295/2004. (VII. 8.) Kgy előterjesztés

295/2004. (VII. 8.) Kgy előterjesztés

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának pályázata az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére

A közgyűlés 2004. július 8-i ülésének napirendjén szerepelt

…………………. napirendi pont

POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÁLYÁZATA

AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA CÍM ELNYERÉSÉRE

Az Európai Parlament határozata értelmében 2010-ben 1 magyar és 1 német város kap lehetőséget arra, hogy elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet.

A nemzeti kulturális örökség minisztériuma a rangos nemzetközi elismerés elnyerésére pályázatot ír ki ez év őszén az önkormányzatok számára.

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottsága 2004. június 8-ai ülésén hozott állásfoglalásával kezdeményezte, hogy Győr, a város példaértékű kulturális fejlődése, kulturális élete eredményeivel induljon a megmérettetésen.

Győr a rendszerváltástól eltelt 15 esztendő alatt olyan fejlődésen ment keresztül, mely érzékelhetően és kedvezően megváltoztatta a város kulturális arcát. Ennek a fejlődésnek biztos alapja volt, hogy támaszkodhattunk az évszázados hagyományokra, az épített és természetes környezet kínálta előnyökre, az összefogás, a sokszínű kulturális kínálat inspiráló erejére, a győri polgárok kultúrát pártoló együttműködésére.

A változások összehasonlítással jellemezhetők a legjobban.

1989-ben Győr önkormányzata mindössze 2 kulturális intézményt (Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ, Városi Könyvtár) tartott fenn, összesen 99 kulturális alkalmazottat foglalkoztatott és a város költségvetésének kb. 1 %-át fordította kultúrára.

2004-ben 5 % fölötti a kultúra részesedése a város költségvetéséből, az intézmények száma 16-ra, míg a kulturális területen foglalkoztatottak létszáma 512 főre nőtt.

Az első hosszú távú kulturális koncepció lényege az volt, hogy:

teremtsük meg és működtessük a hiányzó, professzionális kulturális és művészeti alapintézményeket, szellemi műhelyeket;

erősítsük a kultúra autonómiáját, kezeljük kiemelten a gyermek és ifjúsági közművelődést, növeljük a civil kezdeményezések támogatását;

nyissuk meg és töltsük meg tartalommal a kulturális célokra felújított belvárosi barokk palotákat;

ne hagyjuk elveszni az öntevékeny, nem hivatásos művészeti csoportok és kezdeményezések eredményeit;

vigyük élet és emberközelbe, az „utcákra, terekre, zenélő udvarokba, folyópartokra” a minőségi kultúrát;

erősítsük a város kulturális imázsát színvonalas városismertetőkkel, kiadványokkal.

Sokan és sokat dolgoztak az elmúlt 15 év során azért, hogy a tervek megvalósuljanak, hogy városunk lakói és vendégeink egyaránt megtapasztalják a kultúra, a művészetek egyént, közösséget és várost formáló, építő erejét.

A fejlődést ugyan nem teljes körűen bemutató, de annak nagyságrendjét és kiemelt állomásait érzékeltető áttekintésünket az előterjesztés 1. számú melléklete tartalmazza.

Az Oktatási és Kulturális Bizottság a pályázati javaslatot 2004. június 29-én megtárgyalta.

Kérem a tisztelt Közgyűlést, járuljon hozzá önkormányzatunknak az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére szóló szándéknyilatkozatához, pályázat közzétételét követően annak benyújtásához.

HATÁROZATI JAVASLAT

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat a nemzeti kulturális örökség miniszterének bejelentse szándékát az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázására.

A közgyűlés utasítja a Polgármestert, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatában foglaltak szerint gondoskodjék a pályázat elkészíttetéséről és benyújtásáról.

Felelős: Balogh József polgármester

Határidő: 1. pontra: azonnal

2. pontra: a pályázati kiírással egyezően

G y ő r, 2004. június 30.

Balogh József

polgármester

Törvényességi véleményezésre bemutatva:

Dr. Kovács Lajos jegyző

Látta:

Dr. Schmidt Péter alpolgármester

Az előterjesztést készítette: Kulturális Iroda

1. számú melléklet

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETÉNEK FŐBB FEJLESZTÉSEI

1991. A Galgóczy Erzsébet Emlékszoba felavatása Győr-Ménfőcsanakon.

Győr saját önkormányzati intézményeként működteti (a megyétől átvett):

- Kisfaludy Károly Színházat (ma Győri Nemzeti Színház),

- Győri Balettet,

- Győri Balett Művészeti Szakközépiskolát,

- Győri Filharmonikus Zenekart,

- HÍD Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát.

Megalapítottuk a Városi Bábszínházat. (Ma Vaskakas Bábszínház. )

A győrszentiváni Kossuth Lajos Művelődési Ház önálló közművelődési intézménnyé alakult.

1992. Az önkormányzat megkötötte a Radnai Béla-gyűjtemény Győr városának adományozásáról szóló szerződést, amely a két világháború közötti képzőművészet legkiemelkedőbb alkotóinak műveit tartalmazza. Többek között Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Derkovits Gyula, Egry József, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Szőnyi István, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc alkotásai.

A város átvette a Szakszervezetek Megyei Könyvtárának könyvállományát és szakalkalmazottait.

1993. Megkötötték a Dr. Váczy Péter magángyűjteményének önkormányzati tulajdonba adásáról szóló szerződést, mellyel a város tulajdonába kerültek felbecsülhetetlen értékű XV-XVIII. századi bútorok, porcelánok, üvegek, szőnyegek, festmények és templomi kegytárgyak.

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatával megalapította a Városi Levéltárat, mely a felújított egykori Városháza épületében (Győr, Rákóczi F.u.1.) nyert elhelyezést, később itt helyet biztosítva a MŰHELY Folyóirat szerkesztőségének is.

Az Újvárosi Művelődési Ház önálló költségvetési intézménnyé vált.

Mobil színpad és a kézműves vásárok tartásához szükséges sátrak vásárlásával bővült a szabadtéri programok infrastruktúrális háttere.

1994. Az önkormányzat által alapított Városi Művészeti Múzeum a város egyik legszebb műemléképületében, a Magyar Ispitában (Győr, Nefelejcs köz 3.) megkezdte működését.

Az épületben a Váczy-gyűjtemény értékes anyaga látható.

1996. Megkezdte működését a Tourinform Iroda, mely a kulturális programok ismertetésében és értékesítésében is közreműködik.

1997. Az Esterházy-palota (Győr, Széchenyi tér) felújított épületében az önkormányzat létrehozta a Városi Képtárat, mely a Radnai-gyűjtemény elhelyezésére, egyben a Városi Művészeti Múzeum székhelyéül szolgál.

1998. Győr város önkormányzata fenntartásába vette a tulajdonát képező, az addig a Megyei Múzeumi Szervezet kezelésében lévő:

-Borsos Miklós Múzeumot,

-Kovács Margit Állandó Kiállítást.

Mindkét gyűjteményt a Városi Művészeti Múzeum gondozza.

Teljes felújítást követően ismét a közművelődési feladatok ellátását szolgálja a nagy múltú győrszabadhegyi József Attila Művelődési Ház (Győr, Móra park.). A művelődési házat a Városi Könyvtár működteti.

1999. Átadták a Győri Nemzeti Színház újonnan épített Műhelyházát, mely a színház működtetéséhez szükséges valamennyi szakipari munka elvégzésére hivatott.

A Zichy-palotában állandó babakiállítás nyílt.

2000. Az önkormányzat megvásárolta az egykori Rába Filmszínház épületét. A Közgyűlés döntése értelmében megkezdődtek a létesítmény felújítási, egyben többfunkciós koncertteremmé átalakításának munkái.

A Győri Nemzeti Színház épületében – a színházi rekonstrukció eredményeként – kamara előadások és pódiumműsorok bemutatására – megnyílt a Kisfaludy-terem.

2001. A 2001. november 24- megtartott avató ünnepséggel a Győri Filharmonikus Zenekar birtokbába vette próba- és koncerttermét, a Richter Termet.

A Győri Püspökség épületegyüttesében megnyílt a Richter János Archívum, mely a város zenetörténeti kincseit gondozza.

A város kulturális fesztiváljainak és kulturális nagyrendezvényeinek szervezésére az önkormányzat létrehozta a Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Irodát.

Az önkormányzat 900 fős mobil lelátót készíttetett és 1000 db széket vásárolt a szabadtéri nagyrendezvények kiszolgálására.

2002. A Széchenyi István Egyetem megalakulásával Győr egyetemi várossá vált.

Megnyílt az Egyetemi Csarnok, mely a kulturális rendezvények széles körét fogadja be.

A szabadtári kulturális események biztonságos megrendezés érdekében az önkormányzat korszerű, professzionális színpadfedést vásárolt.

2003. A könyvritkaságokat tartalmazó Milkovich-Zámori-gyűjteményt a Bisinger sétányon, a felújított belvárosi nyilvános fiókkönyvtárban helyeztük el.

2003. Elkészült a Győri Termál- és Élményfürdő, mely a kikapcsolódást, a kulturális szabadidő eltöltést, az egészségnevelést és az idegenforgalom fejlődését szolgálja.

2004. Az év második felében megkezdődik a zsinagóga felújítása, komplex kulturális, művészeti központtá alakítása.

GYŐR ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ KIEMELT KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK (az alapítás évétől)

1929. Éneklő Ifjúság Kórustalálkozó

1966. Győri Nyár Nemzetközi Kulturális Fesztivál

1966. Kazinczy Ferencről Elnevezett Szép Magyar Beszédért Országos Verseny

1967. Ifjú Muzsikusok Fesztiválja

1968. Győri Nemzetközi Művésztelep

1971. Radnóti Miklós Költészeti Biennále és Versmondó Verseny

1985. Szentiváni Szüreti Napok

1989. Nemzetközi Grafikai Biennále

1990. Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál

1990. Kormos István Városi Versmondó Verseny

1990. Mediawawe Nemzetközi Vizuális Fesztivál („Fényírók Fesztiválja”)

1992. Tavaszi Kórustalálkozó

Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál

1993. Győri Búcsú

1993. „Csiga-biga Palota” Óvodások Versmondó Versenye

Városi Gyermek Néptánc Fesztivál

1993. Városi Furulyafesztivál

1994. Barokk esküvő

1994. „Terményáldás” Kertészeti Kiállítás, Vásár és Kulturális Fesztivál

1996. Nemzetközi Babakiállítás és Közép-Európai Babakonferencia

1996. Kölyök Komédiások Fesztiválja

1996. Győri Pop-rock Fesztivál

1997. Győri Levéltári Nap

1997. Győri Tavaszi Fesztivál

1998. Magyar Táncfesztivál

1999. Győri Téli Fesztivál

2000. Győri Nemzetközi Ütősfesztivál

2000. Nemzetközi Barokk Ügyességi Torna

2001. Győri Könyvszalon Nemzetközi Könyvbemutató és -vásár (Magyarország második legnagyobb könyvszakmai rendezvénye.)

2001. Nemzetközi Napóleon Emlékünnepség és hagyományőrző tábor

2002. Győri Fotó Piknik

A város lakói kulturális aktivitását érzékelteti a több mint 6.000 ezer tagot számláló amatőr művészeti csoport jelenléte.

KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK A felavatás éve

Rieger Tibor: József Attila Győr, Zöld utca 1989.

Váradi Lajos: Dr. Petz Lajos mellszobra Győr, Szent Imre u. 1989.

Tihanyi Árpád emléktáblája Győr, Liszt Ferenc u. 1990.

Deim Pál: Hősök és áldozatok emlékműve Győr, Köztemető 1990.

Borsos Miklós: Rómer Flóris Győr, Széchenyi tér 1990.

Tele Ferenc: Aradi vértanúk domborműve Győr, Aradi vértanúk útja 1990.

Török Richard: Móra Ferenc mellszobra Győr, Móra park 1991.

Renner Kálmán: Szigethy Attila emléktáblája

(A Dunántúli Nemzeti Tanács 1956. egykori székházán

Győr, Szent István u. 5.) 1991.

Szigethy Attila emléktáblája Győr, Városháza 1991.

Kopjafa Győr, Révai utca 1991.

Váradi Lajos: Kölcsey Ferenc mellszobra

Győr, Kölcsey Ferenc Ált. Iskola, Szent Imre u. 33. 1992.

Szilágyi László: A II. Világháború áldozatai emléktáblája

Győr, Kossuth Lajos utcai katolikus templom 1992.

Indukció Kft.: Batthyány-örökmécses Győr, Batthyány tér 1992.

Deim Pál: Golgota emlékmű (az 1956-os forradalom emlékére)

Győr, Bisinger sétány 1993.

A Hazánk című győri lap kiadásának emléktáblája Győr, Városház tér 3. 1994.

Földes Gábor emléktáblája Győr, Árpád u. 49. 1994.

Turulmadár (bronzszobor) Győr, Révfalui híd belvárosi hídfője

Helyreállítva: 1994.

Emlékkő a Ménfői csata emlékére Győr-Ménfőcsanak 1994.

Nagy Imre emléktáblája Győr, Nagy Imre u. 1994.

Dr. Gábor László emléktáblája Győr, Gábor László Iskola 1995.

Sz. Egyed Emma: Pieta (bronz dombormű) Győr, Gyakorló Ált. Iskola 1995.

Lebó Ferenc: Szent László-dombormű Győr, Káptalandomb 1. 1995.

Lebó Ferenc: Millecentenáriumi emlékmű Győr, Batthyány tér 1996.

Szoborpark - a Győri Nemzetközi Művésztelepen

30 éve során készült alkotásokból Győr, Árpád u. 44. 1997.

Bitó Balázs: Baross Gábor emléktáblák

Győr, Baross-híd belvárosi lépcső feljárói 1998.

Veres Gyula Alpár: Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg kapitányok emlékműve

(Győr 1598. évi visszafoglalásának 400. évfordulóján)

Győr, Dunakapu tér 1998.

Húber András: Bárányfelhő (köztéri plasztika) Győr, Barátság park 1998.

Mészáros Dezső: A Nap, a Duna, a Család és a Béka

(mészkő szoborcsoport szökőkúttal) Győr, Városház tér 1998.

Lebó Ferenc: 1848/49. győri vezetőinek emléktáblája, bronz portrékkal

(régi városháza épületében – Városi Levéltár) Győr, Rákóczi F.u. 1. 1998.

Városbírók és polgármesterek emléktáblája 1743-1898.

(régi városháza épületében – Városi Levéltár) Győr, Rákóczi F.u. 1. 1998.

Díszkutak a felújított Baross Gábor utcában (sétálóutca) 1999.

- Kocsis Miklós: Kőcsiga

- Paulikovics Iván: Nosztalgia egy letűnt kor után („A csónakos”)

- Rieger Tibor: Szent György

A Rába szigeten (Radó-sziget) állított I. Világháborús emlékmű (Horvay János

alkotása 1936.) felújítása, egyben II. Világháborús emlékhellyé alakítása 1999.

Illyés Antal: Vitorlák (díszkút) Győr, Ikva u.70. 1999.

Szórádi Zsigmond: Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf szobra (bronz)

Győr, Marcalvárosi Közoktatási Központ 1999.

Szervátiusz Tibor: Boldogasszony-kő (márvány dombormű)

(A Millennium tiszteletére állíttatott) Győr, Káptalan domb 2000.

Győr polgármesteri emléktábla Győr, Városháza 1992., 2000.

Rieger Tibor: Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobra (bronz)

Győr, Széchenyi tér 2000.

Grósz Emil: Modern vastuskós-fa Győr, Plaza Üzletközpont 2000.

Millenniumi emlékmű ( szobor – fafaragás ) Győr-Ménfőcsanak 2000.

Lipovics János: Pegazus (A győri könyvszalon alkotói díja) – kisplasztika 2002.

Szórádi Zsigmond: Kossuth Lajos és felesége, Meszlényi Terézia szobra

Győr, Kossuth L.u. 2002.

Győrfi Lajos: Deák Ferenc mellszobra Deák Ferenc Szakközépiskola udvara

Győr, Bisinger sétány 2003.

F. Csapó Irén: Kossuth Zsuzsanna mellszobra Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium

Győr, Szigethy A. u. 2003.

Máhr Géza: Deák Ferenc mellszobra Széchenyi István Egyetem aulája

Győr, Egyetem tér 1. 2003.

Szórádi Zsigmond: József Attila: Mama (dombormű)

Szabadhegyi Közoktatási Központ Győr, Konini u. 2-4. 2003.

Lebó Ferenc : Emléktábla a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulója emlékére

Bercsényi Miklós, Béri Balogh Ádám

és Bercsényi László generálisok emlékére 1703-2003. 2003.

Szórádi Zsigmond: Krúdy Gyula mellszobra (bronz) Krúdy Gyula Gimnázium aulája Győr, Örkény István u. 8-10. 2004.

F. Csapó Irén: Jókai Mór mellszobra (kő) Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképző Iskola, Győr, Cuha u. 2. 2004.

GYŐR ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATÁSÁVAL MEGJELENT KIADVÁNYOK

(a teljesség igénye nélkül)

Műhely – Kulturális Folyóirat, XXVII. évfolyam

Győri Tanulmányok (tudományos várostörténeti kiadvány)

Kulturális Eseménynaptár XI. Évfolyam

Győri Szalon - első internetes kulturális magazin elindítása 1993. (www. gyoriszalon.hu)

Fesztiválújságok

A Városi Könyvtár, a Városi Levéltár, a Művészeti Múzeum rendszeresen megjelenő könyvei és kiadványai.

Győri Életrajzi Lexikon

2001 évtől a Győri Könyvszalon alkalmával évente tízet meghaladó könyv jelent meg győri szerzők tollából az önkormányzat támogatásával.

Győri vonatkozású komolyzenei CD-lemezek:

A Győri Filharmonikus Zenekar több mint 20, Magyarországon, Ausztriában és az Egyesült Államokban megjelent lemeze.

A Győri Balett balettzenéi.

Bellai Eszter, Hoffmann László, Bede Fazekas Csaba, Dr. Barsi Ernő, Oláh Margit,

a Tanítóképző Főiskola Női Kara, Reményi Attila művei, Jávorkai Ádám és Jávorkai Sándor

Győri Leánykar, Győri iskolák kórusai.

Az önkormányzat évente több millió forintos támogatást nyújt pályázat útján a város kulturális életét gazdagító egyéni és közösségi kezdeményezésekhez:

Győr Kultúrájáért Alapítvány 1991.

Győr Tehetséges Ifjúságáért Alapítvány 1993.

Alkotók Győrért Keret 1995.

Közművelődési Keret 1995.

Civil keret

Az önkormányzat kulturális elismerései:

Győr Művészetéért Díj

Győr Közművelődéséért Díj

Győr Város Jubileumi ezüst emlékérme

A tájékoztatót készítette: Kulturális Iroda

G y ő r, 2004. június 30.

 Kapcsolódó döntés  295/2004. (VII. 8.) Kgy határozat
 Kapcsolódó jegyzőkönyv  10/2004. (VII. 8.) Kgy jegyzőkönyv

Időállapotok:

Ennek a joganyagnak nincs időállapota.

Kategória: Előterjesztések | A közvetlen link.