységek belső kontrollrendszere szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében törekedni kell a belső ellenőrzések hatékonyságának növelésére. Az ellenőrzésekre való felkészülés során az ellenőrzött szervezettel, szervezeti egységgel kapcsolatos információk minél alaposabb összegyűjtése, a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak ismerete elősegíti a kockázatok feltárását.

Az ellenőrzési tevékenység tervezése kapcsán mindig kiemelt cél az ellenőrzési lefedettség növelése, az ellenőrizhető területek vizsgálati körbe történő minél teljesebb bevonása. Az ellenőrzések folyamán bővíteni kell a belső kontrollrendszer elemeire kiterjedő ellenőrzéseket.

I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48. § a) pont ac) alpontja)

A Bkr. 2. § r) pontja szerint a tanácsadó tevékenység a költségvetési szerv vezetője részére nyújtott, hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás. A Hivatal belső ellenőrei a bizonyosságot adó tevékenység mellett egyedi megkeresés alapján szóban vagy elektronikus úton láttak el tanácsadást. Az év során több esetben konzultációs megbeszélés keretében került sor tanácsadásra a Hivatal szervezetén belül a Humánszolgáltatási Főosztály, a Kulturális, Sport és Városmarketing Főosztály Kulturális Osztálya, illetve a Jogi és Önkormányzati Osztály, valamint a Pénzügyi Osztály vezetőivel, munkatársaival. Az Önkormányzat által fenntartott intézmények közül igény tartott tanácsadásra a IV. Sz. Gazdasági Működtető Központ, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr, a Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ (2019. április 1-től Győri Művészeti és Fesztiválközpont), a Győri Nemzeti Színház, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat, a Kulturális Pénzügyi-Gazdasági Szolgáltató Központ, valamint a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ.

II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján

(Bkr. 48. § b) pontja)

II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok

(Bkr. 48. § b) pont ba) alpontja)

A belső ellenőrzés a Bkr. 21. § (2) bekezdése szerinti bizonyosságot adó tevékenysége körében készítette el az ellenőrzési jelentéseket, melyek a megállapításokat és javaslatokat jogszabályokra és szabályzatokra hivatkozással együtt tartalmazzák. Az ellenőrzési jelentések a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerinti szerkezeti felépítésben tartalmazzák a Bkr. 39. § (3) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemeket, így azok tartalmazták az ellenőrzés szervezésére vonatkozó adatok bemutatását (így különösen az ellenőrzést végző szervezeti egység nevét, az ellenőrzött szervezet vagy szervezeti egység megnevezését, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzés tárgyát és célját, az ellenőrzött időszakot stb.); a vezetői összefoglalót, mely magában foglalja a jelentés főbb megállapításait, az intézkedési terv összeállításához megfogalmazott javaslatokat és a kézikönyv besorolása szerinti értékelést; továbbá az ellenőrzési jelentés részletes megállapításait az ellenőrzésben közreműködő belső ellenőrök nevével és aláírásával.

A 2018. évi ellenőrzési terv alapján elkészült 27 ellenőrzési jelentés vezetői összefoglalóiban rögzített főbb megállapításokat tartalmazó ellenőrzési jelentések összesen 698 oldalon részletezik a belső ellenőrök észrevételeit, megállapításait, a következtetéseket és a kapcsolódó javaslatokat.

A 2018. évi ellenőrzési terv alapján készült jelentésekben megfogalmazott főbb megállapítások és javaslatok (vizsgálatonként maximum 5 tételben felsorolva) a következők voltak.

Az önkormányzat intézményeinek és egy gazdasági társaságának ellenőrzése

I/1. IV. Sz. Gazdasági Működtető Központ 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A jogszabályi előírások szerinti szabályozási rendet kialakították, a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjére és az integrált kockázatkezelés eljárásrendjére vonatkozó szabályzat kivételével.
A kötelezettségvállalások haladéktalan nyilvántartásba vételét nem mindig biztosították.

Egy esetben az intézmény által befogadott számla szabálytalanul nem tartalmazta a vevő adószámát, és a pótmunka szükségességének indoklását a kötelezettségvállalásban nem rögzítették.
A 2017. évi leltározás esetében a leltár kiértékelés leltári egységenkénti íveket szabálytalanul a leltárt záró jegyzőkönyvet követően állították elő.

 A szervezeti integritást sértő események kezelésének és az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét ki kell alakítani.

A kötelezettségvállalásokat haladéktalanul nyilvántartásba kell venni.
A beérkezett számlákat tartalmi szempontból ellenőrizni, a pótmunka-elrendelés esetén annak szükségességét dokumentálni kell.
A leltár kiértékelést a leltár zárást megelőzően kell lebonyolítani.

I/2. Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat Győr 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Nem gondoskodtak teljes körűen a kötelezően közzéteendő adatok honlapon történő megjelenítéséről.
Illetmény besorolás alkalmával több esetben a közalkalmazotti jogviszony időtartamát tévesen számították ki.
Karbantartásnak minősülő nettó 445 e Ft értékű gépészeti munkák költségét szabálytalanul a bölcsőde épület nyilvántartási értékére aktiválták.
Nettó 12.505 e Ft értékű konyhafelújítás pályáztatás nélküli vállalásba adását nem indokolták.
 A közzétételi kötelezettség teljesítésére ügyelni szükséges.

A közalkalmazotti jogviszonyt a jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.
A felmerült költségek számviteli megítélésekor körültekintőbben kell eljárni.
Pályáztatás mellőzése esetén a jövőben a helyi rendeletben előírt, a pályáztatás elmaradását igazoló feljegyzést kell készíteni.

I/3. Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Ellenőrzési nyomvonalat kizárólag a gazdálkodásra vonatkozóan alakították ki.

Az intézmény a 2016. évi rendszerellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az intézkedéseit a vállalt határidőre megtette.
A gépjármű-értékesítést tévesen áfával növelt összegben számlázták.
2.427.847 e Ft bruttó értékű vagyon nemzeti vagyonba való sorolása elmaradt.

 Az egész szervezet valamennyi folyamatára kiterjedően el kell készíteni az ellenőrzési nyomvonalakat.
nem releváns

A 130 e Ft áfa visszaigénylésének rendezése az intézmény feladata.
A nemzeti vagyonba sorolást el kell végezni.

I/4. Győr Megyei Jogú Város Levéltára 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A 2016. évi rendszerellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére vállalt intézkedéseit az intézmény végrehajtotta.
A havi 2.000 minimum példányszám előírásával kötött fénymásoló karbantartási szerződés felülvizsgálata javasolt a gazdaságos működés érdekében.
A 2017. évi leltározás során szabályosan alátámasztották a költségvetési mérlegben közölt befektetett eszközök értékét, az intézmény eleget tett az önkormányzati tulajdonvédelmi kötelmének.
 nem releváns

A gazdaságos működés érdekében vizsgálják felül a fénymásológépek karbantartására kötött minimáldíjas szerződést.
nem releváns

I/5. Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A 2016. évi rendszerellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére vállalt intézkedéseit az intézmény döntő többségében végrehajtotta.
A 2017. évi könyvviteli mérlegben szerepeltetett vevőkövetelések állománya elismerő nyilatkozatok hiányában dokumentumokkal nem alátámasztott.
A beszerzések, felújítások, beruházások üzembe helyezéséhez állományba vételi bizonylatot nem állítottak ki.
A jótállási garancia szerződés szerinti visszatartására és határidőben történő visszautalására külön figyelmet kell fordítani.
 nem releváns

A befektetett eszközök üzembe helyezése és a vevők követelésének mérlegben történő szerepeltetése a számviteli törvény előírásának megfelelően történjen.

A szerződéses feltételek betartására külön figyelmet fordítson az intézmény.

I/6. Győri Balett 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Általánosságban a Balett a jogszabályi előírások szerinti szabályozási rendet kialakította.
A Tűzvédelmi Szabályzat dolgozók általi megismerését nem mellékelték, a szabályzathoz Tűzriadó Tervet nem csatoltak.

A Balett a 2017. évi mérlegében kimutatott adatokat a befejezetlen beruházások kivételével leltárral igazolta.
A felügyeleti szervtől kapott támogatások felhasználása az eredeti céloknak megfelelően történt.
Két esetben a díszletek (feljáró lépcső és oltárfal) beszerzését szakmai anyagként könyvelték le eszközbeszerzés helyett.

 nem releváns

A Tűzvédelmi Szabályzatot dokumentáltan meg kell ismertetni dolgozókkal, a Tűzriadó Tervet csatolni kell a Szabályzathoz.
A mérlegtételeket teljes körű leltárral kell alátámasztani.
nem releváns

Az éven túl használatban lévő tárgyi eszközöket a nyilvántartásban szerepeltetni kell.

I/7. Győri Mosolyvár Óvoda 2015-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Teljes körűen nem gondoskodtak a kötelezően közzéteendő szabályzatok honlapon történő megjelenítéséről.

A szúrópróbaszerűen ellenőrzött pótelőirányzatok jogcím szerinti felhasználását biztosították.
Az egyéb építmények amortizációs kulcsát 2% helyett tévesen 3%-ban határozták meg.

A selejtezési eljárások során az elektronikai eszközökhöz műszaki szakvéleményt nem szereztek be.

 A Szervezeti és Működési Szabályzat és az Adatkezelési Szabályzat honlapon történő megjelenítése szükséges.
nem releváns

Egyéb építmények esetében a helyes amortizációs kulcs alkalmazására, valamint a jelentésben feltárt téves besorolások módosítására.
A selejtezni kívánt elekrotechnikai eszközökhöz műszaki szakvélemény megkérése szükséges.

I/8. Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr utóellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A Polgármesteri Hivatal a 2017. évi ellenőrzési jelentésében foglaltakra hozott, összesen 34 pontot magában foglaló intézkedési terv eredményes megvalósulását tapasztalta az ellenőrzés 29 pont esetében.  További intézkedés szükséges a számlák kötelező adattartalmának meglétére, a mérlegben szereplő adatok leltárral történő alátámasztására, a pályázati kiírásban foglaltak betartására, a munkaruha juttatás elszámolására, illetve a jubileumi jutalom határidőre történő kifizetésére vonatkozóan.

I/9. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A Nemzeti Kulturális Alaptól kapott 2.000 e Ft támogatást a pályázatban megjelölt célra használták fel.
Az intézmény könyvkiadási tevékenységét nem szabályozta, a raktáron lévő könyvek értékét a könyvtár beszámolójában nem szerepeltette.
Az intézmény Ford Focus személygépkocsi beszerzésére 5.783 e Ft összegű előleget fizetett ki közgyűlési engedély nélkül.
Az intézmény szabályosan mennyiségi felvétel alapján készült leltárral támasztotta alá a 2017. évi beszámolóban szerepeltetett befektetett eszközök értékét.
 nem releváns

A könyvkiadási tevékenységet jogszabályi keretek között szabályozni szükséges.
Figyelmet kell fordítani a helyi szabályozók betartására.

nem releváns

I/10. Ménfőcsanaki Óvoda 2015-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A mérlegben szerepeltetett adatokat leltárral alátámasztották, a mérlegtételek értékelése szabályosan történt.
Egy közalkalmazott garantált illetménye megállapításakor téves fizetési osztályt határoztak meg.
A 2015. évi iskolarendszerű képzés átvállalt költsége utáni adó- és járulékfizetési kötelezettségnek nem tettek eleget.

Több esetben a jogszabályi előírásoknak nem megfelelően kiállított számlát is befogadtak.

 nem releváns

A garantált illetmény fizetési osztályba sorolását a törvényi előírások szerint kell elvégezni.
Egyéb személyi jellegű juttatások adó- és járulékvonzatát a jogszabályi előírások betartásával szükséges megállapítani.
A számlabefogadáskor a beépített kontrollokat érvényesíteni kell.

I/11. Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Az intézmény nem rendelkezett minden, a jogszabály szerint kötelező szabályzattal.

Az intézményi klubok finanszírozási rendje nem kialakított. Egyes kórusok dokumentálatlanul vásároltak üzemanyagot.

Az előző rossz gyakorlatot folytatta az intézmény a ruházati hozzájárulás biztosításakor.

A SODEXO utalvány formájában kifizetett 2016. évi utalványokat az intézmény tévesen adómentesen rögzítette.

Az önkormányzati szabályozást figyelmen kívül hagyva több alkalommal nem rendelkeztek három árajánlattal a beszerzésekkel kapcsolatosan.

 A kiküldetési, a közérdekű adatok közzétételi szabályozását, az adatvédelmi, adatbiztonsági szabályzatot, az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét, a készpénzben teljesíthető kifizetések szabályozását és a reprezentációs kiadások elszámolási rendjét meg kell határozni.
Szükséges szabályozni a klubok finanszírozási rendjét. A beszerzés jogosságát bizonylatokkal kell alátámasztani.
A ruházati hozzájárulást valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon kell nyújtani.
Az így keletkezett 278 e Ft kifizetői adó és 501 e Ft egészségügyi hozzájárulás megfizetése az intézmény feladata.
Szükséges az önkormányzati rendeletek és intézményi szabályzatok betartása.

I/12. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Az intézmény küldetésnyilatkozattal, szakmai tervekkel és stratégiákkal rendelkezik, a középtávú stratégiai fejlesztési és beruházási terv, valamint a középtávú nyilvántartási, revíziós, selejtezési terv felügyeleti jóváhagyásra vár.
A helyszíni ellenőrzés során feltárt el nem számolt értékvesztés és tévesen kimutatott passzív időbeli elhatárolás együttes összege 16.389 e Ft.

Nem mindig biztosították a kötelezettségvállalások tartalmi megfelelőségét, a szükséges pályáztatás vagy árajánlatkérés nélkül is szerződtek, továbbá a kötelezettségvállaláshoz, illetve a kifizetéshez átláthatósági nyilatkozat nem minden esetben állt rendelkezésre.
Egy gazdasági társasággal szemben a hatósági árplafon betartásával elszámolt régészeti szakfelügyelet esetében a mennyiséget alátámasztó kimutatások, előrehaladási jelentés hiányában az elszámolás megalapozottsága, a kiterhelt munkadíj számszaki megfelelősége ellenőrizhetetlen volt. A Múzeum által 2015. március 21-én felvett teljesítésigazolást a vállalkozó 2016. május 18-án fogadta el, a rendkívül késedelmes elszámolást indokló dokumentumot nem került átadásra az ellenőrzés részére.
A 2016. évi leltározás alkalmával leltározási utasítást nem készítettek, a leltározási ütemterv csak a tárgyi eszközökre terjedt ki. A befejezetlen beruházások állományát nem leltározták fel.

 A középtávú nyilvántartási, revíziós, selejtezési tervet felügyeleti jóváhagyásra elő kell terjeszteni.

Mint jelentős összegű hibának minősülő módosítás hatásait a költségvetési mérlegen és eredménykimutatáson át kell vezetni.
A kötelezettségvállalások esetében szükséges a jogszabályi előírások és a helyi szabályozások betartása.

A régészeti szakfelügyelet elszámolását szabályszerűen kell dokumentálni.

A leltározást szabályszerűen és teljes körűen kell lebonyolítani.

I/13. Tárogató Óvoda 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A jubileumi jutalmat és jutalmakat összességében szabályszerűen biztosították.
Konyhafelújításhoz az Óvoda által vásárolt anyagokat 2016. január 14-i időponttal aktiválták, holott a felújítás 2016. augusztus 17-én valósult meg.

A selejtezési eljárásokban a veszélyes hulladék megsemmisítésre jogosult vállalkozásnak történt átadás-átvételt nem dokumentálták.

 nem releváns

Az amortizáció korrigálása szükséges a konyhafelújításhoz vásárolt anyagok téves időponttal történt aktiválása miatt.
A selejtezett eszközök hasznosítása során a környezetvédelmi előírásokat szükséges betartani.

I/14. Vaskakas Bábszínház 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Az intézmény a 2016. évi rendszerellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az intézkedéseit döntő többségében a vállalt határidőre megtette.
A 2017. évi foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás díját az állami működési ösztönző támogatás terhére elszámolták, holott az irányító szerv biztosított pótelőirányzatot annak fedezetére.
Előfordult, hogy 100 e Ft feletti beszerzések esetében írásos kötelezettségvállalással nem rendelkeztek.
Az eszközbeszerzések, illetve szolgáltatás megrendelések során a költségvetési rendeletben, illetve az intézmény helyi szabályzatában előírt eljárásrendet nem minden esetben követték, a pályáztatási eljárás mellőzését indokló feljegyzés nem állt rendelkezésre.
 nem releváns

nem releváns

100 ezer Ft feletti kötele-zettségvállalást írásba kell foglalni.
A pályáztatásra vonatkozó helyi és intézményi szabályozásra figyelemmel kell lenni.

I/15. Innonet Nonprofit Kft. 2016-2017. évi szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Az önkormányzati érdekérvényesítés a taggyűléseken való képviselet, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló útján biztosított volt.
Számlarendet, Bizonylati Rendet, valamint Javadalmazási Szabályzatot nem készítettek.
A könyvviteli elszámolások alapdokumentumai a gazdasági műveletet elrendelő személy, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy aláírását nem tartalmazták.
 nem releváns

A jogszabályok által megkövetelt szabályzatokat pótolni szükséges.
A számviteli előírásoknak megfelelő dokumentálási rendet ki kell alakítani.

Polgármesteri Hivatal, Önkormányzat, Nemzetiségi Önkormányzat ellenőrzése

II/1. A Polgármesteri Hivatal 2017. évi banki pénzkezelés szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A Hivatal a bankszámlakezelés szabályozási kötelezettségének eleget tett, és a kötelezettségvállalások során betartotta a jogszabályi előírásokat, az átlátható szervezetnek történő kifizetések nyilatkozattal alátámasztottak voltak.
Az úgynevezett hőpapíron készült egyszerűsített számla másolatban is történő tárolása hiányában elkerülhetetlenné válik az adatvesztés.
 nem releváns

Az ún. hőpapíron készült egyszerűsített számlákat másolatban is tárolni szükséges.

II/2. Hivatali bérleti díjbevételek elszámolása megfelelőségének szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A bérlet útján történő vagyonhasznosítás az ellenőrzött időszakban kötött bérleti szerződések vonatkozásában a helyi szabályozás figyelembevételével valósult meg, az ingatlanok bérbeadásáról vagyonértéktől függően a polgármester, a közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága, illetve a közgyűlés döntött.
A bérbeadásból származó bevételek teljesítésigazolását, érvényesítését és utalványozását a jogszabályi és helyi előírás szerint szabályszerűen, ezen tevékenység végzésére felhatalmazott személyek látták el.
 nem releváns

nem releváns

II/3. Győr Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata 2016-2017. évi gazdálkodása szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A nemzetiségi önkormányzat részben rendelkezett a jogszabályokban előírt szabályzatokkal.
A törvény előírásának megfelelően az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodásban nem rögzítették a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.
Az állami és önkormányzati támogatások elszámolása az előírt határidőre megvalósult.
 A hiányzó szabályzatok pótlása szükséges.
Az együttműködési megállapodás felülvizsgálata keretében kiegészíthető a törvény szerinti, de a dokumentumból hiányzó előírással.

nem releváns

II/4. Az önkormányzati üdülő (Balatonalmádi), valamint az önkormányzati vendégház (Borsos-ház) 2016-2017. évi működtetésének, üzemeltetésének szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A Borsos-ház és a Balatonalmádi üdülő bérbeadásával kapcsolatban keletkezett ügyiratokat az irattárba helyezés helyett a Házüzemeltetési Osztályon tárolják.
A Pénzügyi Osztály több esetben utólag, a pénzügyi rendezést követően állította ki a vendégház, illetve üdülő igénybevételéről szóló számlát.
 Az iratkezelés (irattározás) szabályait az ügyintézés során be kell tartani.
A bérleti díjakat a pénzügyi teljesítést megelőzően kell számlázni.

II/5. A Polgármesteri Hivatal által 2017. évben bonyolított két közbeszerzési eljárás szabályszerűségi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A Hivatal a vizsgált két eljárást a jogszabályi előírásoknak megfelelően, szabályosan bonyolította.  nem releváns

II/6. Egyházak támogatására szolgáló pályázati keret 2016-2017. évi felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Egyházak támogatására szolgáló pályázati keret szabályszerű ügymenete, felhasználása összességében biztosított volt.  nem releváns

II/7. Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál előkészítésével, lebonyolításával és infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos kiadások teljesítésének szabályszerűségi, pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A kötelezettségvállalással és kifizetéssel kapcsolatos aláírási jogosultságok gyakorlata szabályszerű volt.
A kötelezettségvállalás létrejöttének időpontjában az átláthatósági nyilatkozatot a gazdálkodó szervezetek nem mindig biztosították.

Több esetben a kötelezettségvállalás szakmai, műszaki teljesítésének határidejét nem határozták meg.

 nem releváns

Gondoskodni szükséges az átláthatósági nyilatkozat kötelezettségvállalást megelőző rendelkezésre állásáról.
A kötelezettségvállalások tartalmi megfelelőségére törekedni kell.

A tartalékidő terhére elvégzett ellenőrzések

III/1. Ménfőcsanak-Gyirmót Művelődési Központ 2016-2017. évi rendszerellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A kontrolltevékenységek működtetése az aláírási jogosultságok szabályszerű alkalmazásával megvalósult.
A készpénzes bérleti díjbevételek számlázása több esetben a szerződéses feltételektől eltérően, továbbá az Áfa törvényben szabályozott határidőn túl történt.
A több évet érintő bérleti szerződések alapján befolyt bevételek esedékességi időszaknak megfelelő időbeli elhatárolását nem végezték el.
A pályázatok során a felhívás több esetben nem tartalmazott műszaki paramétereket.
 nem releváns

A számlázás folyamán a szerződéses és a törvényi előírásokre tekintettel kell lenni.
A bérleti díjbevételeket az esedékességi időszaknak megfelelően kell könyvelni.
A pályáztatás során a műszaki paramétereket egyértelműen rögzíteni kell.

III/2. Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr 2017. évi élelmezési tevékenységének szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Az élelmiszer-beszerzésre közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kötöttek szerződést.
A késedelmes, illetve nem időrendi sorrend szerinti bevételezéssel a raktári folyamatok zárt rendszere sérült.
A raktárból kiadott anyagok átvételét kiadási bizonylaton nem dokumentálták.
 nem releváns

A nyilvántartásokat szabályszerűen kell vezetni.

Az élelmezési anyagok átadás-átvételét igazolni kell.

III/3. A Műjégpálya üzemeltetési költségeihez történő 2016-2017. évi hozzájárulás elszámolásának szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Az üzemeltetési szerződés megkötése és módosítása a közgyűlési határozatoknak megfelelően történt.
A szerződésben rögzített megbízotti feladatot, illetve szakmai felügyeletet ellátó szervezet megváltozott és a hivatkozott jogszabály hatályon kívül helyezésre került.
 nem releváns

A következő szerződésmódosítás alkalmával ezek helyesbítése javasolt.

III/4. Erzsébet Ligeti Óvoda 2016-2018. évi komplex felújításának, bővítésének szabályszerűségi, pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A kötelezettségvállalások létrejöttét megelőzően értékhatártól függően pályázati vagy közbeszerzési eljárást folytattak le.
A kifizetések során a teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás, mint elsődleges kontrolltevékenység minden esetben szabályszerűen megvalósult.
A pénzügyi elszámolások, úgymint számlabefogadás, díjkiegyenlítés, szerződést megerősítő kötelezettségek érvényesítése folyamataiban a szerződésben szabályozottak szerint jártak el.
Az önállóan szellemi termékként aktivált engedélyezési és kiviteli tervek költségét a beruházás bekerülési értéke részeként kell kezelni és azt aktiválni.
 nem releváns

nem releváns

nem releváns

Az eszközök bekerülési értéke meghatározása során körültekintőbben kell eljárni.

A tartalékidő terhére elvégzett terven felüli ellenőrzés

A 2018. évi országgyűlési képviselők választásához biztosított pénzügyi támogatás felhasználásának, a győri Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda elszámolásának ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 Az országgyűlési képviselők választásához biztosított normatív állami támogatást célirányosan használták fel.  nem releváns

Megállapodás alapján teljesített belső ellenőrzés

Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér által 2018. évben bonyolított két közbeszerzési eljárás szabályszerűségi ellenőrzése

 Főbb megállapítások, következtetések  Javaslatok
 A kiválasztott két közbeszerzési eljárást az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően, szabályszerűen bonyolította.  nem releváns

II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48. § b) pont bb) alpontja)

A Bkr. 3. §-ának megfelelően a költségvetési szerv vezetője felelős a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének kialakításáért és működtetéséért, amely felöleli a kontrollkörnyezetet, az integrált kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információs és kommunikációs rendszert, valamint a nyomon követési rendszert (monitoring rendszer). A belső ellenőrzés feladata, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel vizsgálja, értékelje, illetve támogassa az ellenőrzött szervezet, illetve szervezeti egység belső kontrollrendszerének kiépítését és fejlesztését.

A belső kontrollrendszer túlmutat a pénzügyi-gazdálkodási kérdéskörön, mivel az vonatkozik a szervezet minden egyes tevékenységére. A belső kontrollrendszer nemcsak a jogszabályoknak megfelelő eljárásrendet öleli fel, hanem annak részét képezik mindazon belső szabályzatok, utasítások és eljárások, melyek révén a költségvetési szervnél érvényre jut a feladatok megvalósítására rendelkezésre álló kapacitások (különösen a humánerőforrás és az anyagi erőforrások) gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása az Áht. 69. § (1) bekezdésének megfelelően úgy, hogy megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól.

A kontrollok kiépítése tehát nem egy statikus rendszer, hanem folyamatosan változó környezet, egy olyan folyamatrendszer, melynek részeként előzetes, folyamatba épített és utólagos jelleggel történik a kontrollpontok alkalmazása.

1. Kontrollkörnyezet

A kontrollkörnyezet a teljes kontrollrendszer alapja, ez adja meg a viszonyítási alapot azzal, hogy egyrészt megteremti azt a szervezeti kultúrát, amely támogatja az egyéni és a szervezeti integritást, másrészről belső szabályzatok megalkotásával megteremti a szervezet mindenre kiterjedő szabályozottságát. Mindez alapvetően befolyásolja a belső kontrollfolyamatok általános minőségét. Ennek érdekében mind a Hivatalnál, mind az Önkormányzatnál a kontrollkörnyezet kialakítása megvalósult. Az Önkormányzat és a Hivatal célkitűzései különböző dokumentumokban, így különösen önkormányzati rendeletben, stratégiában, programban, szabályzatban és egyéb határozatban egyértelműen meghatározottak. Az Önkormányzat rendelkezik a Közgyűlés által jóváhagyott gazdasági programmal, az Önkormányzat és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatainak aktualizálása időről időre megtörtént, továbbá a gazdálkodás és a szakmai feladatellátás kereteit meghatározó önkormányzati rendeleteket (pl. vagyonrendelet, költségvetési rendelet, zárszámadás) és egyéb, a jogszabályok által előírt belső szabályzatokat megalkották, elfogadták. Az alkalmazottak számára előírt feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek az egyéni teljesítményértékelés során feladatalapú és kompetenciaalapú értékelés alapján fél évente számbavételre kerülnek. A célkitűzések teljesülésének „mérésére” szolgál továbbá a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer, a vezetői hatáskörök és felelősség elhatárolása, a vezetői elszámoltatási rendszer alkalmazása.

A kontrollkörnyezet keretében ki kell még emelni, hogy a hivatásetikai értékek és integritás deklarálása a jogszabályi előírások szem előtt tartásával a szabályzatokban megtörtént.

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények törekedtek a jogszabályi előírásoknak megfelelő kontrollkörnyezet kialakítására, azonban az Ellenőrzési Osztály több esetben tapasztalta némely szabályzat hiányát vagy a meglévő szabályzatok időközi szervezeti és jogszabályi változásból adódó aktualizálásának elmaradását.

Az intézményi ellenőrzések során kiemelt figyelemmel járnak el a revizorok a korábbi ellenőrzési jelentések megállapításainak érvényre jutása, az intézkedési tervek végrehajtásának előrehaladása vonatkozásában. Az Ellenőrzési Osztály 2018. évben egy utóellenőrzést végzett.

2. Integrált kockázatkezelési rendszer

Az integrált kockázatkezelési rendszer részeként az Önkormányzat, illetve a Hivatal felmérte és megállapította a működésében és gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelési tevékenység az Önkormányzat és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, egyéb szabályzataikban, önkormányzati rendeletekben, illetve gazdálkodási intézkedések keretében meghatározott tevékenységek, feladatok vezetői szintű felelősségi rendszerhez kötött kockázatkezelésen alapul. A kockázatkezelés rendjét meghatározó belső szabályzat tartalmazza a kockázati célok és kockázati elemek ismertetését, a felelősök meghatározását, az alkalmazott eljárások rendjét, a meghozott intézkedések nyomon követését és a felülvizsgálat rendjét. Az integrált kockázatkezelés, mint módszer a vezetés eszköze, amely az egész folyamatnak fontos alkotóeleme a tervezéstől a döntéshozatalon át a végrehajtásig. Az Önkormányzat által irányított költségvetési szerveknél az integrált kockázatkezelés rendszerének kialakítása és annak működtetése néhány kivétellel megvalósult.

3. Kontrolltevékenységek

A költségvetési szervek vezetői kötelesek a kontrolltevékenység keretében a szervezeten belüli kontrollpontokat kialakítani az integritást sértő események bekövetkezésének megakadályozása érdekében, melyek biztosítják a felmerülő kockázatok kezelését és hozzájárulnak a szervezeti célok eléréséhez és megvalósításához. A kontrolltevékenységet, mint eljárást az Önkormányzat céljainak elérése érdekében a Hivatal vezetője és szervezeti egységei, az Önkormányzat költségvetési szervei a feladat-megvalósítás során alkalmazzák az önkormányzati rendeletekben, határozatokban, szabályzatokban, utasításokban részükre meghatározott feladatok végrehajtása folyamán. A vezetők az ellenőrzést, mint kontrolltevékenységet többek között az aláírási jogok gyakorlásával, a rendelkezésre álló információk elemzésével és értékelésével, számonkérés útján látják el. A kontrolltevékenységek megjelennek a szervezetek egészében, azok minden szintjén, de különböző gyakorisággal és intenzitással.

4. Információ és kommunikáció

Az információs és kommunikációs rendszer szabályozott működésére az Önkormányzat és a Hivatal megalkotta az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelő, az adatvédelemről és információszabadságról szóló belső szabályzatot. Kialakították és működtetik a rendszert (beleértve az iktatást is) oly módon, hogy az biztosítja az információk (beleértve a nem várt vagy nem kívánt információkat is) megfelelő időben történő eljutását az Önkormányzat és a Hivatal illetékes szervezeti egységeihez, illetve az adott személyekhez.

Az önkormányzati költségvetési szerveknek is minden szinten törekedni kell a közölt információk pontosságára, megbízhatóságára és közérthetőségére. A hatékony információáramlás és kommunikációs tevékenység részeként biztosítani szükséges, hogy a megfelelő információk időben, megfelelő módon és összetételben eljussanak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, továbbá személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámoltatási rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy azok hatékonyak legyenek, a beszámoltatási szintek, határidők és módok egyértelműek legyenek a szervezeti célok lehető legoptimálisabb elérése érdekében.

5. Nyomon követés, monitoring rendszer

A monitoring rendszer működtetésével a vezetőknek és valamennyi illetékes szervezeti egységnek lehetősége van a költségvetési szerv tevékenységének, illetve a szervezeti egységen belül a saját feladatellátásnak, a kitűzött célok megvalósításának nyomon követésére. A belső kontrollrendszer teljesítményének értékeléséhez a vezető beosztású alkalmazott folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a rendszert. Az ellenőrzési nyomvonalakhoz illeszkedően a Hivatal és az Önkormányzat olyan hierarchikusan felépített vezetői információs rendszert alakított ki, amely a szervezetek, szervezeti egységek minden egyes pontján megfelelő jelzést ad a szükséges intézkedések meghozatalához.

III. Az intézkedési tervek megvalósítása (Bkr. 48. § c) pontja)

A 2018. évi ellenőrzési tervben foglalt ellenőrizendő szervezetek, szervezeti egységek, a folyamatok által érintettek az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott megállapítások és javaslatok alapján a Bkr. 46. § (1) bekezdésének eleget téve intézkedési tervet állítottak össze és azt megküldték a jegyző, valamint a belső ellenőrzési vezető részére. Az intézkedési tervek tartalmazták az ellenőrzési jelentés megállapításaira hozott intézkedések rövid leírását, a felelősök megnevezését és az intézkedés megvalósításának határidejét.

A 2018. évi ellenőrzési jelentésekben feltárt javaslatokra elkészített realizálási jegyzőkönyvek összesen 352 pontban sorolták fel az ellenőrzött szervek, illetve szervezeti egységek által végrehajtandó intézkedéseket. Az intézkedési tervek végrehajtásáról szóló beszámolót az ellenőrzöttek javarészt határidőben megküldték a belső ellenőrzési vezetőnek. Az Ellenőrzési Osztály a Bkr. 47. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettségének eleget téve az intézkedési tervekről és azok megvalósulásáról nyilvántartást vezet.

Az intézkedési tervek megvalósulását a rendszerellenőrzések alkalmával szúrópróbaszerűen vizsgálja az Ellenőrzési Osztály. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a felelősök a szükséges intézkedéseket néhány kivételtől eltekintve határidőben meghozták, illetve az intézkedések végrehajtása folyamatban van, azaz a vállalt intézkedéseket a gyakorlatban alkalmazzák.

A 2018. évi ellenőrzések során egy tervezett vizsgálat során az Ellenőrzési Osztály revizora a korábbi rendszerellenőrzés megállapításainak hasznosulását mérte fel, melynek megvalósulását az eljáró revizor az utóellenőrzés kedvező tapasztalatai birtokában eredményesnek értékelte.

Összefoglaló az önkormányzati intézmények belső ellenőrzési jelentéseiről

A Bkr. 49. § (3) bekezdésére hivatkozással 4 intézmény, az I. Sz. Gazdasági Működtető Központ (a továbbiakban: I. Sz. GMK), a IV. Sz. Gazdasági Működtető Központ (a továbbiakban: IV. Sz. GMK), az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (a továbbiakban: EESZI), valamint a Győri Nemzeti Színház (a továbbiakban: Színház) tett eleget a belső ellenőrzési tevékenység ellátásáról szóló beszámoló megküldésének.

A 2018. év során az I. Sz. GMK, az EESZI és a Színház az év teljes időszakában, míg az IV. Sz. GMK szeptember 1-jétől alkalmaz belső ellenőrt. A Színház esetében a belső ellenőr személyében változás nem történt, de azt a belső ellenőr megbízási szerződés keretében és nem teljes állásban látja el. A Pénzügyminisztérium által, a költségvetési szerveknél belső ellenőrzésre jogosultakról vezetett névjegyzék tanúsága szerint mindegyik belső ellenőrzést ellátó munkatárs rendelkezik ezen jogosultsággal. A belső ellenőrök a kötelező szakmai továbbképzési kötelezettségüknek eleget tettek.

Az intézményi beszámolók büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény vagy mulasztás felmerüléséről, valamint öszeférhetetlenségi esetről és a belső ellenőrök jogosultságait korlátozó eseményről a beszámolók nem tartalmaztak adatot.

Az I. Sz. GMK, a IV. Sz. GMK és a Színház esetében az elvégzett belső ellenőrzésekről a Bkr. 22. és 50. §-ai szerinti nyilvántartást vezetik, valamint gondoskodnak az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, azok szabályszerű és biztonságos tárolásáról.

Az I. Sz. GMK-nál 138 ellenőri nap betervezéséből 35 nap soron kívüli ellenőrzés lefolytatására szolgált. Az ellenőrzések keretében megtörtént a kedvezményes, valamint ingyenes gyermekétkeztetés térítési díjak megállapításának vizsgálata, a szabályzatok felülvizsgálata, a kinevezéssel és jogviszony megszűnéssel kapcsolatos dokumentáció, a jubileumi jutalmak, a szabadság-nyilvántartás, a készletek aktuális napi állományának és a vagyonkezelési szerződések vizsgálata. Soron kívüli ellenőrzés két általános iskolában történt a gyermekétkeztetés díjait érintően.

A IV. Sz. GMK-nál alkalmazott belső ellenőr esetében a belső ellenőrzési feladatok végrehajtására 62 ellenőri nap állt rendelkezésre. Az ellenőr elkészítette a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet, az ellenőrzési tervet és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat is, mely a munkamegosztási megállapodás alapján az együttműködő óvodákra, az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózatra, valamint Győr Megyei Jogú Város Gyermektáborára is kiterjed.

Az EESZI-nél alkalmazott belső ellenőr az előző évhez hasonlóan a saját intézményen túl a Család- és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: CSGYK), valamint a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr (a továbbiakban: HSSZ) szervezeténél is végzett belső ellenőrzést.

Az EESZI-nél a belső ellenőrzési munkatárs közvetített szolgáltatások elszámolási rendje, idősklubok létszámnyilvántartásai, dologi kiadások tervezési gyakorlata, határozott időtartamú foglalkoztatás, valamint munkavállalók által fizetett térítési díjak beszedése és elszámolása tárgyban tartott ellenőrzéseket.

A CSGYK-nál a belső ellenőr három vizsgálatot tartott a dologi kiadások költségvetési tervezése, a munkavállalók bérbesorolásának és jogviszonybeszámításának, valamint a helyettesítési és készenléti feladatok vonatkozásában.

A HSSZ-nél összesen öt ellenőrzés zárult le 2018. évben, azzal, hogy abból kettő a 2017. évről áthúzódó vizsgálat volt. A 2017. évről áthúzódóan a belső ellenőr a beruházási elszámolásokat, valamint az idegen pénzeszközök kezelési rendjét ellenőrizte. Ezen felül a határozott időtartamra kinevezett közalkalmazottak és közfoglalkoztattak személyügyi nyilvántartása, a dologi kiadások tervezése, valamint a munkavállalók által fizetett térítési díjak és elszámolásai volt az ellenőrzés tárgya.

A Színház belső ellenőri terve 150 revizori nappal kalkulált, melynek terhére 10 vizsgálatot célzott meg. A tervből 3 ellenőrzést (melyből egy soron kívüli volt) hajtott végre az ellenőr 62 nap felhasználásával. Az eltérés oka, hogy a belső ellenőr már nem teljes állásban látta el feladatát. A belső ellenőrzéseit a gépjármű menetlevél vezetése, a ruhatári jegyek elszámolása és nyilvántartása, a pénztári pénzkezelés ellenőrzés témakörben hajtotta végre a revizor.

A belső ellenőrzést végzők a tevékenységük ellátása során a jelentések szerint a hiba feltárásán túl a napi munkavégzés hatékonysága növelése és a hibák kiküszöbölése érdekében támogató javaslatokat tettek.

Tanácsadói tevékenység ellátásáról az I. Sz. GMK, a IV. Sz. GMK és az EESZI jelentései számoltak be, a Színház belső ellenőre 2018. évben tanácsadást nem nyújtott.

A Bkr. 48. § b) pontjában foglalt, a belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok értékelését az éves ellenőrzési jelentések tartalmazták. A belső kontrollrendszer működésének értékelését az I. Sz. GMK, a IV. Sz. GMK és a Győri Nemzeti Színház az éves ellenőrzési jelentésben teljesítette. Az éves ellenőrzési jelentések tanúsága szerinti az ellenőrzésekkel érintett saját szervezeti egységek, valamint az EESZI esetében a további két intézmény az intézkedési terv készítési kötelezettségüknek eleget tettek. Az intézkedési tervben foglaltak megvalósulását figyelemmel kísérik.

Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester

Előterjesztést tárgyalta: Pénzügyi Bizottság

Meghívásra javasolt:

Az előterjesztést látta:

Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Lipovits Szilárd jegyző

Az előterjesztést készítette: Ellenőrzési Osztály

Időállapotok:

Ennek a joganyagnak nincs időállapota.

Kategória: Előterjesztések | A közvetlen link.